A szankciók ellenére is ömlik az orosz olaj Európába

Azerbajdzsánon és Törökországon keresztül gond nélkül folyik az olaj Európába, az olajszankciók pedig csak a vevő országok költségeit növelik, ezáltal a lakosok életét is nehezíti, főleg ha az ársapka megkerülését is figyelembe vesszük.

Kövesd Telegram csatornánkat

Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…

Hiába kiáltotta ki Ursula von der Leyen Európa függetlenségét az orosz gáztól és olajtól, hiába mondta azt, hogy ez már történelem, „vezető ukrán tisztségviselőktől EP-képviselőkön át iparági bennfentesekig mások azt mondják, hogy a történelem ezen fejezete tovább íródik” – írja friss elemzésében a POLITICO. A brüsszeli lap nem kevesebbet állít, mint hogy

„az orosz szénhidrogének, különösen is az olaj jelentős mennyiségei továbbra is elfolynak a szankciók mellett, és befolynak az európai piacra”.

Oleg Usztyenko, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gazdasági tanácsadója a POLITICO-nak tiszteletlenül úgy fogalmaz: „Az 1990-es években volt egy barátom New Yorkban, aki arra panaszkodott, hogy a csótányok minden elérhető lyukat felhasználnak annak érdekében, hogy bejussanak a lakásába. Ezt csinálja Oroszország is az energiájával.” Ebben  a lap állítása szerint ellenőrizhetetlen offshore-országok zászlói alatt hajózó tengeri logisztikai cégek hálózata segíti őket.

Csak a szállítás ára nőtt meg

Mihail Hodorkovszkij orosz üzletember, a Jukosz olaj- és gázcég volt tulajdonosa, akit Oroszországban 2005-ben kilenc év börtönre ítéltek, majd 2013-ban kegyelmet kapva külföldre menekült, a POLITICO-nak válaszolva szintén nem lát túl sok értelmet az olajszankciókban. „Az embargó eredménye az oroszok szállítási költségeinek jelentős megemelkedése, a bevétel jelentős újraelosztása a közvetítők javára, és némi további diszkont a felvevőpiac szűkülése miatt” – véli Hodorkovszkij.

A Trafigura globális árupiaci kereskedőcég vezető közgazdásza, Saad Rahim a lapnak egyenesen azt mondja, „a szankciók bevezetése óta az Oroszország által exportált nyersolaj menyisége többé-kevésbé állandó maradt”, tehát „lehetséges, hogy az orosz olajat továbbra is eladják az EU-nak és a Nyugatnak közvetítőkön keresztül”.

Ennek egyik lehetséges útja a lap szerint az Oroszországgal határos Azerbajdzsán, amelynek Grúzián és Törökországon keresztül olajvezetéke van Európa felé – ez a British Petrol üzemeltetése alatt működő BTC, azaz Baku-Tbiliszi-Ceyhan vezeték. François-Xavier Bellamy francia néppárti EP-képviselő az Európai Bizottságot is megkereste azzal a kérdéssel, miként lehetséges az, hogy Azerbajdzsán a tavalyi év bizonyos hónapjaiban több mint 200 ezer hordóval több olajat exportált, mint amennyit termelt.

„Hogyan tudja egy ország egyszerre csökkenteni termelését és növelni exportját? Van a számokban valami teljes inkonzisztencia, ami felkelti a szankciók megkerülésének gyanúját” 

– így Bellamy. Azerbajdzsán az újság megkeresésére tagadta, hogy szankcionált olajjal kereskedne.

Dübörögnek a török finomítók

A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy Törökország nem csatlakozott az orosz olajra kivetett szankciókhoz, sőt: tavaly megduplázta olajimportját Oroszországból. A Finn Energia- és Levegőtisztasági Kutatóközpont (CREA) már tavaly év végén felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy „Törökországon, az orosz nyersolaj egyre fontosabb célpontján keresztül új útvonal épül ki az orosz olaj számára az EU-ba”. Törökországban ugyanis különböző olajtermékekké finomítják az orosz olajat, amely onnantól kezdve török termékként máris nincs semmiféle szankció alatt.

Usztyenko erről a gyakorlatról úgy fogalmaz,

„ez teljesen legális, de teljesen immorális is. Az, hogy ezt szabad, még nem jelenti azt, hogy ne kellene tennünk semmit ellene.”

(Az ukrán elnöki tanácsadó ezzel valószínűleg arra utalt, hogy az orosz olajjal üzletelő országokat is másodlagos szankciók alá kellene venni.)

Ha pedig ez mind nem lenne elég, arra is mutatnak jelek, hogy az ársapka sem működik: a Global Witness nevű brit NGO jelentésében nemrég arról írt, hogy az orosz olajat rendszeresen sikerül a G7-országok által tavaly decemberben megállapított 60 dollár/hordós szintnél magasabb áron eladni.

Oroszország a létéért küzd az ukránok elleni háborúban Putyin szerint

Oroszország halálbüntetést alkalmazna pedofília és terrorizmus elkövetéséért

(Mandiner – Szent Korona Rádió)