Oroszországgal kapcsolatban a soknemzetűség miatt számtalanszor eljátszott már a gondolattal a nyugati sajtó, hogy területek szakadhatnak ki belőle. Sőt számos nép esetében szinte követelik az önálló államiságot. Az USA-ról azonban szinte soha nem merülnek fel ilyen jellegű felvetések, pedig, mint a legutóbbi texasi események is mutatják, az ország korántsem olyan egységes, mint amilyennek az óceánon túlról tűnik, és számos szeparatista mozgalom jelen van.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
Amerika lényegét tekintve egy bevándorló ország: európai fehérek, afrikai rabszolgák, dél-amerikaiak. A legnagyobb feszültségeket most mégis a migráció, és annak kontrollálatlansága okozza. Pedig az USA államiságának feltétele mindig is a bevándorlás volt.
A déli szomszédok felől egyre nagyobb számban özönlenek a jobb élet reményében szegények, és árasztják el a déli államokat. Ez pedig jelentős konfliktusokkal jár, például Texas és a kormány között.
A végletekig cionista, és Bidenhez hasonlóan Európa számára ugyanúgy káros Trump kormányzása alatt a feszültségek kevésbé voltak tapasztahatók, hiszen a milliárdos üzletember legalább a határvédelmet komolyabban gondolta, mint szenilis utódja. Biden hatalomra kerülésével azonban lényegében kezdetét vette az az ellenőrizetlen migráció, amit a szélsőbaloldali erők Európára is rá akarnak kényszeríteni.
Ez csúcsosodott ki Texasban az elmúlt hetekben. A konfliktus azzal lángolt fel, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága megengedte az USA határőrségének, hogy eltávolítsa a szögesdrót határkerítést a texasi-mexikói határon. Ahogyan a Reuters írta: a bírák 5-4 arányú döntésükben helyt adtak Joe Biden elnök kormánya azon kérésének, hogy szüneteltessék egy alacsonyabb szintű bíróság döntését, amely ideiglenesen megakadályozta, hogy szövetségi ügynökök megbontsák a kerítést, amíg a pereskedés folyik a kérdésben. Texas azonban a döntésnek ellenáll, egyre jobban megerősíti a határt:
Egy bevándorlási ügyekkel foglalkozó ügyvéd szerint: “Ha a szövetségi kormány meghátrál ettől, akkor teljesen elveszíti a Legfelsőbb Bíróság precedense alapján meglévő hatáskörét” – írja a CBS .
A feszültségek közepette egyre többen kezdtek el egy lehetséges polgárháborúról beszélni. Dan Patrick, az állam alkormányzója egy vasárnapi interjúban válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdésekre – írja a Newsweek. A republikánus kormányzó azt állítja, hogy Texasnak alkotmányos joga van az önvédelemhez, és az állam “ennek a jogkörnek, valamint az állami törvényeknek megfelelően járt el a texasi határ biztosítása érdekében” a szögesdrót alkalmazásával. A Fox News vasárnap reggeli műsorában, a Maria Bartiromo műsorvezetővel készített interjúban Patrick azt mondta, hogy Texas nem akar konfrontációt a Biden-kormányzattal. Amikor azonban Bartiromo megkérdezte, hogy ez a helyzet “polgárháborúba fog-e torkollni”, Patrick válaszában megismételte, hogy Texasnak alkotmányos joga van az önvédelemre.
“Úgy gondoljuk, hogy alkotmányjogilag igazunk van, jogunk van megvédeni polgárainkat, jogunk van megvédeni ezt az országot, és mi csak a munkánkat végezzük. Ezek a fiatal nők és férfiak, akik a Nemzeti Gárdánkat és a DPS-t szolgálják, a legjobbak legjobbjai, miért akarnának bárkit is leküldeni, hogy szembeszálljon velük” – mondta.
Patrick megjegyzései azután hangzottak el, hogy néhány demokrata, köztük Joaquin Castro texasi képviselő és Beto O’Rourke korábbi képviselő arra szólította fel Bident, hogy szövetségi szinten vonja be a texasi nemzeti gárdát, hogy megakadályozza Abbottot (Texas kormányzóját) abban, hogy szembeszálljon a bíróság döntésével.
Patrick korábban úgy reagált erre a lehetőségre, hogy ez hiba lenne.
“A legnagyobb hiba, amit a Biden-kormányzat elkövethetne, az lenne, ha szembeszállna a rendfenntartó erőkkel vagy a hadseregünkkel, a Nemzeti Gárdánkkal a határon, (…) akkor, amikor valójában azt a munkát végezzük, amit az amerikai nép akar” – mondta Patrick pénteken Laura Ingrahamnak a Fox News műsorában.
A konfrontációval kapcsolatos aggodalmak azt követően merültek fel, hogy a Belbiztonsági Minisztérium (DHS) arra kérte Texast, hogy ne akadályozza tovább a szövetségi határőrök bejutását az Eagle Pass-i Shelby Parkba. A DHS múlt héten Ken Paxton texasi főállamügyésznek írt levelében péntekig teljes hozzáférést követelt a parkhoz, Paxton azonban elutasította a kérést.
Biden jelezte, hogy nyitott a határpolitika “masszív megváltoztatására”, és arra kérte a kongresszust, hogy fogadjon el egy kétpárti szenátusi megállapodást, amely a határrendészeti intézkedéseket Ukrajnának nyújtott segítséggel párosítaná, hogy segítsen az Oroszországgal folyó háborúban. Emellett szombaton egy dél-karolinai politikai rendezvényen kijelentette, hogy hajlandó lenne lezárni az amerikai-mexikói határt, ha a törvényhozók egy törvényjavaslatot küldenének neki aláírásra.
