A kora középkor idejére tehető a szakrális és a világi uralkodói szerep kettéválása. A vallási vezetői szerep a pápa birtokába került, és bár történtek kísérletek a visszaszerzésre (és a római császári trón visszaállítására), a Szent Római Birodalom középkori uralkodóinak ezen törekvései sikertelenek voltak, többek közt II. Frigyesé is. Kolonits László a Duo Gladii III. évfolyam 4. számában megjelent Stupor Mundi – Egy Világkirály ígérete című cikke, mely II. Frigyes kvalitásaival foglalkozik, megvizsgálva a szakrális uralkodását.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
„A Birodalmat politikafeletti valóságnak érezték: olyan természetfeletti eredetű intézménynek, amely az isteni királysággal egyetlen hatalmat alkot.” – írja Julius Evola. Egy Birodalom élén pedig a spirituális természetű császár áll. Az utolsó nyugat-római császár, Romulus Augustulus 476-os megbuktatását, Róma germánok általi elfoglalását követően több mint 300 évig nem volt császár Rómában, illetve a Nyugaton. A Sacrum Imperium, a Szent Birodalom feltámasztásának első reménysugara Kis III. Pipinnel (714–768) jött el, aki a frankok királyaként megvédte a római pápát a langobardoktól. A frank királyok koronázási szövegében – ahogy Nagy Károly pecsétjén is – szerepelt a renovatio Romani Imperii, azaz a Római Birodalom feltámasztása fordulat. Ezen törekvés folyományaképpen a 768-ban trónra került Nagy Károlyt 800-ban III. Leo (750 k. – 816) pápa császárrá koronázta Rómában, kikiáltotta caesarnak és augustusnak.
*
1073-ban Hildebrand (1025/1030 k. – 1085) lett a pápa, VII. Gergely néven, és megkezdte lunáris fényű harcát a világi hatalom ellen. Véleménye szerint a szellemi hatalom – azaz az Egyház – úgy viszonyul az időbeli hatalomhoz – tehát a monarchákhoz –, mint Nap a Holdhoz. Ezzel az elképzelésével azonban kifordította a legitim szimbolikát. Gergely eszménye az univerzális theokrácia volt, ahol a pápa Isten földi helytartójaként uralkodik. A két kard összecsapásának első szakaszát IV. Henrik császár megalázkodása, Canossa-járása zárta.
*
Frigyes szicíliai uralmát senki sem vitatta, de a Birodalom irányítása átmenetileg mások kezébe került. 1212-ben ment német földre, hogy birodalmát visszaszerezze, és 1215-ben harmadszor, immár minden szempontból érvényes módon német királlyá koronázták. Ekkor keresztes fogadalmat tett, 1220-ban pedig megtörtént a császári koronázása is, Rómában. Első felesége halálát követően nőül kapta a Jeruzsálemi Királyság névleges uralkodónőjét, akinek jogán 1225-től újabb címet illesztett a titulatúrájába. 1228-ban megindult keresztes hadjárata keretében tárgyalásokkal érte el fő kereskedelmi partnerénél, al-Kāmil (1177 k. – 1238) egyiptomi szultánnál Jeruzsálem és több szentföldi város – Betlehem, Názáret, Szidón – keresztény kézre kerülését, tíz évnyi fegyverszünet mellett. Eközben előállt az a groteszk helyzet, hogy a pápa keresztes hadjáratot hirdetett a keresztes hadjárat vezetője ellen. II. Frigyes mit sem törődve a pápai átokkal, 1229-ben saját kezűleg koronázta meg magát a jeruzsálemi Szent Sír-templomban, ahol azonban a kiközösítés miatt a helyi katolikus pátriárka nem volt hajlandó jelenlétében misét celebrálni. Eközben időről időre kiújult a konfliktus a pápával, illetve az észak-italiai Lombard Ligával, ugyanis a városok városának birtoklása a világ feletti mágikus uralom megszerzésével kecsegtette, vallotta, hogy az univerzális Római Birodalom renovatiója magával hozza a világbékét.
