A legtöbb kisebbségi választópolgár romának vallja magát, 2010-hez képest 74 %-os a növekedés, bár még így is sokan vannak, akik nem vallják be, hogy cigányok.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Több mint 8 százalékkal nőtt a nemzetiségi választópolgárok száma a 2019-es nemzetiségi választás óta, a legnagyobb mértékben, 48 százalékkal az ukrán nemzetiség regisztrált választópolgárainak száma nőtt. 2010-hez képest több mint 50 százalékkal nőtt a nemzetiségi választópolgárok száma.
2010-ben az (akkori szóhasználattal) kisebbségi választáson 228 038 regisztrált választópolgár volt, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint 2014-ben már 240 990-en, 2019-re pedig már 317 794-en regisztráltak.
A vasárnapi voksolás névjegyzékében 345 633 nemzetiségi választópolgár szerepel.
A legtöbben a roma nemzetiség névjegyzékébe regisztráltak, 234 123-an szerepelnek benne, ez tíz százalékkal több, mint 2019-ben, 2010-hez viszonyítva pedig – akkor 133 492-en voltak regisztrálva –
TÖBB MINT 74 SZÁZALÉK AZ EMELKEDÉS.
A bolgár, horvát, szlovák és szlovén nemzetiség kivételével valamennyi nemzetiség érdemben növelni tudta a névjegyzékben szereplő választópolgárainak számát 14 év alatt.
A bolgár névjegyzékben most 1391-en szerepelnek, közel ugyanannyian, mint 2019-ben (1364), de 697-tel kevesebben, mint 2010-ben. A bolgár névjegyzékben 2010-2024 között tehát 33 százalékkal csökkent a választópolgárok száma.
2010 óta alig változott a horvát választópolgárok száma: a névjegyzékben 2010-ben 11 571-en voltak, most 11 727-en, és ugyancsak alig változott a szlovák névjegyzékben szereplők száma, jelenleg 12 346-an szerepelnek benne, míg 2010-ben 12 282-en voltak.
A szlovén nemzetiség névjegyzékében 16 százalék a csökkenés 2010-hez viszonyítva: akkor 1025-en szerepeltek a névjegyzékben, most 853-an, ugyanakkor 2014-ben 692-en szerepeltek a névjegyzékben, 2019-ben pedig 859-en, vagyis öt év alatt szinte alig változott a választópolgárok száma, de még így is kevesebben vannak, mint 2010-ben.
2010 óta több mint duplájára nőtt az ukrán névjegyzékben szereplők száma, 1338-ról 2845-re (2014-ben 1012-en voltak regisztrálva, 2019-ben pedig 1920-an), az utolsó öt évben 48 százalékkal nőtt a névjegyzékben szereplők száma). Erre bőven rásegített az orosz-ukrán konfliktus, ami elől tucatnyi ukrán menekül más országba, köztük hazánkba is.
A 2019-es számnál (3270) 8 százalékkal kevesebben, 3000-en vannak az örmény nemzetiség névjegyzékében, bár 2010-ben még 2357-en voltak, 2014-ben pedig 2399-en.
A román névjegyzékben szereplők száma 14 év alatt 80 százalékkal nőtt: a 2010-es 5277-ről ugyan 2014-re 5088-ra csökkent a névjegyzékben szereplők száma, de 2019-ben már 7268-an voltak benne, most pedig 9445-en.
A görög nemzetiségnél öt év alatt 28 százalékkal nőtt a névjegyzékben szereplők száma: 2010-ben 2267-en voltak, 2014-ben 1746-an, a 2019-es választáson 2791-en, a most vasárnapi voksolásra pedig 3577-en regisztráltak, vagyis 14 év alatt 58 százalékkal nőtt a választópolgárok száma.
Mintegy 20 százalékkal nőtt a regisztrált ruszin nemzetiségűek száma: 2010-ben még 4228-an voltak, most pedig 5102-en. A szerb választók száma szintén mintegy 20 százalékkal nőtt, a 2010-esről (2432) 2956-ra.
A második legnépesebb nemzetiség, a német 14 év alatt 18 százalékkal növelte a választópolgárai számát: 2010-ben 46 629, 2014-ben 40 906-an, 2019-ben 54 899-en, most pedig 54 905 választópolgár szerepel a névjegyzékben.
A lengyel választók száma 14 év alatt közel 10 százalékkal nőtt: 2010-ben 3052-en voltak, most 3363-an.
A menekült ukrán-cigányok már szavazhatnak az önkormányzati választáson, de a vendégmunkások még nem
(Elemi.hu nyomán Szent Korona Rádió)