A maglódi kedélyeket egy dél-koreai beruházás borzolja, de a médiában megjelent információkkal ellentétben nem akkugyárról van szó, vagy arról, hogy az önkormányzat titkolna bármit, de vendégmunkás-szálló kialakítása sincs tervben. A fejlesztés mégsem szolgálja Maglód érdekeit, legalábbis sok felháborodott maglódi szerint nem. Kérdéseinkre Marton Gábor, a HVIM helyi, oszlopos tagja válaszol, aki nem mellesleg maglódi önkormányzati képviselő jelenleg, és az előző ciklusban is a városfejlesztési bizottság külsős tagja volt, így minden tekintetben kompetens a kérdésben.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Szent Korona Rádió: Mi zajlik Maglódon? Miért került be ez a maglódi beruházás a hírekbe?
Marton Gábor: Az utóbbi időben a fősodratú média – legyen az bármely oldal felé orientált-, kórusban, egybehangzóan kürtölve harsog a Maglódon kialakult helyzetről. Az újságírói csúsztatások minden fortéját bevetve próbálnak hangulatot kelteni hiteltelen információkra alapozva. Hogy mi lehet az oka, hogy ebben a kérdésben összezárt a nagykoalíció, arról csak sejtéseim vannak… Talán az, hogy az újonnan megválasztott képviselő-testületben elsöprő győzelmet arató, lokál patriotizmuson alapuló, pártok nélküli Polgári Kör Egyesülete nyerte? Nagy többségben győzelmet aratott a civil egyesületünk, és ez egyfajta bosszút szült ellenünk is, és a város ellen is? Lehet így akarnak politikai erényt kovácsolni a sértett politikai felek? Nem tudjuk.
Az biztos, hogy a helyzethez semmi közünk: új a testület, de a botrány tartalma kitalációkon alapul sok
vetületében, a valóságtól elrugaszkodott. Például nincsen szó vendégmunkás-szállásról, vagy újabb akkugyárról.
De miről van szó akkor?
-A részletes, objektív tájékozódás után kijelenthető, hogy egy kész alumíniumot feldolgozó, dél-koreai hátterű beruházásról van szó és 20-22 fő koreai mérnökről, akiknek valóban építenének szállást. Nincsen
környezetszennyező eljárás, kész lemezeket vágnak, hengerelnek, és vendégmunkások sem jönnek. Ami
zavaró lehet, és amiért küzdünk a beruházással szemben, az az, hogy ne az agyonterhelt 31-es főutunkat
terheljék tovább, növelve a forgalmat és a zajhatást.
Miért nem mezőgazdasági beruházásokat támogat Maglódon az állam, miért erőltetik az
iparosodást?
-Maglódon 1-4 aranykoronás földek vannak, amelyek művelése a profitorientált agrárszektorban nem biztos, hogy minden esetben megállná a helyét. Ráadásul magánföldek, magánbefektetők vannak. Felmerülő vélemény, hogy Maglód ne legyen iparosítva: a történelmi tények viszont azt mutatják, hogy amikor volt Dóra család által alapított gépgyárunk, voltak üzemeink, akkor ment jól Maglódnak. Utóbbi években sajnos tipikus agglomerációs város lettünk, egyfajta alvóváros, ahol kevesen emlékeznek Maglód múltjára. Egyesek akik a mezőgazdaságról beszélnek itt helyben, életükben nem műveltek semmit, nem dolgoztak földeken, nem ismerik a környék adottságait sem, csak egy romantikus lázálomban élnek.
Van létjogosultsága a mezőgazdaságnak, de ezt a kérdést a helyi gazdálkodók csoportjával kell kidolgozzuk, hogy hogy tudunk jobbítani a helyzetükön. És mely területek azok, amik alkalmasak, amiket meg tudunk még menteni. Jómagam a talán nem véletlenül elnyomott kisgazdákban hiszek, akik a néplélek gerincét alkották. És azon belül is a ökogazdálkodókban, akik a jövőt képviselik egy élhetőbb világért. Helyi termelőktől, helyi termékeket hozzáállás alapján…
Nyilván ne külföldi érdekeltségeket támogató beruházások jöjjenek, és harcolunk a bevándorlás ellen Maglódon is, de nem lehet minden beruházást kapásból elutasítani. Ha külföldi beruházás jön, akkor az
támogassa a helyieket – ez az alapelvem.
