Egymilliárd euró hitelt vettünk fel Kínától

Egymilliárd euró hitelt vett fel kínai bankoktól a magyar állam tavasszal az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) oldalán megjelent adatok szerint. A kormány április 19-én már le is hívta a teljes összeget.

Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

A magyar kormány egymilliárd euró hitelt vett fel Kínából – szúrta ki a Portfolio az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) weboldalán közzétett adataiból. A devizahitelt a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától vették fel hároméves futamidőre.

A kormány április 19-én le is hívta a teljes összeget, a kamat, a törlesztés ütemezése és az egyéb részletek azonban egyelőre nem ismertek.

Az indoklásban azt írják, az állam a változó kamatozású hitelt „a központi költségvetésnek a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadásainak finanszírozására vette fel”.

Az ÁKK a lapnak úgy nyilatkozott, „a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China Limited Magyarországi fióktelepe pénzintézetekkel kötött 1 milliárd euró összegű hitelmegállapodással többek között infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozhatók. Az ügylettel az államadósság devizaaránya továbbra is a határértéken belül, 28,9 százalékon maradt, amely jóval kedvezőbb a 2010-es 50 százalék feletti szintnél”.

Több, mint amit a Belgrád–Budapest vonalra vettek fel

Ez a legmagasabb összeg az ÁKK adatbázisában, ami még a Budapest–Belgrád vasútvonalra felvett, több mint 917 millió dolláros hitelszerződést is megelőzi. A hitel nagymértékben növeli az ország devizaadósság-állományát, ami jelenleg sincs túl jó helyzetben. Az ÁKK adatai szerint

MAGYARORSZÁG DEVIZAADÓSSÁGÁNAK ARÁNYA A TELJES ADÓSSÁGON BELÜL JÚNIUS VÉGÉN 28,9 SZÁZALÉK VOLT, AZAZ NEM SOKKAL VAN A 30 SZÁZALÉKOS BENCHMARK ALATT.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy július 10-i sajtótájékoztatón már utalt a kínai finanszírozás növekedésére. Mint mondta, „a kínai bankok magyarországi jelenléte a finanszírozás tekintetében növekszik”, amely szerinte összefügg azzal, hogy a kínai vállalatok jelenléte is erősödik az országban.

(Index)

Kommunista propagandát sugároz a magyar köztévé a kínaiak kedvéért

Kína betiltja Beethovent és Wagnert vallási okokra hivatkozva

Hogyan éltem túl egy kínai átnevelőtábort? – Egy megmenekült ujgur hölgy beszámolója