A Háttér Társaság munkatársa kifejtette véleményét a „Nők 40” elnevezésű kedvezményes nyugdíjazási lehetőség körül folyó vitáról, miszerint az a „transznemű nőknek” is jár-e. A Fidesz és a KDNP pedig végül benyújtotta a törvényjavaslatot, mely kijelentené a nyilvánvalót, hogy a kedvezmény csak a nőknek jár.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Ahogy beszámoltunk róla, Selmeczi Gabriella, a Fidesz frakcióvezető-helyettese felháborodásának adott hangot a Veszprémi Törvényszék ítélete miatt, amely szerint „transznemű” nők is élhetnek a nők korkedvezményes nyugdíjával. A kormánypárti politikus LMBTQ-propagandáról, a jog arculcsapásáról és a Soros-hálózat által „érzékenyített” bíróról beszélt.
Az ügy előzménye, hogy a Háttér Társaság ügyfelének a nyugdíjfolyósító nem vezette át 2013-as hivatalos nemváltását, és bár női néven szerepelt a nyilvántartásban, továbbra is férfiként kezelték, ezért nem volt jogosult a nők negyvenévnyi munkaviszony utáni korkedvezményes nyugdíjazására. Megtámadta bíróságon, és nyert.
„A nemüket hivatalosan megváltoztató transznemű emberekre az új nemük szerinti nyugdíjkorhatár vonatkozik, ez az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyértelmű döntése.
Ez nem LMBTQ-propaganda, hanem az uniós jogszabályok végrehajtása. A bíróságok Magyarországon szerencsére még valamennyire függetlenül működnek, és végrehajtják a magyar, valamint az európai uniós jogot”
– mondta Dombos Tamás. Mint mondta, ez a bírósági döntés semmilyen kreatív jogértelmezést nem igényelt, mert az Európai Unió Bírósága sok évvel ezelőtt eldöntötte a kérdést. Egy brit ügyben az unió bírósága megállapította, hogy a „nemüket hivatalosan megváltoztató” „transznemű” emberekre az „új nemük” szerinti nyugdíjkorhatár vonatkozik, az ezzel ellentétes tagállami gyakorlat vagy jogi szabályozás uniós jogba ütközik – magyarázta. A Veszprémi Törvényszék bírója mindössze annyit tett, hogy ezt a döntést alkalmazta a magyar esetben, gyakorlatilag automatikus mechanizmus történt – tette hozzá.
A jogi helyzettel szerinte a kormányhivatal is tisztában volt, mégis úgy döntött, hogy belemegy a perbe, amelynek az lett az eredménye, hogy itthon is végrehajtották az uniós bíróság döntését. Dombos Tamás bízik benne, hogy a kormányból lesz valaki, aki azt mondja, hogy ez annyira egyértelműen sértené az európai uniós jogot, hogy nem lehet végigvinni, de az elmúlt években volt arra példa, hogy a kormány figyelmen kívül hagyta az uniós jogot, mint a „menekültkérdésben” vagy a gyermekvédelmi törvény ügyében.
„Ha Selmeczi Gabriella egy olyan országban szeretne élni, ahol a transzneműekre nem az új nemük szerinti nyugdíjkorhatár vonatkozik, az egy unión kívüli ország, az EU-ban ugyanis egyértelműek az erre vonatkozó törvények.
Az EU-ban az uniós jognak bizonyos területeken primátusa van a nemzeti joggal szemben, ilyen például a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés tilalma, a szociális biztonság és a nyugdíj.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata alapján azonban teljesen egyértelmű, hogy egy transznemű személynek joga van arra, hogy a nemi identitásának megfelelő nem és név szerepeljen az irataiban. Az ennek engedélyezésére vonatkozó eljárásnak gyorsnak, átláthatónak és hozzáférhetőnek kell lennie”
– mondta a Háttér Társaság jogi munkatársa.
Nos, nem kellett sokat várni rá, hogy a kormány valamiféle lépést tegyen az ügyben. Megjelent a parlament oldalán egy új kormánypárti törvényjavaslat, amely szerint a Nők40 nyugdíjjogosultság csak azoknak jár, akik nőként dolgozták le a 40 évet. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosítását Semjén Zsolt (KDNP) és Gulyás Gergely (Fidesz) kezdeményezte, és amint az iromány szövegének általános indoklása rámutat:
„A módosítás egyértelművé teszi azt, ami a jogalkotó eredeti szándéka és a józan ész alapján eddig sem volt kétséges, hogy a „nők 40” kedvezményes nyugdíjjogosultság azokat illeti meg, akik 40 évig nőként dolgoztak. (Illetve vették igénybe azokat a társadalombiztosítási jogosultságokat, amelyeket a magyar állam gyermekvállalás esetén a nőknek biztosít.) Az Alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy Magyarország a születési nemet tartja számon, ezért eleve nem lehetséges semmilyen, a biológiai determinációval ellentétes változás figyelembevétele, de még a magyar szabályozástól idegen, a nemváltást szinte már tetszés szerint lehetővé tévő országokban is elképzelhetetlen, hogy egy, a nők társadalomban játszott kiemelkedő szerepét elismerő jogosultság visszaélésszerűen járhasson azoknak is, akik adott esetben férfiként 39 év munkaviszony után hirtelen nőnek érzik magukat.”
Ezután hozzáteszik:
„A módosítás egyértelművé teszi, hogy a kedvezményes nyugdíjjogosultságra kizárólag az a szolgálati idő jogosítja fel az érintetteket, amelyet nőként dolgoztak le. Hangsúlyozandó, hogy az Alaptörvénnyel összhangban álló jogértelmezés eddig is ez volt, ugyanakkor ismert olyan jogalkalmazói gyakorlat, amely ezt kétségbe vonja. Ezért vált szükségessé a jogalkotói szándék további egyértelműsítése.”
Egy folyamatban lévő, aktuális ügyre (bírósági döntésre) reagál maga a törvényjavaslat, és éppen ezért a második paragrafus rögzíti: „a módosítást a folyamatban lévő és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell. Tekintettel arra, hogy a jogalkotó szándékával és az Alaptörvény szellemiségével összhangban álló értelmezésnek eddig is a jelen módosítás szerinti értelmezés volt tekinthető, ezért ezen átmeneti rendelkezés csupán folytonosságot biztosít a szabályok helyes értelmezése kapcsán; változást az anyagi jogi szabályozásban a módosítás nem eredményez.”
(Szabad Európa és Portfolio nyomán Szent Korona Rádió)