Kevés élelemmel, víz és gyógyszerek nélkül, gyötrődő szülők küzdenek gyermekeik szükségleteinek kielégítéséért Gázában, miközben saját testük legyengül.
Kövesd Telegram csatornánkat. Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is.
Hat nappal azután, hogy életet adott első gyermekének, Salma Radi kénytelen volt elhagyni az észak-gázai otthonát, hogy Izrael könyörtelen bombázása elől meneküljön, és a Gázai övezet központjában keressen menedéket, ahol férjével együtt most egy kis lakásban lakik 43 másik emberrel.
A kitelepített, rémült és rossz egészségi állapotban lévő Radi azzal küzd, hogy gondoskodni tudjon a két IVF-kísérletet követően született gyermekéről, Omárról.
„Még mindig erősen véreztem a szülés után, amikor ki kellett ürítenünk az otthonunkat, mindent hátrahagyva. Vittem a fiamat és egy táskát, és a férjemmel együtt futottunk a sötétben körülbelül egy órán át, amíg taxit találtunk”
– mondta a 28 éves Radi a Middle East Eye-nak.
Aznap hajnali 4 óra előtt a házaspár egy rögzített telefonüzenetet kapott az izraeli hadseregtől, amelyben a Gáza város elleni közelgő bombázások előtt evakuálásra utasították őket.
„Elkezdtünk rohangálni a házban, nem tudtuk, mit tegyünk. Fogtuk a hivatalos papírjainkat és a pénzünket, és minden mást hátrahagytunk – a háború elején vásárolt konzervek halmát, a ruháinkat, a gyönyörű hálószobát és a dolgokat, amelyeket az elmúlt egy évben Omarnak vettünk”
– mondta Radi.
Radi nem hozott tejet a fiának, mivel még mindig szoptatott. De néhány nappal a kitelepítésük után abba kellett hagynia a fia szoptatást.
„Hisztérikusan sírni kezdett, valahányszor megpróbáltam szoptatni. Kiköpte a tejet, és nem volt hajlandó megenni. Körülbelül egy egész napig maradt étel nélkül. Nem tudtam, mit tegyek, vagy miért nem hajlandó enni”
– mondta a nő.
A súlyosan megrongálódott kommunikációs hálózatokon sok telefonos próbálkozás után Radi végül elérte az orvosát. Azt mondták neki, hogy a szorongás és a félelem megváltoztatja az anyatej ízét és állagát, és ezért utasította vissza azt a gyermeke.
„Én sem eszem jól, és így nem tudok elég tejet termelni. Őszintén szólva, az elmúlt években vágytam arra, hogy gyermekem legyen. Sírtam és imádkoztam éjjel-nappal, hogy Isten adjon nekem egy gyermeket. De most már mindent megbántam”
– mondta.
„Megbántam, hogy gyermeket vállalok, és bűntudatom van, amiért erre a világra hoztam, ahol már most szenved, és amíg palesztin lesz, addig élete végéig szenvedni fog. Nem mondom ezt a férjemnek, de őszintén bánom azokat a napokat, amikor azért imádkoztam, hogy gyermekem legyen.”
Nincs biztonságos út haza
Amikor Izrael október 7-én a Hamász támadására válaszul háborút indított a Gázai övezet ellen, Radi férje, Mahmoud elrohant a szupermarketbe, hogy élelmiszert, kenyeret, ivóvizet és gyógyszert vásároljon. Amikor azonban el kellett menekülniük otthonukból, semmit sem sikerült magukkal vinniük.
Ma Radi és férje nem tudnak hazamenni a megvásárolt élelmiszerekért, miután Izrael az összekötő utak bombázásával elvágta a Gázai övezet északi részét és Gázavárost a középső és déli területektől.
„Most már csak az al-Rasheed utcán, a parti úton tudunk hazamenni, de aki arra hajt, azt izraeli ágyúnaszádok és tankok veszik célba”
– mondta.
Pénteken az izraeli erők célba vették a belső menekültek egy csoportját, akik az al-Rasheed utcán haladtak a Gázai övezet déli része felé, ahová az izraeli hadsereg utasította az embereket, hogy „biztonságuk érdekében” menjenek át.
