Az tény, hogy az internetes kommentkultúra az egyik legalacsonyabbrendű jelenség hazánkba, hiszen undorító, alpári módon történnek meg szinte folyamatosan a hozzászólások. Kit büntetne a törvény, ha bevezetik?
Az internetes agresszió visszaszorításáról” címmel nyújtottak be törvényjavaslatot az országgyűlés igazságügyi bizottságához. Ez akkor válik hivatalos törvényjavaslattá, ha a bizottság benyújtja az országgyűlésnek. Az anyag szerint egyéves szabadságvesztést szabhatnának ki, ha valaki kommentben más halálát, kínzását helyezi kilátásba.
A javaslat szerint vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő az, aki nagy nyilvánosság előtt kommentben olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, ami beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos halált okozó, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki. Az indoklás szerint ez nemcsak személyek, hanem embercsoportok, közösségek elleni agresszív megnyilvánulásokra is vonatkozik.
Itt azért sok fog múlni a megfogalmazáson, hiszen, hogyha az engedni fogja, biztosak lehetünk benne, hogy az LMBTQP-lobbi a normalitáspárti és a buzeráns propagandával szemben megnyilatkozó kommentelőkre rá fog szabadulni.
Nem büntethető az, ha ezt valaki ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból, vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás miatt követi el, feltéve, hogy a cselekmény félelemkeltésre nem alkalmas.
Az indoklás szerint ezzel a jogalkotó egyértelműen állást foglal amellett, hogy
a gyűlölködő, más személy erőszakos halálát kívánó közlések nem tartoznak a véleménynyilvánítás során megengedhető közlési formák közé.
Az indoklás szerint aki csak lájkol egy ilyen durva kommentet, az önmagában nem jelent gondot. Az viszont már igen, ha a sértő hozzászólást nagy nyilvánosság felé megosztja.
A javaslat szövege szerint ha egy internetes sajtótermék kommentelési lehetőséget ad az olvasóknak, úgy köteles szabályzatot alkotni és hatékony megoldást alkalmazni a jogellenes vagy káros, különösen a gyűlöletkeltő, emberi méltóságot sértő hozzászólásokkal szembeni fellépésről.
A Médiatanács ajánlást tesz közzé megfelelő és hatékony szabályzatokról, ezeket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala hatósági hatáskörében eljárva ellenőrzi.
A javaslat szerint a törvény egyes részei az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért elfogadásukhoz kétharmados többség szükséges. A törvény 2025. január 1-jén lépne hatályba.
Gulyás Gergely kormányszóvivő idén májusban a szlovák Robert Fico elleni merénylet után azt mondta: érdemes levonni a merénylet tanulságait. Például azt, milyen mértéke lehet a politikában és a közösségi médiában a gyűlöletre uszításnak, és mi az, ami már nem elfogadható. „A kommentvilágban általánossá vált a gyűlöletre uszítás. Ez mindenkinek a felelőssége” – mondta Gulyás. Már akkor kifejtette, hogy a szólásszabadság nem foglalja magába a gyűlöletre uszítást, mindenkinek a felelőssége, hogy ez ellen fellépjen.
(Telex nyomán Szent Korona Rádió)