Óriási régészeti szenzáció tartja lázban Görögországot. Először mutatták meg a nyilvánosságnak annak a monumentális ókori sírnak a belsejét, amelyet sokan Nagy Sándor családjához vagy legközelebbi embereihez kötnek. A görög kulturális minisztérium jelentette be az áttörést, amely újabb fordulatot hozhat az ókor egyik legnagyobb rejtélyében.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Elképesztő méretek
Az ásatások az észak-görögországi Amphipolisz romjainál zajlanak, Thesszalonikitől mintegy 100 kilométerre. A Kasta-sírként ismert, Nagy Sándorhoz köthető monumentális építmény már korábban is világszenzációt okozott, most azonban először vált teljes egészében láthatóvá a belső szerkezete, hívta fel a figyelmet a New York Post.
A szakemberek szerint a sír elképesztő méretű:
- a külső körfal több mint 500 méter hosszú,
- a temetkezési domb több mint 20 hektáron terül el,
- a belső folyosókat márvány borítja,
- a bejáratot egykor monumentális szfinxszobrok őrizték.
A most nyilvánosságra hozott képeken díszes márványfolyosók, kifinomult faragások és lenyűgöző építészeti részletek láthatók.
A sírkomplexum jelentősége felbecsülhetetlen
Lina Mendoni görög kulturális miniszter szerint a Kasta-sír jelentősége felbecsülhetetlen.
A Kasta-sír egy egyedülálló és csodálatos makedón emlékmű, amely most, a teljes feltárás után még világosabban mutatja történelmi jelentőségét
– fogalmazott.
A restaurátorok eltávolították a régi fémtartókat is, így a sírkamra teljes pompájában láthatóvá vált. A következő lépés a monumentális márványkapu visszaállítása és a sérült szfinxszobrok helyreállítása lehet.
Nagy Sándor legbelső köre nyugodhat itt?
A régészek szerint a sírt valószínűleg Kr. e. IV. században építették, közvetlenül Nagy Sándor halála után.A történészek úgy vélik, a monumentális temetkezési hely egy rendkívül magas rangú személyhez kapcsolódhatott:
- Nagy Sándor édesanyjához, Olympiaszhoz,
- feleségéhez, Roxanához,
- vagy valamelyik legendás hadvezéréhez.
Amphipolisz ugyanis szorosan kapcsolódott a makedón uralkodó legbelső köréhez. Itt éltek Nagy Sándor híres tábornokai, köztük Nearchosz, Héphaisztión és Laomedón is.A város Nagy Sándor halála után is kulcsszerepet játszott a birodalomért folyó véres harcokban. A történeti források szerint Kasszandrosz itt tartotta fogságban Roxanát és Nagy Sándor fiát, Alexandrosz IV-et, akiket később meggyilkoltak. A régészek szerint ezért sem kizárt, hogy a sír kapcsolatban állhat a tragikus sorsú uralkodói családdal.
Soha nem veszített csatát a rettegett hadvezér
Nagy Sándor az ókori világ egyik legrettegettebb hadvezére volt. A makedón király legyőzte a hatalmas Perzsa Birodalmat, saját birodalmát Európától Ázsián át Afrikáig terjesztette, és úgy halt meg 32 évesen, hogy egyetlen csatát sem veszített el.
Halálának körülményei máig rejtélyesek.
Nem ez az egyetlen közelmúltbeli felfedezés, amely az uralkodó nevéhez kötődik. Korábban régészek bejelentették, hogy megtalálhatták az egyik elveszett várost is, amelyet Nagy Sándor alapított az ókorban. Az Alexandria a Tigrisnél nevű település a mai Irak déli részén, a Perzsa-öböl közelében feküdt.
Nagy Sándor halála gazdasági válsághoz vezetett
Az ősi Babilon kereskedelmi piacai ugyanolyan változékonyak voltak, mint a mai piacok – állítja egy gazdaságtörténész. A mezőgazdasági termékek árai óriás mértékben ingadoztak, Nagy Sándor halálával pedig két évtizednyi gazdasági válság köszöntött be.
(origo.hu nyomán Szent Korona Rádió)
Amikor Kolozsváron nem csak történelmet írtak, hanem történelmet kovácsoltak