Legalább nyolc ember, köztük gyerekek, meghaltak.
Néhány órával később ugyanezen az utcán egy mentőautócsoportot is célba vettek, amely számos sebesültet szállított a déli rafahi határra, noha a palesztin egészségügyi minisztérium az átszállítás előtt egyeztetett a Vöröskereszttel.
Egy mentőautó sofőrje megsebesült, és a mentőautók visszatértek a gázai al-Shifa kórházba.
Legalább 9 448 ember halt meg, köztük 3900 gyermek és 2500 nő azóta, hogy Izrael október 7-én megkezdte legagresszívabb gázai bombázó hadjáratát, amikor a Hamász harcosai példátlan támadást indítottak a dél-izraeli város ellen.
„A legrosszabb rémálmunk”
Mivel Izrael leállította a víz- és élelmiszerellátást Gázában, az élelmiszerpiacok tulajdonosai azt mondják, hogy nem tudják feltölteni a kiürülő polcokat, amíg Izrael fel nem oldja a már blokád alá vett enklávé ostromát.
A Nusairat menekülttáborban, a Gázai övezet középső részének egyik legsűrűbben lakott területén lakók tízezrei kerestek menedéket a Gázavárosban és a Gázai övezet északi részén zajló bombázások elől.
Mivel kevés piac és pékség van még nyitva, a lakosok és a kitelepítettek élelemért és kenyérért küzdenek.
„Mindig végtelen dilemmában vagyunk, hogy mit együnk és mivel etessük a gyerekeket. Mivel körülbelül 44 ember, akiknek a fele gyerek, él együtt egy házban, állandóan szükségünk van élelmiszerre és folyóvízre. A gyerekek befejezik a reggelit, és 30 perccel később már ebédet vagy uzsonnát kérnek, mert nem kapnak elég ételt minden étkezéskor”
– mondta Radi.
Hozzátette, hogy a gyerekek, akiknek általában egy rakás kenyérre van szükségük reggelire, most ennek csak a negyedét és néhány darab uborkát kapnak.
„Ahhoz, hogy egy zacskó kenyérhez jussunk, hajnalban kell felkelni és körülbelül 60 percet gyalogolni, hogy elérjük az egyetlen pékséget, amelyet még nem bombáztak le a környékünkön”
– mondta.
„Egy sorban várakozunk, ahol több száz ember áll, akik az övezet minden kerületéből érkeztek, és körülbelül két-három óra elteltével végre kapunk egy zacskó kenyeret.”
A gépek működtetéséhez és a kenyérsütéshez szükséges liszt, víz és üzemanyag hiánya miatt a pékségek tulajdonosai már csak egy zacskó kenyeret adnak el fejenként, hogy minél több család szükségleteit fedezzék.
Azoknak a családoknak, amelyeknek egynél több zsák kenyérre van szükségük, több tagot kell elküldeniük, hogy a pékség előtt sorban álljanak, és vegyenek egy-egy zsákot.
„Természetesen nem főzünk, mert nincs főzőgázunk, nincs elég víz és zöldség. Így főleg konzervekre támaszkodunk. De a konzervekhez sok kenyér kell, így mindig végtelen dilemmában vagyunk, hogy mit együnk és mivel etessük a gyerekeket”
– mondta Radi.
„És persze, mivel nincs víz, csak nedves törlőkendővel fürdetjük a gyerekeket. A megfelelő higiéniai körülmények hiánya miatt kezdenek allergiásak lenni és bőrfertőzések jelentkeznek náluk. Minden nap azt mondjuk, hogy ennek hamarosan vége lesz, de csak rosszabb lesz. Minden nap azt mondjuk, hogy nem a környékünkön lévő helyeket veszik célba, de egyre több házat bombáznak a környékünkön. Nem számítottunk arra, hogy ezt a legrosszabb rémálmainkban fogjuk megélni”
Izrael: a palesztinok kollektív bűnösök, atombombát érdemelnek
(Middle East Eye nyomán Szent Korona Rádió)