A Szent Korona Rádió információi szerint a svéd NATO-csatlakozás akadályozásának egyik fő oka, hogy nem valósultak meg azok a Gripen-fejlesztések, amik elengedhetetlenek volnának. Régóta beszélik, hogy források hiányában gyakorlatilag “üres” repülőket vettünk, és a felszerelésük csak lassan történik meg. Nyoma sincs annak, hogy utolérnénk a lemaradásokat. Egyes sajtóértesülések szerint a svédekkel a megállapodás négy új Gripen gépet (és egyéb haditechnikai beruházásokat) jelenti hazánknak. A mi információink szerint érintik a tárgyalások a teljes flotta korszerűsítését.
Kérjük, támogasd adód 1%-ával a HVIM-t!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashatsz.
Felajánlásodat az Azonosságtudat Alapítványnak küldd el!
Adószám: 18218082-1-07
Szakmai, de közérthető helyzetismertetésünkből kiderül, hogy már 2021 óta húzódó fejlesztések elmaradása állhat a háttérben. Korábban is (lásd kapcsolódók) foglalkoztunk a fejlesztésekkel.
A JAS-39C/D EBSHU Gripen többfeladatú harci repülőgépek 2006-os rendszeresítésekor a légiharc fegyverzetbe a Raytheon cég AIM-120C5 AMRAAM mellett a Diehl akkoriban vadonatúj rakétáját az IRIS-T kívánta a Honvédség rendszeresíteni.
A költségvetési realitások azonban ekkor is keresztülhúztak a katonák igényeit, hiszen először még 24 darab harcászati repülőgép beszerzéséről döntött volna a honvédelmi bizottság, de a költségvetési realitások végén ez a mennyiség 12 harci és két gyakorló gépre csökkent. Az Orbán Viktor vezette akkori kormányzat által kiválasztott Gripen A/B repülőgépe azonban nem volt NATO kompatibilis, feladatkörét tekintve pedig csak védővadász feladatkört tudott volna ellátni.
A következő szocialista kormányzat a JAS-39A/B beszerzéséről már csak komoly költségek árán tudott volna elállni, ezért a szerződés módosításával egy ténylegesen NATO követelményeknek és expedíciós feladatokra is alkalmas változatra a Gripen C/D-re tárgyalták módosíttatták a szerződést. Előírtak olyan képességeket is, amik csak látszólag nem szükségesek, mint például a légi utántöltés.
Erre szokták mondani, hogy minek az nekünk, kis ország vagyunk?
Nos, veszített már a Magyar Légierő úgy repülőgépet, hogy a gép a feladatot lerepülte, de az időjárási körülmények közben úgy változtak, hogy a gép saját reptere időjárási minimum alá került ( látás minimalizálódása, illetve felhőzet túl alacsony volt, így a reptér nem tudta fogadni), másik repülőtérre átrepülés közben pedig kifogyott az üzemanyaga. Nincs olyan sok repterünk, amelyik képes sugárhajtású harci gépeket fogadni, konkrétan Kecskemét, Szolnok, Ferihegy, Pápa, Debrecen és Sármellék.
A légi utántöltés pedig a járőrözési idő kibővítését is lehetővé teszi, nagyobb fokú taktikai rugalmasságot adva a gépeknek.
Annak érdekében, hogy spóroljanak, egyrészt az új technika számára beszerzett fegyverzet minőségén és mennyiségén spóroltak, másrészt az új gyártású C/D törzsekre a svéd légierő kivont és szétbontott JAS-39A gépek használt szárnyait szerelték fel. A magyar gépek ettől unikumok, nem egyeznek semmilyen más nemzet Gripenjeivel.
Ezeknek a szárnyaknak a teherbírása kisebb, valamint a beszerzett, elavult, de részben felújított AIM-9L1 Sidewinder rakéták az úgynevezett “rolleron” felület nélkül szerelhetők fel csak a törővégekre, mert a repülés közben felpörgő, a rakéta vezérlésében szerepet játszó rolleron túlterheli a szárnyat, 200 repült óránként ellenőrzésre – javításra van szükség. A csehek például a korszerűbb AIM-9M rakétákat szerezték be, melyek nitrogéntartállyal rendelkeznek, mellyel az infrafej hűthető, így a nagyobb hőkontraszt miatt sokkal hatékonyabb, ezek a rakéták ráadásul a szárnyak alá is felszerelhetők.
A leváltott MiG–29-esek sisakcélzóval integrált Vympel R-73 nagy szögeltéréssel indítható rakétájához képest az AIM-9L I-1 rakéták komoly visszalépést jelentettek.