Huszonöt republikánus kormányzó támogatja Abbott kormányzó álláspontját; szerintük Texasnak alkotmányos joga van az önvédelemhez. Abbott kormányzó azt mondja, hogy szerinte ezek az államok hajlandóak lennének csapatokat küldeni a határra, ha szükséges. A fentebb már idézett ügyvéd pedig a CBS-nek a következőket mondta: “Úgy gondolom, hogy most átléptük azt a határt, hogy megpróbáljuk megoldani a problémát, és most politikai kérdést csinálnak belőle”.
Ráadásul nem ez az első alkalom, hogy a déli határ kezelésével kapcsolatos esetleges polgárháborúval kapcsolatos aggodalmak kerülnek szóba, mivel egyesek az X-en, korábban a Twitteren vetették fel a kérdést.
Terrence Williams internetes személyiség közölte 1,7 millió követőjével: “HAMAROSAN POLGÁRHÁBORÚ LESZ”. “Polgárháborút próbálsz kirobbantani” – mondta Williams az elnöknek egy online közzétett videóban – “Texas államban mindenkit felhúztál”.
Carmine Sabia konzervatív kommentátor egyetértett, és azt írta az X-en: “Joe Biden polgárháborút készül kirobbantani a határügyek hazaáruló kezelése miatt”.
Tim Pool YouTube-streamelő azt mondta egy streamben, hogy “Fort Sumter-szerű forgatókönyvnek tűnik”, utalva a polgárháború első csatájára.
Hagyománya van a texasi elszakadásnak
Texas 1836-1846-ig önálló államként létezett, miután elszakadt Mexikótól. Végülis az USA bekebelezte a katonailag gyenge és adósságokat fölhalmozó államot, de a történet itt még nem ért véget, ugyanis 1861-ben Texas kiszakadt az Egyesült Államokból a polgárháború kezdetével. Itt nem a polgárháború eseményeit kell tárgyalnunk, hanem meg kell említenünk, hogy ekkor is felmerült a lehetősége annak, hogy önálló államként – és ne a Konföderáció tagjaként – lépjen fel újra a történelem színpadára.
A polgárháború vége után a texasiak „lázadó” vagy konföderációs identitást tartottak fenn a teljesen texasi helyett, hogy továbbra is dacoljanak az Egyesült Államokkal. Ettől az időtől napjainkig az „elveszett ügy” mitológiája folytatódott Texasban, valamint egy sajátos texasi identitás is fennmaradt az össz-amerikaival szemben (gondoljunk csak itt tényleg a cowboykodásra, meg a konföderációs nosztalgiára). Sok texasi számára a Texasi Köztársaság története a függetlenség és az önrendelkezés korszakának számít, gyakran a washingtoni szövetségi kormány beavatkozásával szemben. Az 1990-es években Texas elkezdte használni a “Texas. It’s Like a Whole Other Country” (Olyan, mint egy teljesen más ország) szlogent, különösen a belföldi turisztikai reklámokban, melyek a mai napig feltűnnek. A közvélemény képzelete azonban továbbra is megosztott Texasról mint államról és nemzetről alkotott elképzelésekkel kapcsolatban.
Az államban legalább az 1990-es évek óta vannak újra Texas elszakadásának előmozdítására irányuló erőfeszítések. Ezért alakították meg például a Texasi Köztársaság szervezetét is. A szervezet lényegében azt állította, hogy az Egyesült Államok törvénytelenül annektálta Texast.
2003-ban három olyan csoport is létezett, amely a Texasi Köztársaság képviselőjének vallotta magát.
2005-ben alakult meg egy ismételten komolyabban vehető szervezet, a Texas Nationalist Movement. Céljuk: “Texas teljes, totális és tehermentes politikai, kulturális és gazdasági függetlensége.” A szervezet politikai támogatásra és érdekérvényesítésre, valamint az elszakadás kérdésével kapcsolatos oktatásra összpontosít, és arra törekszik, hogy a texasi törvényhozás a 2014-es skót függetlenségi szavazáshoz hasonlóan államszintű népszavazást írjon ki a kérdésről. 2016-ban viszont a texasi Republikánus Párt szűk körben elutasította, hogy az elszakadásról szóló határozatot szavazásra bocsássák.
2020-ban azonban a Texasi Republikánus Párt (93%-os támogatottsággal) felvett egy olyan pontot a pártprogramjába, amely kimondja, hogy a szövetségi kormány megsértette Texas önigazgatáshoz való jogát, valamint, hogy Texas fenntartja a jogot az elszakadásra. 2022-ben pedig előreirányoztak a tavalyi évre egy népszavazást az elszakadásról, mely végül nem tartatott meg.
A Texas Nationalist Movement azt állította, hogy elegendő aláírást gyűjtött a petíció keretében ahhoz, hogy 2024-ben a szavazólapra felvegyék az elszakadásról szóló kérdést. Tisztázták, hogy még ha a javaslat át is megy, nem lesz kötelező erejű.
A Texasi elszakadáspárti törekvések fellángolását a Biden kormányzat szélsőliberális hozzáállása hozta el, ha az idei évben a republikánusok aratnak győzelmet az elnökválasztáson, akkor valószínűleg a kedélyek is csillapodni fognak.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
(Szent Korona Rádió)