A történelemkönyvek az egyszerűség kedvéért általában külön tárgyalják a hagyományosan a pozsonyi csatával lezártnak tekintett magyar honfoglalást, majd az azután következő kalandozások idejét. Ugyan a töredékes források és a ritka tárgyi emlékek miatt még ma is rengeteg a megválaszolatlan vagy megválaszolhatatlan kérdés, teljes biztonsággal nem igazolható hipotézis ezzel az időszakkal kapcsolatban, az azonban egyértelműnek tekinthető, hogy e két eseménysorozat nem választható el élesen egymástól.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Őseink már a honfoglalás előtt és alatt is bekapcsolódtak a nyugat-európai államok közötti harcokba, hadjárataik során pedig természetesen zsákmányt is szereztek, a későbbi, elsősorban rablóhadjáratoknak tekintett akcióik pedig
Jó példa minderre az 1115 éve, 908. augusztus 3-án vívott eisenachi csata. Egy évvel korábban, 907 júliusában a honfoglalók Pozsonynál döntő vereséget mértek a keleti frank király támogatását is maga mögött tudó Luitpold bajor őrgróf nagy seregére, amelynek célja a Kárpát-medencei „betolakodók” kiűzése, de legalábbis móresre tanítása lett volna. Ez az ütközet élénken él a magyar történelmi emlékezetben a mai napig, miközben az egy évvel későbbi, eisenachi csatának sokan a létezéséről sem tudnak.
Pedig a Szászországban, Burghard őrgróf szintén „válogatott lovagokból” álló serege ellen aratott győzelem katonai értelemben nem volt kisebb haditett, a diadal mértéke is hasonló volt, a források szerint az őrgróf mellett más főurak, valamint egy püspök is holtan maradt a csatatéren. A nyugati sereg szétverése védtelenül hagyta a közeli tartományokat a magyarok előtt, akik éltek is a lehetőséggel, majd a következő néhány évben hadjáratok sorát vezették a Keleti Frank Birodalom területére.
Ha ragaszkodunk a hagyományos felosztáshoz, akkor az eisenachi csatát a kalandozó magyarok első nagy győzelmeként könyvelhetjük el, de közben azt se felejtsük el, hogy a birodalom „felprédálása” egyben egyfajta preventív védekezési stratégiának sem volt utolsó, hiszen a kifosztott vidékekről senkinek nem volt elegendő ereje offenzívát indítani a rettegett magyarok ellen.
(24.hu nyomán Szent Korona Rádió)
https://szentkoronaradio.com/blog/2023/08/01/tatarjaras-minden-leirt-szornyuseg-igaz/
https://szentkoronaradio.com/blog/2023/07/30/egy-vatikanhoz-kozeli-reneszansz-palota-udvara-alol-kerult-elo-nero-szinhaza/
