Utcai bandák veszik át a hatalmat Svédország felett

A “fejlett” Nyugatról ma már szinte minden esetben rossz szájízzel beszélünk. A Mandiner cikke sajnos ebbéli hitünkben erősít meg, melyben rámutat, hogy Svédországban a közbiztonság már csak egy jelentés nélküli szó, amelyre talán az öregek még emlékeznek, hogy milyen lehetett, de a modern világ szülöttei már biztosan nem. 

Kövesd Telegram csatornánkat

Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…

A The Spectator cikke szerint a 100 000 fős Södertälje városában tavaly annyi embert lőttek agyon, mint egész Londonban.

Alig telik el nap Stockholmban lövöldözés vagy robbantás nélkül. A napokban a város egyik részén a lakótelepek lakóit tájékoztatták arról, hogy mit kell tenniük, ha az épületük bombatámadás célpontjává válik – olvasható a The Spectator cikkében.

A portálon azt írják: a svéd törvények szerint a tizenöt év alatti gyermekeket nem lehet büntetőjogi büntetésre ítélni, és az idősebb tizenévesek ritkán kapnak négy évnél hosszabb „kényszergyógykezelést”, így a maffiózók most fiatalokat toboroznak,

felfegyverzik őket termoszos bombákkal vagy fegyverekkel, és katonaként küldik őket bandaháborúikba.
Az ország liberális büntetőjogi rendszere és az a tény, hogy a rendőrséget soha nem képezték ki ilyen problémákra, kényelmessé tette az új bandák életét a bevándorló negyedekben. A Svédországot rémületbe ejtő legújabb történet a Stockholmtól délnyugatra fekvő Botkyrka külvárosához kötődik.

A fotó illusztráció: MTI/EPA/Arie Kievit

„Veszélyeztetett területek”
Az ottani lakosság csaknem fele úgynevezett „veszélyeztetett területeken” él – a rendőrség udvariasan így nevezi azokat a helyeket, ahol többségben vannak a migránsok, és ahol a bűnszövetkezetek jelentős nyomást gyakorolnak a többi lakosra. Botkyrka sok, aránytalanul nagy arányban bevándorló hátterű gyermeke számít könnyű prédának a bűnbandáknak.

A cikk szerint kevés kezdeményezés sült el olyan rosszul, mint a svéd közpénzből finanszírozott ifjúsági központok. Botkyrkában ahelyett, hogy távol tartották volna a gyerekeket az utcáktól, inkább a bandabűnözők bázisává váltak. A rendőrség szerint a bandatagok – amikor éppen nem bűncselekményeket követtek el – éjszakáról éjszakára videojátékokkal töltötték a központokban, és a gengszterek golyóálló mellényben jelentek meg.

A központokban fegyvereket és kábítószert is találtak.
A balközép szociáldemokratákhoz tartozó Ebba Östlin polgármester tavaly úgy döntött, hogy ezek a helyek a probléma részévé váltak, és be kell zárni őket.

„Néhány hete aztán Östlin hirtelen lemondott a helyi pártja ülésén. Támogatói azt állítják, hogy a pártjába beszivárogtak azok, akik meg akarták büntetni, amiért kiállt a csoportos bűnözés ellen. A gyűlésen ötven új párttag jelent meg, akik közül többről kiderült, hogy kapcsolatban áll Botkyrka bűnbandáival. A szociáldemokrata párt tagadja a beszivárgást, és azt állítja, hogy egyszerűen belső elégedetlenség volt Östlin vezetésével szemben. Az újságírók nyomozásai azonban azt találták, hogy az új vezetés legalábbis olyan helyzetben van, hogy hálával tartozik a helyi bűnözőknek, amiért segítettek kiszorítani őt a hatalomból”

– írja a Spectator-ban az újságírónő.

Bizottságot hoztak létre
A cikk megjegyzi, hogy Svédország nemzeti kormánya egy bizottságot nevezett ki, hogy vizsgálja meg az ABF-hez (az ifjúsági központokat működtető csoporthoz) hasonló oktatási szervezetek működését, és azt, hogy mennyiben tartják be a társadalom „demokratikus értékeit”. Vagyis: melyikük állhat szövetségben a maffiával vagy iszlamista szélsőségesekkel.

Az újságíró szerint ami a történetben igazán nyugtalanító az az, hogy a svédek már láttak ilyet korábban is.
Példaként említi Södertälje városát, amely Botkyrka közelében található, és amelynek lakossága alig éri el a 100 000 főt. Södertälje városában tavaly annyi embert lőttek agyon, mint egész Londonban. A rendőrség megállapította, hogy a helyi politikába már 2011-ben bűnözői hálózatok épültek be.

Másik példának Göteborgot említi, Svédország második legnagyobb városában az önkormányzatra is nyomást gyakorolnak a bűnözők. Egy 2021 nyarán ötven tanácsi dolgozóval készített interjúkon alapuló jelentés kimutatta, hogy bűnöző családoknak és bandáknak sikerült rávenniük az önkormányzat alkalmazottait, hogy nézzenek félre, amikor nyíltan drogot árultak, vagy amikor fegyvereket és kábítószert tároltak az önkormányzati ingatlanokban.

„Hogyan lehet tehát megbirkózni a bandák által elkövetett bűncselekmények egyre fenyegetőbbé váló veszélyével? Mennyire lesz rossz a helyzet? Rövid távon meglehetősen pesszimista vagyok”

– mondta nemrég Ulf Kristersson, Svédország miniszterelnöke.

(Mandiner nyomán Szent Korona Rádió)

Franciaországban a lakosok kényszerülnek a rend visszaállítására

Csak az LMBTQP személyekkel erőszakos migránsokat toloncolná ki Svédország