Alekszandr Lukasenka, Fehéroroszország elnöke békítette ki Putyint és Prigozsint, amivel egy orosz polgárháborús helyzetet előzött meg. Alább olvashatjuk el a feszült helyzetben történt beszélgetések részleteit, melyeket Lukasenka hozott nyilvánosságra.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
„be volt kattanva”, fél órán keresztül megállás nélkül káromkodott
Lukasenka szerint Prigozsin azt mondta, hogy beszélni akar Putyinnal, és követelte, hogy adják át neki haragja célpontjait − Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov tábornokot, a vezérkar főnökét, amire nem került sor.
A belorusz elnök központi szerepet játszott a Putyin és Prigozsin közötti alku közvetítésében, ami ahhoz vezetett, hogy a feldühödött zsoldosfőnök meglepően kevés ellenállást mutatva visszafordította a Moszkva felé előrenyomuló harcoszlopot, cserébe Putyin beleegyezett, hogy ejtse a Prigozsin elleni vádakat, és engedélyezze neki és Wagnernek, hogy a szomszédos Belaruszba költözzön, amely gyakorlatilag Moszkva kliensállama.
A Wagner-vezér a jelentése szerint megkapta a biztonsági garanciákat is.
Putyin azt is megengedte, hogy Prigozsin élve elhagyja Oroszországot − ez a lépés kétségesnek tűnt, amíg Lukasenka kedden meg nem erősítette, hogy a zsoldosvezér magángépével Belaruszba érkezett.
Lukasenka verzióját az eseményekről nem lehetett ellenőrizni, a Kreml azonban megerősítette, hogy ő volt a megállapodás központi figurája, keddi nyilatkozataiban pedig Lukasenka szokatlanul részletesen leírta a Putyinnal és Prigozsinnal folytatott beszélgetéseket.
Putyin meg akarta öletni Prigozsint
Lukasenka elmondása szerint szombat reggel Putyinnal beszélgetve arra a következtetésre jutott, hogy az orosz elnök azt tervezi, hogy „kinyírja” Prigozsint. Elmondta, hogy meggyőzte Putyint arról, hogy bár ez a lehetőség elméletileg rendelkezésre áll, de nagy vérontást indíthat el vele.
Azt mondtam: Ne tegyék ezt, mert akkor nem lesznek tárgyalások
− mondta az államfő.
A belorusz elnök kedden azt mondta, hogy a Wagner harcosai harcedzettek, és „bármit megtesznek – ezek a srácok tudják, hogyan kell kiállni egymásért”.
És ez a hadsereg legjobban kiképzett egysége. Ha Putyin keményen fellépett volna Prigozsin ellen, akkor civilek és orosz katonák ezrei haltak volna meg a konfliktusban
− fogalmazott.
Lukasenka részletes beszámolója Putyin eddigi legnagyobb válságáról szóló kényes beszélgetésekről rendkívül szokatlan volt. Azt az érzést keltette, hogy Putyinnal meleg kapcsolata alakult ki, aki – mint mondta – „Szása” néven szólította őt, ami az Alekszandr beceneve.
Ugyanakkor elismerően nyilatkozott Prigozsinról is, amikor magas rangú orosz tisztviselők próbálták bemocskolni a hírnevét. „Ki az a Prigozsin?” – tette fel önmagának a költői kérdést Lukasenka, majd válaszolt: „Ő ma egy nagyon nagy tekintéllyel rendelkező személy a fegyveres erőknél, bármennyire is nem tetszik ez egyeseknek.”
Lukasenka elmondta, hogy riasztó híreket kapott Prigozsin lázadásáról, amikor a belorusz KGB és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat közötti kapcsolatokon keresztül értesült arról, hogy Putyin beszélni akar vele. Elmondása szerint amikor nem sokkal délelőtt 10 óra után beszéltek, rájött, hogy Putyin kemény fellépést tervez, és erőltette, hogy várjon, amíg Lukasenka beszél a Wagnerrel.
A zsoldosvezérnek komoly támogatói lehettek a hadsereg vezetői közt is.
A legveszélyesebb dolog, ahogy én értettem, nem az volt, hogy mi az aktuális helyzet, hanem az, hogy hogyan alakulhat a jövőben, és milyen következményei lehetnek. Javasoltam Putyinnak, hogy ne siessen
− mondta, mire az orosz elnök állítólag azt válaszolta:
„Figyelj, Szása, ennek semmi értelme. Még a telefont sem veszi fel. Nem akar senkivel sem beszélni.”
Lukasenka elmondása szerint sikerült meggyőznie Putyint, hogy várjon, hogy várjon, amíg eléri a dél-oroszországi Rosztov-na-Donuban tartózkodó Prigozsint, ahol a Wagner-harcosok elfoglaltak egy fontos katonai parancsnokságot és egy repülőteret.
Egy rossz béke jobb, mint bármilyen háború. Ne siessünk! Megpróbálok kapcsolatba lépni vele
− mondta Lukasenka állítása szerint Putyinnak.
Nagy nyomás nehezedett rá
Lukasenka szerint a Wagner parancsnokai, akik éppen az ukrajnai frontról érkeztek, feldúltak voltak, hogy ennyi harcosuk esett el a háborúban. Prigozsin szerint az orosz hadseregben egyesek „meg akarták fojtani” a Wagnert. Prigozsin nyilvánosan azzal vádolta meg Sojgut, hogy megpróbálja megsemmisíteni a zsoldoscsoportot.
A srácok nagyon ki vannak akadva, különösen a parancsnokok. És ha jól tudom, nagyban befolyásolták […] magát Prigozsint. Igen, ő egy kemény fickó, de azok gyakoroltak rá nyomást és befolyásolták, akik a rohamosztagokat vezették, és látták a vérengzést
− fogalmazott.
Elmondta, hogy Prigozsin tagadta, hogy a Wagner orosz katonákat ölt volna meg útban Rosztov-na-Donu felé − ezzel ellentmondva Prigozsin állításainak, amelyeket korábban szombaton a kamerák előtt tett Junus-bek Jevkurovnak, amikor azt mondta, hogy a Wagner lelőtt három orosz katonai helikoptert, mert azok a zsoldosokra lőttek.
A zsoldosvezér kezébe akarta kaparintani Sojgut és Geraszimovot
Lukasenka azt mondta, hogy elhiszi Prigozsin állítását, miszerint a Wagner-csoport még nem ölt meg egyetlen orosz katonát vagy civilt sem. Megkérdezte, hogy mit akar valójában.
Adják át nekem Sojgut és Geraszimovot. És találkoznom kell Putyinnal
– mondta Lukasenka, aki szerint Prigozsin azt mondta neki:
„Figyelj, Zsenya [a Jevgenyij beceneve – a szerk.], senki sem fogja neked adni sem Sojgut, sem Geraszimovot, különösen ebben a helyzetben.
Sokáig győzködtem őt” − mondta erre állítólag Lukasenka. Állítása szerint azt mondta Prigozsinnak, hogy azt csinál, amit akar, de Moszkvát meg fogják védeni, és végül a zsoldosvezér ezután állt el attól, hogy megtámadja az orosz fővárost.
(Index – Szent Korona Rádió)