A helyzet így az lett, hogy a Gripenek lokátora, szenzorai, illetve AMRAAM rakétái révén jelentősen felülmúlja láthatáron túli, BVR légi harcban a MIG-29 et, de közeli légiharcban esélye sem lenne egy nagy tolóerő/tömeg arányú, erőből manőverezni képes, sisakcélzóval és nagy szögeltérítéssel indítható R-73 as rakétát használó MIG-29 vagy Szu-27 ellen, a nyugati típusokról nem is beszélve.
A technikai elavulás és a fokozódó háborús veszélyhelyzet miatt szükségessé váltak a Gripen rendszereinek és fegyverzetének korszerűsítése, valamint kibővítése.
A problémák orvoslására rendelte meg Magyarország 2021- ben a Gripen számára az izraeli Elbit Systems-szel TARGO II-es sisakcélzókat, közeli légi harcra a gép tengelyéhez képest nagy szögeltérítéssel indítható, nagyon korszerű, és rolleron felülettel nem rendelkező, tehát a törővégre is szerelhető IRIS-T rakétákat, a METEOR közepes hatótávolságú légiharc rakétákat az AMRAAM helyett, illetve mellett, mert a beszerzett 40 db AMRAAM- ot a norvég-amerikai Konsgberg NASAMS rendszerben is használni kívánják.
Emellett a radar PS-05/A Mk. 4-esre frissül, de új, NATO Mode 5 ellenség azonosító (IFF) rendszert is kapnak, kommunikációs rendszereik pedig Link16 (NATO Data link) funkcionalitás fejlesztésével korszerűsödnek.
2021. december 17-én jelentette be a Védelmi Fejlesztésekért Felelős Kormánybiztos, hogy IRIS-T típusú, hatótávolságú légiharc rakétákat vásárol Gripen harci repülőgépei számára a Magyar Honvédség, a gyártó német Diehl cégtől. Az IRIS-T, azaz infravörös képalkotó keresőfejű, a gázsugár eltérítésével manőverező rakéta (Infra Red Imaging System Thrust Vector-Controlled). A minden eddigi rakétánál jobb fordulékonyság már a kezdetektől a legfontosabb követelmények egyike volt, így a hajtóműből kilépő gázsugár „eltérítésével” halad a rakéta arra, amerre a feje irányítja.
A 88 kilogrammos tömegből 11,4 kg a robbanótest, melyet csapódó és Q-sávban dolgozó radarral működő közelségi gyújtó indít be. A rakéta – együttműködve a különböző sisakcélzó-rendszerekkel, az alkalmazó vadászbombázók fedélzeti rádiólokátorával, a beépített vagy függesztett infravörös célkereső és -követő berendezésével és/vagy a gépek önvédelmi rendszerével (a besugárzás irányát a célzáshoz felhasználva) – képes a célpontját az indítás után befogni saját infravörös keresőfejével. Mindez igen nagy taktikai rugalmasságot biztosít alkalmazójának a légi harc során.
A nagyon korszerű, közepes hatótávolságú, aktív lokátorirányítású METEOR rakéta legkülönlegesebb része a kettős meghajtás: az indítást követően egy kis méretű hajtómű gyorsítja fel a Meteor-t, majd a hangsebesség elérésekor ez leválik, és a fő torlósugár-hajtómű veszi át a feladatot. A gyártó szerint a rakéta így háromszor akkora mozgási energiával rendelkezik még a becsapódás előtt is, mint hagyományos meghajtású vetélytársai, így a célba vett légi járműveknek sokkal kisebb esélye van a menekülésre – főleg a rakéta és az őt indító Gripen közötti, a célpontokat vagy azok helyzetét frissíteni képes adatkapcsolatot is figyelembe véve.
A szükséges integrációkat a svédeknek kellett volna a Gripenen elvégezni, de a beszerzés bejelentése (2021 tele) óta semmi nyoma, hogy a szükséges radar korszerűsítések, szoftver frissítések elkészültek volna, illetve, hogy a gépekre integrálták- e a két rakétatípust?
Ha pedig nem, akkor mi felejtettünk el valamit, vagy leendő fegyverbarátaink, a svédek, zsarolnak minket, és egy háborús konfliktus szomszédságában nem hajlandók elvégezni a munkát?
Mert ha ez a helyzet, olyan nemzetközi és világbotrány, hiszen pont egy NATO tagország védelmi képességeinek növeléséhez nem járulnak hozzá, egy konfliktus közben, melyért feladják azt a semlegességet, amit a hidegháború alatt is fenntartottak?
Ha ez a zsarolás a valós, akkor értem azt, hogy hazánk miért nem volt hajlandó ratifikálni a csatlakozást. Erre mutat egyébként, hogy a svéd miniszterelnök úgy jön Magyarországra, hogy már biztos, hogy megszavazzuk a csatlakozásukat.
(Szent Korona Rádió)
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is