*
Ifjú kora óta vadászott sólyommal, amely tevékenység szenvedélyévé vált, de vadászat3 céljára tartott gepárdokat is. A solymászatról szóló De arte venandi cum avibus (A madarakkal való vadászat tudományáról) című latin nyelvű könyvét teljesen haláláig sem sikerült befejeznie. Ebben nem elégedett meg a természet puszta leírásával, hivatkozott részletes ornitológiai megfigyelésekre, saját tapasztalataira, de helyenként vitatkozott benne Aristotelés leírásaival is. Keleti, arab szakértőket hívott udvarába, hogy továbbfejleszthesse solymásztudományát. Igyekezett összegyűjteni a solymászat szakirodalmát, lefordíttatott arab szövegeket is, a világ minden tájáról származó tudósok írásainak saját tapasztalataival való ütköztetésére majdnem harminc évet szánt. Jártas volt a mennyiségtanban, a természetrajzban, az asztronómiában és az asztrológiában. Matematikai problémákról társalgott a pisai születésű Leonardo Fibonaccival (1170 k. – 1240/1250 k.), aki Nyugaton meghonosította az arab számokat. Érdekelték más természettudományos problémák is, például az optikai jelenségek. Frigyes – aki maga is foglalkozott ló- és vadászkutya tenyésztéssel – ösztönözte Giordano Ruffot (1200 k. – 1256 k.), aki nem sokkal 1250 után adta ki a Hippiatria (Lógyógyászat) című könyvét, a középkor első állatorvoslással foglalkozó kötetét. Az udvarában tevékenykedett asztrológusként, filozófusként, fordítóként és udvari orvosként Antiochiai Theodor, aki többek között Bagdadban tanult orvostudományt.
*
Előkelői, lovagjai szélesebb körével is megosztotta kulturális érdeklődését, amikor udvarában költői kört szervezett. Az ott tevékenykedő 20–25 hivatalnok költő többsége dél-italiai népnyelven (volgare) verselt. A provanszál trubadúrköltészet felé orientálódó poéták – Frigyes udvara befogadta a vallási üldözés elől menekülő provence-i trubadúrokat – ezek közül nem egyet át is ültettek nyelvükre. Főként szerelmes versek és -dalok keletkeztek, amelyek közül néhányat Frigyes írt személyesen. Ez az úgynevezett szicíliai költőiskola – fő alakja Giacomo da Lentini (1210 k. – 1260 k.) – fektette le az olasz irodalom alapjait.
*
Frigyes érdeklődött az építészet iránt is, Italia szerte várak hálózatát hozta létre. Az erős antikizáló hatásokat mutató capuai erődhíd – a Szicíliai Királyság északi kapuja, ahol az utazók a császárt antik fejedelemként ábrázoló szobor alatt vonulhattak el – az uralkodásról való felfogásának vizualizációja. Az építmény minden bizonnyal Frigyes elképzelései alapján épült, a tervet a császár manu proprioria consignavit, azaz saját kezűleg ellenjegyezte.
*
IX. Gergely (1167 k. – 1241) pápa 1227-es megválasztását követően, a keresztes hadjárat elmaradása okán kiközösítette Frigyest, amin a hadjárat 1228-as elindulása sem változtatott. 1239 virágvasárnapján Gergely másodszor is kiátkozta a császárt, amit állítólagos hitetlenségével, muzulmánok iránti szimpátiájával, békebontással és a Szicíliai Királyság egyházának elnyomásával indokolt. „Ascendit de mari bestia blasphemie plena nominibus”, kezdi Gergely az enciklikáját, „Egy vadállat támadt fel a tenger mélyéből, amelynek neve blaszfémia, medvelábakkal, oroszlánszájjal és leopárdtagokkal. Szüntelenül átkozza Isten nevét; egyforma dühvel támadja az Úr szentélyét és a szenteket […]Készek vagyunk bebizonyítani, hogy a dögvészes király nyíltan állította, hogy a világon három fő csaló volt, tudniillik Jézus Krisztus, Mózes és Mohamed, hogy kettő közülük dicsteljesen halt meg, míg Jézus Krisztust egy keresztre akasztották fel.”
