Meglepő dolgok történtek idén az eseménysorozat körül. Van-e vajon köze ahhoz, hogy Magyarország izraeli gyarmat?!
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál több szempontból is érdekesen alakult: néhány napja írtunk arról, hogy az orosz-ukrán háború két támogatója is helyet kapott az esemény programjában, ami az irodalomtörténészként, műfordítóként, íróként, illetve egyetemi tanárként egyaránt elismert Hetényi Zsuzsa szerint számos kérdést is felvetett.
A vasárnap, szeptember 29-én véget érő négy napos eseménysorozattal kapcsolatosan emellett legalább két másik meglepő dolog is történt – Hetényi péntek este például arról írt, hogy az orosz standon 13 órakor megtartani tervezett, orosz könyveket ajánló eseményt a házigazdák lemondták, bár annak értelme sem lehetett volna, hiszen csak ő maga várta az előadást.
Ahmed Amran író még szerdán tette közzé a hírt, miszerint a jemeni Anaween Books két képviselője nem kapott beutazási vízumot Magyarországra, így a szakmai est, valamint eleve a részvételük is meghiúsult. A kairói nagykövetség indoklásában leírta: az utazás oka nem megalapozott, pedig a két delegáltnak aláírt, pecsételt meghívója volt.
A rövid bejelentésre rövidesen a Fekete Sas Kiadó is reagált, rámutatva arra, hogy a magyarul író szerzőnek két kötete is megjelent náluk, a hír előtt pedig értetlenül állnak, főleg, hogy ennyire kevéssel az esemény előtt értesültek a hírről.
Ez a rendezvény a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál tekintélyét is emelte volna.
Ilyen vis major helyzetben, amikor a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hivatalosan befogadta a programot, a keletkezett anyagi kár vajon megtéríthető-e?
A program szeptember 28. 19:00-ra volt kitűzve, és többek között az alábbi kérdések megvitatására került volna sor:
1. A nyomtatott könyv helyzete a magyar és az arab nyelvi közegben
2. Amikor a magyar kiadó elolvasta a kéziratot, érzékelt-e akár a stílus, akár a témaválasztás, akár a mesélésmód terén olyan jellemző vonásokat, amelyek az arab irodalom sajátosságai?
3. Ugyanez a kérdés merül fel a jemeni kiadó számára a magyarról fordított könyv esetében
4. A szerző hogyan dönti el, mikor melyik nyelven írja meg az adott témát?
5. A magyarról arabra fordítás tanulságai, nehézségei, észrevételei…
– tette hozzá posztjában a kiadó.
(24 nyomán Szent Korona Rádió)
Felháborodott szülők, TEK-esek által kísérgetett diákok Felcsúton a zsidó focicsapat miatt
A kultúra lealacsonyítása: Többszáz ChatGPT-vel írt könyvet lehet már megvásárolni
