A főleg Budapest ostromával járó pusztítás, az azt követő pénzhiány vagy szimplán csak a hatalom akarata miatt eltűnt, némi elszánással azonban megmenthető építmények bemutatásával foglalkozik a Régi épületek meséi című sorozat hetedik része.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az évszázados privát fotók, képeslapok, illetve a magyar fotográfia legnagyobbjainak munkáiból csemegéző, majd azokat megmozgató Régi épületek meséi legfrissebb epizódjában Budapest eltűnt vízparti kincsei után most a Duna által kettészelt főváros a századfordulón még büszkén álló templomai közt tehetünk egy sétát.
Az első aranykornak nevezett, az 1867-es kiegyezéstől az első világháború 1914-es kitöréséig tartó időszakban az emberek jóval vallásosabbak voltak, így sokszor a legkisebb kápolnák is megteltek egy-egy hálaadó mise erejéig – meséli a film narrátora, Hámori Gabriella, aki rámutatott: emiatt ma talán úgy érezhetjük, hogy a kisebb-nagyobb egyházi épületek már-már túl közel épültek egymáshoz.
Az állítás teljes mértékben megállja a helyét, számos imahelynek ma, 2024-ben azonban már csak a helyét találhatjuk meg – ezeket is bemutatja a közel kétperces epizód, aminek nyitó- és záróképein a Hild József által tervezett, majd annak halála után Ybl Miklós által befejezett Szent István-bazilika (1851–1906) látható.
A főleg Budapest ostromával járó pusztítás, az azt követő pénzhiány vagy szimplán csak a hatalom akarata miatt eltűnt, némi elszánással azonban megmenthető építmények közül elsőként a Golgota téri egykori kálváriát és kápolnát (1885), majd a Margitsziget a korábbi epizódok egyikében már bemutatott Habsburg-kápolnát (1904–1907) láthatjuk, amit a ma is álló – így kakukktojásnak számító – óbudai Szent Péter és Pál-főplébánia-templom (1744–1749) képe követ.
Az Árpád híd budai hídfőjének közelében látható barokk óriás után a harmincas évek derekára eltűnt Tabánba ugrunk, ahol a legendás Mélypince vendéglő közelében állt ortodox Szent Demeter-templom (1742–1751), illetve a Szokollu Musztafa dzsámijának (1566) átépítésével, majd a XVIII. századi bővítések egész sorának köszönhetően létrejött Alexandriai Szent Katalin-templom képe kerül elénk.
A korábban a negyedben élő rácokat misére hívó istenházában a szovjet bombák egyike okozott súlyos sérüléseket, a főfalak, illetve a belső tér egy része azonban megmaradt, így ha a Rákosi-érában más döntés születik, akkor akár ma is eredeti arcát mutathatná a környéken elhaladók felé.
A következő jelenetben a sorozat egy teljes részének középpontjába állított Várnegyedben találhatjuk magunkat, hogy a Kapisztrán tér irányából láthassuk a ma már csak romkertként, illetve magányos toronyként létező Mária Magdolna-templomot.
Innen egy szempillantás erejéig a Városliget szélén állt Regnum Marianum mellé kerülünk, hogy aztán ismét csak a Várhegy egyik legmagasabb pontján, a Mátyás-templom aljában lehessünk.
A teljes film itt tekinthető meg:
Hűvösvölgyben épülhetett volna meg Budapest legérdekesebb temploma
Zsigmond királyunk kolostortemplomát találták meg régészeink egy teniszpálya alatt
Kemény üzenet lett az elárasztott Bözödújfalu újjáépített temploma
(24.hu nyomán Szent Korona Rádió)