Hogy miért emlegetjük folyton, hogy erőteljesebb fellépés kellene hazánkban a “civil” szervezetekkel szemben? Ezért. Ebben az esetben nem is az a legérdekesebb, hogy az EU a litván gyermekvédelmi törvénnyel szemben miket mondott ki a homoszexuálisok védelmében, hanem az, hogy a Háttér Társaság ezen esetben is tevékenyen és sikerrel lépett fel.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája ítéletében egyezménysértőnek találta a litván gyermekvédelmi törvény alapján a Meseország mindenkié című könyvhöz hasonlóan a hagyományos meséket LMBTQP-propagandává átértelmező mesekönyvvel szemben indított litván eljárást. Az ítélet számos alkalommal említi a magyar jogi szabályozást is.
A 2013-ban megjelent könyv egyik meséjében a hercegnő – számtalan udvarló kikosarazása után – a cipész lányához megy feleségül, míg egy másik történetben a király három fia közül a legkisebb egy szabó fiúval házasodik össze. Miután a litván Újságíró Etikai Vizsgálóbizottság a könyv tartalmát a gyermekek számára károsnak ítélte, a könyvön figyelmeztetést helyezett el: a tartalma káros lehet 14 éven aluliak számára.
A Háttér Társaság (akikkel Novák Katalin is találkozott) harmadik félként beavatkozott az eljárásba. A deviáns szervezet a vizsgálat során bemutatta, hogy szerintük a gyermeknek a nemzetközi – USA által diktált – emberi jogi alapelvek alapján joguk van a szexualitással és a szexuális egészséggel kapcsolatos információkhoz hozzáférni – értsd: eléjük kell terjeszteni a deviancia minden undorító formáját.
A Bíróság elfogadta, hogy vitathatatlanul volt jogszabályi alapja a jogkorlátozásnak, hiszen Litvániában 2010 óta érvényben van az “Alkotmányban és a Polgári Törvénykönyvben el nem ismert családformák körén túli szexuális kapcsolatokra” vonatkozó információk terjesztését kiskorúak körében tiltó törvény. A Bíróság megjegyezte: a törvényi rendelkezésben foglalt fogalmak némelyike szerintük aggályosan tág. A kormány az intézkedés igazolásaként a gyermekek védelmére hivatkozott. Egyrészt védeni kell őket az explicit szexuális tartalmaktól, másrészt el kell zárni őket az olyan tartalmaktól, amelyek az azonos neműek közötti kapcsolatokat népszerűsítik, azokat a különneműek közötti kapcsolatok fölé helyezik.
A Bíróság szerint a második jogkorlátozási cél esetében (LMBTQP gyermekek elé tárása) bár a litván törvény nem explicite tiltja a homoszexuális kapcsolatok ábrázolását, de a jogalkotói szándék vitathatatlanul arra irányult, hogy a gyermekek ne férjenek hozzá olyan információkhoz, amelyek az azonos nemű párkapcsolatokat a különneműekkel azonos módon kezelik. Ezt a célt azonban a Bíróság nem minősítette legitim jogkorlátozási célnak, egyértelművé téve: a gyermekvédelem önmagában nem igazolja az emberi jogok korlátozását. Tehát az EU intézménye szerint a homoszexuálisok és egyéb deviáns elemek többletjogai előbbre valók, mint a gyermekek egészséges fejlődéshez és teljes élethez való joga.
A Bíróság a fentebbiek után pofátlanul hangsúlyozta, hogy ha gyermekről van szó, az ő legfőbb érdeküket kell szem előtt tartani; mely szerintük magában foglalja, hogy például az iskolai tananyagban LMBTQP-propagandával találkozhassanak.
A Nagykamara hangsúlyozta, hogy “amennyiben a gyermekek az azonos neműek kapcsolataira vonatkozó információkhoz való hozzáférésének korlátozását kizárólag a szexuális irányultsággal kapcsolatos megfontolásokon alapszik – vagyis amennyiben semmilyen más szempontból nincs alapja annak, hogy az ilyen információkat nem megfelelőnek vagy a gyermekek növekedésére és fejlődésére károsnak tekintsék -, azok nem szolgálnak olyan célokat, amelyek az Egyezmény 10. cikkének 2. bekezdése értelmében legitimnek tekinthetők”, ezért sérül a véleménynyilvánítás szabadsága. Ismételten a deviánsok többletjoga érvényesült a gyermekekkel szemben.
A Bíróság ítéletében számos alkalommal idézi a magyar gyermekvédelmi törvénnyel szemben elfogadott állásfoglalásokat és külön említi a Meseország mindenkié könyvvel szembeni fogyasztóvédelmi eljárás miatt indított európai uniós kötelezettségszegési eljárást is. Az ítélet így világosan mutatja, hogy velünk szemben mi lesz az eljárás eredménye, hiszen a magyarnál megengedőbb (a homoszexualitásra közvetlenül nem hivatkozó) szabályozást talált a Bíróság egyezménysértőnek. A kérdés már csak az, hogy a milliókból működő Háttér Társaság és egyéb “civil”, “jogvédő” NGO-k milyen erőket vetnek be a hazánk ellen indított eljárás során, mily mértékben áskálódnak az Európai Uniónál. A Háttért Társaság mindenesetre nyilatkozatában igen reménykedő hangvételt ütött meg hazánk elmarasztalását illetően.
Normalitásra nevelő iskoláját perli a botránysztár Pankotai Lili:
https://t.me/szentkoronaradio_official/3022
A Háttér Társaság kezdeményezésére módosították az örökbefogadási papírokat
(Humenonline nyomán Szent Korona Rádió)