Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a Kijevnek nyújtott katonai segély kiszámíthatóbbá tétele azt üzenné Moszkvának, hogy nem nyeri meg az ukrajnai háborút. Ennek érdekében teljesen új Ukrajna-politikával állt elő, amelyet azonban a NATO tagállamai nem fogadtak kitörő örömmel.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Öt évre szóló, 100 milliárd eurós alap létrehozása jelentősen csökkentené az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek politikáját és bizonytalanságát, a katonai szövetségnek pedig nagyobb súlyt kell vállalnia a fegyverek biztosításában Kijev számára Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint.
„Hosszú távon megbízható és kiszámítható biztonsági segítséget kell biztosítanunk Ukrajnának, hogy kevésbé támaszkodjunk az önkéntes hozzájárulásokra, helyette inkább nagyobb mértékben a NATO-kötelezettségekre”
– mondta Jens Stoltenberg.
Stoltenberg ugyan igyekezett óvatosan fogalmazni, s Donald Trumpot, a Republikánus Párt elnökjelöltjét nem említette név szerint, aggasztónak tartja, ami Washingtonban történik. Tudvalevő, a 60 milliárd dolláros katonai segélyről szóló törvényjavaslat a Republikánus Párt egyes képviselői és Donald Trump ellenállása miatt elakadt a kongresszusban, így Ukrajna rendkívül nehéz helyzetbe került a fronton.
A főtitkár egyértelműen kijelentette, hogy az Egyesült Államok késlekedésének minden egyes nap következményei vannak a csatatéren.
A főtitkár terve azonban felforgatná a NATO jelenlegi szerepét. A szövetség 32 tagjának többsége katonai és pénzügyi támogatást is nyújt Ukrajnának az Egyesült Államok által vezetett Ramstein-formátumon keresztül, amely fegyvereket szervez Ukrajna számára. Amennyiben viszont a főtitkár ötlete megértő fülekre talál, az teljesen új szerepkörbe helyezné a katonai szövetséget.
„A koordinációban és támogatásnyújtásban betöltött erősebb NATO-szerep egy lehetséges módja annak, hogy úgy vessünk véget a háborúnak, hogy Ukrajna érdeke érvényesüljön”
– fogalmazott a főtitkár.
Ukrajna támogatása nem függhet a nemzeti politikától
A terv célja, hogy Ukrajna támogatása kevésbé függjön a nemzeti politikától, lehetővé téve a kelet-európai ország számára a hosszú távú tervezést. Az egyik javaslat szerint a NATO-tagoknak gazdaságuk méretének megfelelően kellene hozzájárulni a 100 milliárd eurós alaphoz. Ez ahhoz vezetne, hogy csökkentené az Egyesült Államokra háruló pénzügyi terhet, és aláásná Trump azon érvelését, hogy az európai szövetségesek nem a súlyuknak megfelelően járulnak hozzá Ukrajna segélyezéséhez.
A terv nehézsége, hogy a NATO Ukrajna-politikájának ilyen radikális szintű megváltoztatásához valamennyi tag jóváhagyására szükség van. Bár Farah Dakhlallah, a NATO szóvivője azt mondta, hogy a miniszterek egyetértettek abban, hogy előrelépésre van szükség az Ukrajnának nyújtott segélyek koordinálásában, a megbeszélések valószínűleg a júliusi washingtoni csúcstalálkozóig folytatódnak.
A terv nem nyűgözött le mindenkit
Bár kommunikációs szinten nagyon erős Ukrajna támogatása a Nyugaton, az első reakciók alapján a terv egyáltalán nem aratott elsöprő sikert szerdán, miközben a miniszterek a szövetség fennállásának 75. évfordulóját ünnepelték Brüsszelben.
„Támogatjuk a NATO főtitkárának az észak-atlanti szövetségen belül Ukrajnáért tett erőfeszítéseit”
– mondta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter.
Egy NATO-tisztviselő szerint Törökország is támogatja az ötletet, miközben Annalena Baerbock német külügyminiszter is azt a véleményt osztja, hogy elengedhetetlen a megbízható és hosszú távú struktúrák létrehozása Ukrajna megsegítése érdekében.