*
A pápai propaganda hatására terjedt el az a felfogás, miszerint Frigyes szabadszellemű ateista lett volna, a legjobb ismerői, kutatói szerint azonban nem fér kétség vallásos keresztény voltához. Erre predesztinálta az is, hogy családjának mindkét ága hagyományosan mélyen vallásos volt. Frigyes egyértelműen meg volt győződve arról, hogy Isten a béke és az igazság védelmével bízta meg. A vallásosságáról tanúskodik okleveleinek, törvényeinek, körleveleinek és leveleinek szövegezése is. Frigyes törvénykönyve, a melfi konstitúciók, más néven Liber augustalis az 1215-ös IV. lateráni zsinat rendelkezéseinek megfelelően az eretnekséget a felségsértéssel egyenértékű bűnként kezelte, ahogyan a felségsértést is eretnekségként értékelte – büntetésük tűzhalál volt. A császár pártolta az evangéliumi szegénységet, különösen közel állt hozzá a cisztercita rend, és kifejezetten jó viszonyt ápolt a calabriai Fiorében található San Giovanni nevű cisztercita reformkolostorral.
*
Amint fentebb láttuk, Frigyest a pápaság Antikrisztusként kárhoztatta; a sajátjai viszont Messiásnak tekintették, quasi szentkultuszban részesítették, és a pápában a hamis, Frigyesben az igaz Krisztus képviselőjét látták. A rendkívülit mindenki érezte személyében, amely hosszú évtizedekig foglalkoztatta a világot. Vajon az idők beteljesítőjeként zsarnoki király és Antikrisztus volt-e, aki felforgatta a világot, vagy a béke áldásos császára és Megváltója, aki Igazság országának elhozatalára volt hivatott? Még az idejében egyre gyakrabban használt ünnepi megszólítási forma a Dominus Mundi kifejezés is tele volt kétértelműséggel, hiszen a ’Világ Ura’ a Sátánt is jelenthette. Úgy tekintettek rá, mint az abszolút jó vagy az abszolút rossz elhozójára, de mindenképpen Megjövendöltnek ismerték el. Még az ellenségei is megérezték Frigyes küldetésének különleges jellegét, emberfeletti hatalmát. Mindenki tudta, hogy ő az a fejedelem, akinél nincs nagyobb, akinek senki sem tud ellenállni, akit csak maga Isten, aki őt küldte, tudja megregulázni. Ő a világ kalapácsa, aki uralkodik a földön és parancsol a tengereknek. „Úgy érezték, hogy benne van az erő – írja Evola –, amely fel fog ébredni a ciklus végén, virágba fogja borítani a »kiszáradt fát«, meg fogja vívni a végső harcot Góg és Magóg beözönlő nemzetsége ellen. Különösen a Hohenstaufokkal kapcsolatban bontakozott ki amaz »isteni« és »római törzs« eszméje, amely nem csak a regnumot birtokolja, hanem arra is képes, hogy behatoljon Isten mystériumaiba”. Frigyes Rómával szembeni fenyegetéseit a következő szavakkal zárta: „A föld szolgál minket, a tenger hódol nekünk, és a mi parancsunkra történik minden, amit kívánunk”. Isteni jellegű tiszteletnek örvendett a sajátjai körében: „A te hatalmad, ó, Caesar, nem ismer határokat, felülmúlja az emberekét, mint egy istenség” – írta egy udvari embere, mások „cooperator Dei”-ként, Isten munkatársaként, „Isten szüntelenül megvilágított szeme”-ként dicsérték. Azt vallotta, hogy mint abszolút uralkodót, kizárólag az isteni törvény köti, csupán saját lelkiismeretének tartozik elszámolással, cselekedeteit mennyei hatalom vezérli, az Úr rajta keresztül árasztja Igazságát a Földre.
*
A folyóirat előfizethető a Duo Gladii honlapján >>katt<<. A régebbi számok közül már egyre kevesebb kapható, ezeket >>itt<< rendelheti meg. Lapunk újságárusoknál nem kapható, és korlátozott példányszámban kerül kiadásra! A lapszámokat a megjelenést követően a lehető legrövidebb időn belül postázzuk a megrendelőknek.
(Dou Gladii – Szent Korona Rádió)
Duo Gladii Podcast: A fényteli középkorról mesél a legújabb szám
Akik szelleme ellenáll – Duo Gladii bemutató videót tett közzé Mucskó
Kíváncsi vagy kik és hogyan szerkesztik a DuoGladii havilapot? (Lapbemutató)