De miért adta el az önkormányzat a szóban forgó területet most, vagy az előző ciklusban?
-Sajnos nem volt az önkormányzat tulajdonába a terület. Mert ha így lett volna a képlet sokkal egyszerűbb lenne. Kis túlzással úgy alakíthatnánk a helyzetet, ahogy mi szeretnénk. De ez nem így történt. A Rákos Mezeje TSZ. után a kárpótlási jegyek alapján kiosztott területek tulajdonosai rendelkeztek a tulajdonjoggal és értékesíthették tovább szabadon, például izraeli hátterű cég is volt tulajdonos a Maglódot körülölelő földterületeken. A szóban forgó földterület végül a Zemplén Market Zrt-hez került, mely azóta nevet váltott, jelenleg Thomay Zrt. tulajdonába.
Az önkormányzat mikor tárgyalt először a beruházásról? Titkolnak valamit?
-A jelenlegi önkormányzat először 2024. november 11-én tárgyalt a beruházókkal, és rögtön a lakosságot is bevonva, hogy fel se merüljön a titkolózás. Széleskörű tájékoztatást kaphattunk a tulajdonostól és a beruházótól elképzeléseikről, akik még egyelőre nem kötöttek szerződést sem egymással, sem az önkormányzattal. A lakossági fórumról aztán kiragadott félmondatok jelentek meg a médiában. Az én felszólalásomat meg sem említették – gondolom, mert én nem a sértett politikai oldalakat képviselem.
A beruházók ilyen formán ezidáig nem jelentek meg sem a szakbizottság, sem a képviselő-testület, sem a lakosság előtt. Ezen információk hiányában bármiről nyilatkozni elég nehézkes és hiteltelen lett volna.
Az előző ciklusban én csak előterjesztés formájában találkoztam a terület fejlesztési tervekkel mint külsős bizottsági tag. Se a tulajdonos, se a beruházó nem jelent meg az üléseken és akkora már világos volt, hogy az M31 nyomvonalon is változtatni akarnak, ami elengedhetetlen lett volna valóban.
Viszont a terveken a 31-es főútba, illetve a Maglód, Mendel Károly utcába való csatlakozás látszódott
körforgalommal. Ennek fényében sem támogattam már akkor sem az elképzelést, főleg a főút és a város
forgalomnövekedése miatt. Ugyanis sem akkor és azóta sem merült fel sem vendégmunkás-szálló, illetve sem akkugyár vagy akkufeldolgozó üzem terve. Ez utóbbiak – nem győzöm hangsúlyozni-, kitalációk.
Más jellegű önkormányzati munkában nem vettem részt az előző ciklusban, tehát a többi, akkori történésről nem tudok hitelesen tájékoztatást adni, de amennyit utánajártam a kérdésnek és beszéltem
másokkal, senkinek sem volt sem előzetesen tudomása, sem sejtése arról, hogy bármi olyan volna, mint
amiről a médiában már szó van.
Mikor kezdődött el a területalakítás?
-Tudtommal 2004-től kezdődött el a művelési ág alól való kivonás. Többszöri módosítás után az eredeti tervek alapján kijelölt M31-es út nyomvonala közelében elhelyezkedő területek kaphattak ipari kereskedelmi besorolást. Hisz így nem terhelték volna sem a 31-es számú amúgy is túlterhelt főútvonalat és a lakóövezetet sem. Ellenben ezt a nyomvonalat utólag kivette a tervekből az állam által kijelölt tervező iroda. Ezen utak alakításának végleges jóváhagyása az állami főépítész jogköre.
Miért nem vonják vissza a terület szerkezeti tervet és csinálnak egy újat?
-Mert el kellene telnie hét évnek a fejlesztéshez szükséges engedélyek kiadása után, hogy egy kapavágás se történjen. Utána élhet ezzel a jogkörrel az önkormányzat. Tehát a lehetőségek tárháza nem túl széleskörű. Az engedélyeket az építési hatóság adja ki, nem az önkormányzat.
Van ilyen építési engedélye a beruházónak?
-Egyelőre nincs. Az építési hatóságon múlik, tehát erre véleményem szerint a kormánynak is lehet ráhatása, hogy lesz e. Azon dolgozunk, hogy ezekkel a feltételekkel ne legyen. Részletek elárulása nélkül
mondom, hogy több irányba kezdeményeztünk tárgyalásokat, illetve a környékbeli településekről is vannak támogatók, akikkel összefogva talán tudunk nyomást gyakorolni…
Miért engedélyezték az 1.8 hektár fa kivágását?