Az ötletet azonban legalább ennyien ellenzik is. Egy névtelenségbe burkolózó diplomata szerint a 100 milliárd eurós számot hallva több miniszter a szemét forgatta, és nem értik, hogy mégis honnan teremtenek elől ekkora összeget.
„Veszélyes olyan ígéreteket tenni, amelyeket nem tudunk betartani”
– figyelmeztetett Hadja Lahbib, Belgium külügyminisztere.
Eközben egyes nyugat-európai országok amiatt aggódnak, hogy a javaslat által a NATO számára biztosított hihetetlen mértékű pénz és hatalom aláásná az Európai Unió nagyobb szerepvállalásra tett erőfeszítéseit.
A NATO-javaslat kérdések sorozatát veti fel. Kulcskérdés, hogy miből finanszíroznák a pénzügyi alap létrehozását: a meglévő programok pénzügyeit csoportosítanák át, vagy teljesen új forrásokat vonnának be?
A támogatók és az ellenzők csoportja mellett megfigyelhető egy harmadik csoport is, amely nem zárkózik el Ukrajna nagyobb mértékű támogatásától, ugyanakkor úgy gondolják, hogy további információkra van szükség a végleges álláspontjuk kinyilatkoztatása előtt.
„Üdvözöljük a kezdeményezést, és látnunk kell a gyakorlati szempontokat és a részleteket”
– mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter.
José Manuel Albares spanyol külügyminiszter azon az állásponton van, hogy ki kell számolni, mekkora pénzügyi támogatásra van szükség Ukrajnának demokráciájának, szuverenitásának és területi integritásának megőrzéséhez, majd ezt követően kell gondolkodni, hogyan is lehetne megszerezni az ehhez szükséges pénzt.
„Magyarország a »legoroszbarátabb« NATO-ország”
A Politico a részletes elemzésében külön fejezetet szentelt Magyarországra, a „legoroszbarátabb” NATO-országra.
E szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kitart amellett, hogy a NATO csak védelmi szövetség.
„Magyarország elutasít minden olyan javaslatot, amely offenzív szövetséggé alakítaná át, mert ez az eszkaláció súlyos veszélyéhez vezet”
– mondta a találkozó előtt, hozzátéve azt a sokszor elhangzott álláspontot, hogy ez nem Magyarország háborúja.
Stoltenberg azonban azzal érvelt, hogy az Ukrajna felfegyverzésével és finanszírozásával kapcsolatos nagyobb biztonság megteremtése egyértelmű üzenetet küld a Kremlnek. Úgy látja, hogy teljesen egyértelmű, hogy Oroszország nyomul, és jól látható, hogyan próbálják meg megnyerni a háborút azzal a taktikával, hogy kivárják Ukrajna nyugati partnereinek lépéseit.
Magyarország következetesen kitart álláspontja mellett
A magyar kormány álláspontja a háború óta világos: ellenzi Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását, és mielőbbi tűzszünetre és békekötésre szólít fel. A kormány oroszbarátként aposztrofált álláspontja miatt rengeteg feszültség van Magyarország és nyugati szövetségeseink között. Ennek egyik negatív következménye, hogy a visegrádi országok gyakorlati együttműködése az orosz–ukrán háború kitörése óta sokat romlott. A visegrádi négyek február végi találkozója olyannyira elfajult, hogy Donald Tusk lengyel és Pietr Fiala cseh kormányfő egyenesen üvöltözött Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel.
Ugyancsak emlékezetes esemény volt az EU-vezetők 2023. december 14-i csúcstalálkozója, amelynek kiemelt napirendi pontja volt Ukrajna uniós csatlakozása. Mivel Orbán Viktoron kívül mindegyik uniós vezető támogatta a döntést, Olaf Scholz német kancellár azt találta ki, hogy a magyar miniszterelnök hagyja el a termet, amíg a többiek egyhangú döntést hoznak.
Orbán Viktor az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós pénzügyi támogatás ellen is harcolt, ám ezt végül február 1-jén megszavazták az EU vezetői. A többi tagállam ugyan már decemberben megszavazta volna a 2027-ig biztosított pénzügyi támogatást, a magyar miniszterelnök vétózott. Értesülések szerint Orbánt végül a tagállamok egy kisebb csoportja győzte meg arról, hogy ne akadályozza Ukrajna támogatását.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)