Mi történik, ha internetet adunk az emberek kezébe? Az elmúlt néhány évtizedben magunkra szedhettünk némi tapasztalatot, milyen előnyei és hátrányai vannak a nonstop online elérhetőségnek, most pedig ugyanezt a folyamatot figyelhetjük meg egy távoli, amazóniai törzsnél, akik 9 hónappal ezelőtt kapcsolódtak fel a világhálóra.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Amikor megérkezett, mindenki boldog volt. De mostanra a dolgok rosszabbra fordultak. A fiatalok ellustultak az internet miatt, megtanulják a fehérek szokásait – mondhatná szinte bárki, aki belekezdene a bezzegazénidőmben mondókába, miután kiposztolt egy virágos GIF-et, amire csak egy lájk érkezett (az is önmagától), de sok szempontból mégis igaza lenne. Azonban a fenti idézet nem bárkitől, hanem a 73 éves Tsainama Marubótól ered, aki a New York Timesnak nyilatkozott, miután az Amazonas esőerdejében található Ituí folyó partjához megérkezett az internet.
Az elszigetelve élő, nagyjából kétezer fős törzs Elon Musk tulajdonában lévő Starlink egyik műholdján keresztül fonódhatott bele a világhálóba 2023 szeptemberében. Az eredeti cél az volt, hogy a marubók gond nélkül kapcsolatba léphessenek a hatóságokkal olyan vészhelyzetek esetén is, mint egy kígyómarás (tipikus jóemberkedés – a szerk.). „Már életeket mentett meg” – idézi a 40 éves Enoque Marubót a New York Post.
Allyson Reneau amerikai vállalkozó adományozta a törzsnek a műholddal összekötő antennákat, amelyeknek hála a marubók felvehették a kapcsolatot távol élő barátaikkal és családtagjaikkal, ahogyan más amazóniai törzsekkel is. Sok fiatalnak elképzelése sem volt a legszűkebb környezetükön túli világról, mostanra viszont akad, aki világ körüli utazást tervez, míg más fogorvosként képzeli el a jövőjét São Paulóban. A törzs idősebb tagjai úgy vélik, néhány fiatal még tartja a hagyományokat, de a többség az egész délutánt a telefonja előtt töltené.
Annyira megváltoztatta a szokásokat, hogy az már káros volt. A faluban, ha nem vadászol, nem halászol és nem ültetsz, nem eszel
– mesélte Enoque a valóságot.
Szigorú erkölcstől agresszív pornóig
A marubo törzs leginkább sámánista hagyományokat követ – bár a New Tribes Mission néven indult, mára Ethnos360-nak keresztelt missziós szervezet évtizedek óta próbálja az evangélikus egyház berkeibe bevonni az ott élőket, ezidáig nem sok sikerrel jártak. Az Encyclopedia.com szerint a szellemek két fajtáját különbözteti meg a törzs: az emberekhez hasonló, társasági életbe bekapcsolódó jóindulatúnak tartott yovékat, és az emberi, illetve állati vonásokkal is rendelkező ártalmas yochikat. Szertartásaik közt szerepel, mikor egy sámán elvonul egy kunyhóba, és egymás után fogadja a jó szellemeket, miközben táncot lejt és énekel, hogy ezáltal összekösse a törzs tagjait a szellemi lényekkel. A túlvilággal való érintkezésen kívül rítusaik olyan gyakorlati célokat is szolgálhatnak, mint a kukorica sikeres betakarítása vagy gyógyítás.
A marubóknál előfordul a többnejűség, de gyakoribbak a stabil, monogám házasságok, és a szerelmi életüket visszafogottság jellemzi – a nyilvános csókolózást elítélik. A családok kunyhókban élnek, és függően a feleségek, illetve a testvérek számától, egy ilyen egység összetétele igen eltérő lehet. Ezen csoportok vezetői a rangidős férfiak, és általában békésen élnek egymás mellett a családi szövetségek, amelyek nagy lakomák kíséretében szívesen vendégül látják egymást. A gyermekeket a szülők gondozzák, a rokonaik segítségével, és nem alkalmaznak fizikai fenyítést a nevelésben, illetve amint a gyerekek életkora és fizikai erőnléte megengedi, ők is bekapcsolódnak a munkába. A törzs egyik tagja, Alfredo Marubo aggódik, hogy a szolgáltatás, amely szupergyors internetet szállít a bolygó távoli sarkaiba, felboríthatja az illemszabályokat. A férfi elmondta,
sok marubói fiatalember pornóvideókat osztott meg csoportos csevegésekben, és néhányuknál már megfigyelt „agresszívabb szexuális viselkedést”.
Attól tartanak, hogy a képernyőn látottakat a valóságban is ki akarják próbálni, ami mérgezné közösségük erkölcseit. A pornón kívül az erőszak a lövöldözős játékokon keresztül is beáramlott hozzájuk, éppúgy, ahogyan az internetes csalások: sok fiatal idegenekkel beszélget, miközben nincs tudásuk ennek veszélyeiről.
Kívülről megmondják – de mit is?
Flora Dutra brazil aktivista, aki őslakos törzsekkel dolgozik, nagyban hozzájárult, hogy a marubók csatlakozhassanak az internethez. Úgy látja, az aggodalmak túlzók, és állítja, a legtöbb törzslakó „akarta és megérdemelte” a világhálóhoz való hozzáférést. Néhány brazil tisztviselő mégis bírálta a szolgáltatás távoli közösségekbe történő bevezetését, mondván, a különleges kultúrák és szokások így örökre elveszhetnek.
Ezt hívják etnocentrizmusnak. A fehér ember azt hiszi, hogy ő tudja, mi a legjobb.
– mondta Dutra, reagálva a kritikákra.
Az Amazonas-medence esőerdejében mintegy 400 törzs él, folyók mentén letelepedett falvakban vagy nomád életmódot folytatva az erdő mélyén. A folyópartokon élők nagyja kapcsolatban áll a világ más részeivel, és gyakran kereskedik velük. Bár valóban találhatók még elszigetelt népek, akik alig érintkeznek a külvilággal, nagyon kevés olyan lehet, akik ezt teljesen el tudták volna kerülni, ráadásul Brazília politikája Bolsonaro elnöksége alatt őslakos rezervátumokat és környezetvédelmi területeket nyitott meg az agrárium és a bányászat előtt, ami után megugrott az őslakosok elleni támadások száma.
https://szentkoronaradio.com/blog/2024/05/01/vegre-rajottek-13-eves-korig-tiltanak-az-okostelefon-hasznalatot-a-franciak/
https://szentkoronaradio.com/blog/2023/11/14/nepal-a-tarsadalomra-gyakorolt-negativ-hatasaira-hivatkozva-tiltja-be-a-valoban-karos-tiktokot/
https://szentkoronaradio.com/blog/2023/10/26/tobb-amerikai-allamban-is-perlik-a-metat-amiert-fuggoseget-okoz/
(24.hu nyomán Szent Korona Rádió)
