A Szent István Király Múzeum régészei még 2019-ben folytattak ásatást a Jókai utca 14. szám alatti területen, ami rendkívüli felfedezésekkel zárult. A korábbi kutatások a városfal építését a tizennegyedik illetve a tizenharmadik századra tették, de a lelőhelyen előkerült famintákról a dendrokronológiai vizsgálat megállapította, hogy azok jóval korábbiak. Erről is szó volt a héten, a múzeum 150 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencián. A szekesfehervar.hu beszámolója következik.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A természettudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a Székesfehérvárt körülölelő városfal építése már Szent István király alatt elkezdődött.
2019-ben jött a hír, hogy a városfal alapozásához használt fagerendákra bukkanhattak a régészek a Jókai utca 14. szám alatti területen és, hogy a természettudományos vizsgálatok alapján egyre valószínűbb, hogy a Székesfehérvárt körülölelő városfal a 11. században épült.
A régészek összefoglaló tanulmánya az ásatásról már online formában is olvasható!
Dr. Szücsi Frigyes régész, aki Szőllősy Csilla ásatásvezető mellett kapcsolódott be a Jókai utcai tervásatásba, most újabb részletekkel szolgált a régészeti szenzációról. Elmondta, hogy kutatásuk Dr. Siklósi Gyula munkáján alapszik, a XI. századi városfal történet az ő kutatásaiból sarjadt ki. Dr. Siklósi Gyula és munkatársai 1981-ben a Jókai utcában egy városfal alapozást tártak fel és kiemeltek onnan gerendákat, akkoriban azonban még nem volt lehetőség radiokarbon és dendrokronológiai vizsgálatokhoz, így ezek a leletek bekerültek a múzeumi raktárba. 33 év után nyílott meg arra a lehetőség, hogy egy radiokarbon kormeghatározás eredményeképpen kijelenthessék, hogy ezek a gerendák a 11. századból származnak. A Szent István Király Múzeum régészei 2014-ben ismerték meg ezt az eredményt. 2018-ban pedig megjelent egy nívós, nemzetközi ismertségnek örvendő régészeti szaklapban az erről szóló közös publikáció.
Dr. Szücsi Frigyes régésznek 2015-ben nyílott vissza nem térő lehetősége, hogy az akkor felújítás alatt álló Jókai utca 12-es ingatlan melléképületében tervásatást folytathasson. Az volt a cél, hogy megtalálják a városfalat és annak az alapozásából gerendákat kiemelve ezeket a XI. századi eredményeket alátámasztó, vagy éppen azt megcáfoló bizonyítékokat szerezzenek. Elsőre azt hitte, hogy kudarcba fulladt az ásatás, körülbelül egy méterrel „nyúltak mellé”. Az ásatás végén még nem tudta, hogy azok a gerenda töredékek, amiket ennek ellenére kiemeltek a városfal előtti régióból – a városfal alapozásának a szintjéből – szintén a 11. századra keltezhetőek, tehát egykorúak a Jókai utca 20-as, Siklósi Gyula féle gerendákkal.
Az igazi megerősítés a Jókai utca 14-es ásatásokkal jött el, a közel három hónapos tervásatással.
A 2017-es próbaásatáshoz képest itt már egy jóval nagyobb felületen dolgozhattak, ami fontos volt ahhoz, hogy összefüggéseiben tudják értelmezni a régészeti jelenségeket. Dr. Szücsi Frigyes szerint újabb fontos lelet volt az a gerendaszerkezet, ami a Lakatos utca 7-ből került elő egy beruházás során és a városfal alapozásának része volt. A dendrokronológiai eredmény azt mutatta, hogy már az 1010-es években kivágták azokat a fákat, amiket gerendaként használtak.
A Jókai és a Lakatos utcai leletek alapján állították fel azt a munkahipotézist, hogy Szent István király uralkodása alatt kezdték építeni a Székesfehérvárt körülölelő városfalat, majd I. András király lehetett az, akinek uralkodása alatt fejeződött be az építése ennek a monumentális védműnek.
A Szűz Mária-prépostság temploma a koronázó templom mellett gyakorlatilag ez a városfal volt a legmonumentálisabb „beruházása” a városnak, amely meghatározta a városképet, presztízst és rangot adott Székesfehérvárnak. Dr. Szücsi Frigyes kiemelte, hogy Európa-szerte is ritkaságszámba ment az, hogy egy ilyen nagyméretű, városfejlődés útjára lépő település, egy szintén mai fogalommal élve zöldmezős beruházásként egy ilyen monumentális védművel vesznek körbe.
Hunor és Magor földjén. Régészeti kiállítás a korai magyarság Kaukázus-vidéki emlékeiből
(Szekesfehervar.hu nyomán Szent Korona Rádió)