A szuveneritás nem csak egy olyan dolog, amire alkotonunk egy törvényt, aztán jónapot. A szuveneritásért több síkon is meg kell küzdeni. Erre világít rá a Novák Katalinra ráégett pedofilügy, vagy sok egyéb ,,véletlen” amiről nemrég Barcsa-Turner Gábor beszélt a Válaszcsapásban. Egészen biztos, hogy ezen ügyek kapcsán Orbánnak leesett a tantusz, hogy a külföldi titkosszolgálatokra jó lesz odafigyelni, mert míg a baloldal veszélyessége konvergál a nullához, a külföldi titkosszolgálati akciók nyomán hullanak a Fideszesek mint a legyek.
Kérjük, támogasd adód 1%-ával az LMBTQP-lobbi ellen küzdő HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashatsz.
Felajánlásodat az Azonosságtudat Alapítványnak küldd el!
Adószám: 18218082-1-07
A magyar Országgyűlés egy rendkívül gyors, mindössze 26 órás eljárás keretében fogadta el azt a törvényt, amely lehetővé teszi a miniszterelnök számára, hogy nemzetbiztonsági főtanácsadót nevezzen ki. Ez a lépés jelentős változást jelent a nemzetbiztonsági struktúrában, és új szereplőt hoz a politikai felső vezetési körbe. 2024. február 26-án, 11 óra 19 perckor nyújtotta be a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Egyes közszolgálattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az előadó Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője volt. Az Országgyűlés aznap délután döntött a kivételes tárgyalásról, majd másnap elfogadta a javaslatot, 134 igen szavazattal, 51 ellenében és 10 tartózkodással.
A nemzetbiztonsági főtanácsadó szerepe
Az új törvény célja a nemzetbiztonsági főtanácsadói tisztség létrehozása, ami egy magasabb szintű pozíció a korábban már létező államtitkári szintű nemzetbiztonsági tanácsadói pozícióhoz képest. A főtanácsadó feladatai közé tartozik a polgári nemzetbiztonsági és hírszerzési tevékenységek, a rendészeti és közbiztonsági feladatok, valamint a honvédelmi kérdések tanácsadása. Jelenleg Kovács József, a nemzeti információs államtitkár tölti be a nemzetbiztonsági főtanácsadó szerepét. Ő a katonai hírszerzés volt főnöke, és jelentős szerepet tölt be a kormány katonai tervezésében. Kovács 2018-ban került jelenlegi pozíciójába, és jelentős tapasztalattal rendelkezik a katonai hírszerzés területén.
A különleges jogrend reformja
A döntés mögött álló indokok között szerepel az Alaptörvény kilencedik módosítása, amely a különleges jogrend alkotmányos szabályozásának reformját jelenti. Ez a reform a védelemmel és biztonsággal összefüggő alkotmányos kötelezettségek pontosítását célozza meg, és a különleges jogrend helyzeteinek számát háromra csökkenti: a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre. Érdemes megemlíteni, ha nemzetközi összehasonlítász akarunk tenni, hogy például az Egyesült Államokban a nemzetbiztonsági tanácsadó intézménye 1953 óta létezik, ahol olyan neves személyek töltötték be ezt a pozíciót, mint Henry Kissinger vagy Colin Powell.
(Index.hu nyomán Szent Korona Rádió)
