Ha kritizálod a progressziót, akkor kitiltanak a francia nagykövetségről

Philippe Pellet Franciaországban geológusként dolgozott, mielőtt 2005-ben a General Electric munkatársaként Magyarországra költözött volna. 2020 januárja óta programkoordinátorként segíti a Hungary Helps segélyprogramot, 2021-től pedig az NKE Vallás és Társadalom Kutatóintézetén kutatja a vallás és a szekularizmus kapcsolatát Franciaországban és Európában. Ebbéli minőségében írta meg 2023-ban L’ordre moral renversé (A felforgatott erkölcs) című könyvét, melyben Franciaország az emberi jogoktól való lassú eltávolodásának okait és mechanizmusait elemzi, és azt állítja, hogy az abortusz legalizálása ebben a folyamatban döntő szerepet játszik. Vallja:

„A Francia Köztársaság olyan emberi jogokat támogat, amelyek egyre távolabb kerülnek a keresztény elvektől és a francia hagyományoktól, és amelyek az egyének azon jogává mutálódtak, hogy a legvadabb és legtermészetellenesebb vágyaikat teljesítsék, mint például a nemváltás, az azonos neműek házassága, a testtel való szabad rendelkezés joga és az abortuszhoz való jog.”

Szintén 2023-ban történt, hogy David Pressman felhívására az EU legtöbb tagállama – de még a magyarnál jóval szigorúbb melegjogi törvényeket alkalmazó Románia és Észak-Macedónia is – közös nyilatkozatban ítélte el a Budapest Pride apropóján a gyermekvédelmi törvényt és „az LMBTQI+ közösség megbélyegzéséhez” hozzájáruló, állítólagosan a „diszkriminációmentesség, a nemzetközi emberi jogi törvények és az emberi méltóság elveivel” ütköző politikai retorikát.

Ehhez a nyilatkozathoz kötődik Pellet első nyilvános politikai kiállása: miután a nyilatkozathoz Franciaország is csatlakozott, nyílt levelet írt a francia nagykövetnek, melyben a nyilatkozatot „igazságtalan kezdeményezésnek” minősítette, megvédte a gyermekvédelmi törvényt, és az egyébként gyakorló katolikus nagykövetnek, Claire Legras-nak azt is leírta, hogy „Magyarország ilyen módon történő támadása egyenértékű a katolikus egyház tanításának való ellentmondással”. Emellett idén márciusban részt vett a Szent István Intézet tüntetésén is, melyet az intézet a francia nagyköveti rezidencia elé szervezett az abortuszhoz fűződő jog francia alkotmányba emelése elleni tiltakozásul.

Pellet elmondta: korábban is nehézségekbe ütközött, amikor egy teremtésvédelmi konferencia terve kapcsán elutasította a vele való együttműködést a Francia Intézet azzal az indoklással, hogy „a Francia Intézet nem vehet részt olyan rendezvényen, amelynek témája a teremtés”, mert ez a témafelvetés feltételezi, hogy van teremtő, ilyen tartalmú állítást pedig a szekuláris francia állam dolgozói nem tehetnek. Idén áprilisban viszont a nagykövetség szintet lépett: kitiltották egy rendezvényről.

2024. április 18-án a Francia Intézet az álhírekről szóló sorozat részeként az abortuszellenesek „online keresztes hadjáratáról” szervezett konferenciát, amit Pellet mindenféle provokatív szándék nélkül meg szeretett volna hallgatni.

„Különösen érdekelt az az elemzés, amely azt állította, hogy az abortusz ellenzői álhíreket közölnek” – mondja. Ezért aztán regisztrált a konferenciára, de jelentkezését két nappal később helyhiány miatt elutasították.

Pellet azonban nem adta fel. „Mivel kétségeim voltak az indoklás valódiságával kapcsolatban – volt egy olyan érzésem, hogy a közelmúltban tett nyilatkozataim, amelyeket valószínűleg nem értékelt a francia nagykövetség, voltak az elutasítás valódi okai –, megkértem egy barátomat, hogy regisztráljon, jelezve, hogy ketten vesznek részt, mivel az online regisztrációs űrlap ezt lehetővé tette anélkül, hogy a kísérő személy nevét meg kellene adni” – meséli.

Mikor Pellet jelezte, hogy semmi ilyen terve nincs, csak meg szerette volna hallgatni tőle eltérően gondolkodó emberek érveit egy, a kutatómunkájához kapcsolódó témában, az intézetigazgató közölte: mivel Pellet tüntetett a francia nagyköveti rezidencia előtt,

Pellet további erősködésére az igazgató arra hivatkozott, hogy a francia diplomáciában „hierarchia van”, azaz felsőbb utasításra nem engedi be a kutatót a konferenciára.

Pellet tehát a konferenciára nem jutott be, az intézetigazgató viszont beszélgetett vele még egy órát az abortuszról és Franciaország helyzetéről, és jelezte: szívesen elolvasná a kutatásáról szóló publikációit. Egy hónapra rá Pellet jelentkezett is nála időpontot kérve, hogy átadhassa neki  „Geopolitika és vallás – A kereszténység szerepe Európa hegemóniájában és hanyatlásában” című írását, mely a Szent István Intézetnél jelent meg – azonban nem kapott választ. „A hallgatással és a párbeszédre való hajlandóság hiányával szembesülve úgy döntöttem, hogy elmondom történetemet a sajtónak” – mondja Pellet.

A francia kutató úgy látja: „Franciaországot egyre inkább befolyásolják az olyan veszélyes progresszív ideológiák, mint a genderelmélet, a woke-izmus és a relativizmus, s elutasítja a kereszténységet és mindent, ami transzcendens. Mi több, a Francia Köztársaság aktívan propagálja a gazemberi értékeket.” Figyelmeztet: „Macron elnök következő lépése, hogy az abortuszhoz való jogot az Európai Unió Alapjogi Chartájában is rögzítsék”, azaz hogy a magzatgyilkosság joga behajtható legyen más európai országokon is.

A Mandiner az ügyben megkereste Franciaország budapesti nagykövetségét is. A következő válasz érkezett: „Köszönjük megkeresését. Ebben a témában nincs mit hozzáfűznünk.”