-Nem engedélyeztük. A 31. számú főút és a mellette elhelyezkedő védősáv a Magyar Állam tulajdona. Nem kell sem a szakbizottság véleménye, sem a képviselő-testület döntése a terület alakításhoz. Engem is pont olyan váratlanul fogadott a kopár látkép, mint bármelyik maglódit. Sajnos ez így működik: még csak tájékoztatni sem kötelesek a testületet, szakbizottságot ilyen esetben. Utólag tudunk jelzésekkel élni, acsarkodni, de az már sok mindenre nem jó.
Milyen gyár fog épülni pontosan? Akku gyár? Vaku gyár? „Alumínium bányászat” nem lesz?
-Arról kaptunk tájékoztatást a beruházótól, hogy mi az elképzelése, ha létrejön a szerződés és megkapja az engedélyeket. Automatizált gépsoron történő alumínium lemez darabolás. Amik nagyobb tekercsben érkeznek, majd leszabásuk után keskenyebb tekercsekben távoznak az üzemből. Ami az ő elmondásuk szerint 0 környezetkárosító hatású a rá vonatkozó besorolás szerint, ezért sem kell környezeti hatástanulmány az engedélyeztetéshez. Ezt az információt is természetesen ellenőrizzük.
Az „alumínium-bányászat” kérdése pedig úgy jön képbe, hogy egyesek valóban azt hangoztatják interneten és szóban is, hogy „alumíniumot” fognak bányászni (!) Maglód határában. Ehhez nem tudok mit hozzáfűzni… tessék utánaolvasni az alumínium előállításának.
Mit gondol a 300 fős munkásszállóról?
-Sok pletyka terjengett a beruházóról. Most láthattuk a prezentációban, hogy terveznek szállások kialakítását, amit maximális 22 fős férőhelyben határoztak meg, ahol dél-koreai mérnökök szállásolását szeretnék biztosítani. Természetesen folyamatosan figyelemmel kísérem ezt a kérdést is, hogy valóban csak erről van-e szó, illetve azt is meg kell vizsgálni, hogy szükség van-e külföldi mérnökökre? Persze, nem mi döntjük el sajnos, hogy kiket alkalmazzon egy külföldi magánvállalat, de azért meg kellene vizsgálni, hogy vannak-e alkalmas magyar mérnökök a gyárhoz? Ezzel kapcsolatosan maximum ajánlásokat tudunk megfogalmazni, illetve a nem túl tág mozgásterünkből fakadóan tudunk egyeztetni.
Ha csak ennyi, miért vannak felháborodva az emberek?
-Nézze, jómagam ötödik éve működtetek egy utcával arrébb, ettől a tervezet beruházástól, egy mikrovállalkozást. Szinte minden hónapban hallunk mindenféle külhoni kiemelt beruházásról, amit támogat az állam, de minket, magyar mikrovállalkozásokat nem illet ilyesfajta támogatás. Pedig szeretnék én is versenyképesebb munkabéreket adni a kollégáimnak…. A gyermekvállalási kedv csekély, dolgozni akaró, valós és fizikai munkát vállaló fiatalok száma nagyon kevés. A szakképzés gyatra, tisztelet a kivételnek. Aki dolgozik az szinte rabszolga sorsú, kizsigerelt, elfáradt lehet egy multinál. Ezért megértem az embereket is, alapvetően elkeseredettek és ugranak minden hasonló helyzetre. Egyébként ez valahol pozitív is: működik egyfajta immunrendszer.
Nekem az a feladatom első sorban, hogy a maglódiak érdekeit, utána a maglódi befektetők érdekeit képviseljem. Ebben az elképzelésben egyelőre nem látok semmi közös nevezőt: se maglódiaknak, se maglódi befektetőknek nem látok benne hasznot semmilyen értelemben.
Tágabb értelemben pedig szerény véleményem szerint, ha létezik országosan nemzet gazdasági stratégia, akkor tegyük fel a kérdést, hogy melyik nemzeté? Végezetül pedig egy idézetet hadd hozzak Bethlen Gábortól: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”
(Szent Korona Rádió)