A modern emberről nem állja meg az a kijelentés a helyét, hogy nem hoz áldozatokat. Rengeteg áldozatot hoz, csak éppen nem a valódi célok eléréséért. Nem az “odafönt valókat” keresik, hanem épp ellenkezőleg: minél “sikeresebbek” akarnak lenni itt, a Földön. A nők esetében erősen tapasztalható ez a hozzáállás a gyermekvállalás tekintetében, amit az alábbiak is alátámasztanak.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Ha a mai nők saját életükhöz és céljaikhoz való hozzáállását szemléljük, akkor a legtöbbjüknél ugyanazt a jelenséget tapasztalhatjuk. Először is a háziállatuk a mindenük, szinte bármilyen áldozatot képesek meghozni értük, sokan otthonukban külön szobát alakítanak ki kiskedvencüknek, ami inkább hasonlít gyerekszobára, mint egy állat környezetére. Feltűnő hasonlóság továbbá, hogy az úgynevezett “klímavédelem” és “zöldenergia” használata érdekében bármit megtesznek, hiszen “zöld gondolkodásúak”, habár a Föld megmentéséhez aligha tesznek hozzá a trendi “zöld-módszerekkel”. A karrierük “természetesen” mindennél előrébb való, nem számít férj, vagy esetleges családalapítás, az első helyen mindig a munka állhat. Csak egy valamiért nem képesek meghozni áldozataikat, ez pedig a gyermekvállalás. A modern ember gondolkodása a szöges ellentéte lett a normális emberének: bármilyen csapás jöhet, bármit kibírnak, bármihez alkalmazkodnak, csak ne kelljen gyereket szülni.
Egy 22 éves londoni nő, Lorella Palmer 2 részes TikTok videójában foglalta össze, hogy ő miért nem akar gyermeket. Nemcsak rengeteg megtekintést és kedvelést szerzett a felvétel feltöltésével, hanem számtalan egyetértő hozzászólást is, ugyanis a kommentelőknek csak töredéke vonta kétségbe felvetéseit, a legtöbben még hozzá is tették saját érveiket. Az ultrafeminista propagandát természetesen magyar oldalak is közölték, hiszen jelenleg a csapból is folyamatosan ez az ellen-női kép folyik.
Mit is jelentenek ezek a “virágnyelven” megfogalmazott indokok? Dekódoltuk őket:
- Önző vagyok.
- Drága a felnevelésük. (Sokkal fontosabb drága ruhákra, telefonra és egyéb luxuscikkekre költeni a pénzem.)
- Megváltozik a testképem. (Nehogy már változzon a szolizott, vegán-paleo étrenddel fenntartott testem.)
- A világ szerintem egy rossz hely. (Mármint akkor, ha gyereked van. Anélkül lehet hedonizálni, úgy elég jó.)
- A mentális egészségem megromlik. (Nehogy nekem kelljen már valakihez alkalmazkodnom.)
- A saját családi traumám. (Lorellát saját bevallása szerint korán elhagyta a saját édesanyja, tíz évig nem is látta, az apja nevelte fel.)
- A gyerekek rendetlenek és taknyosak. (Én a csecsebecse lábacskáimat, vacsavacsa kezecskéimet be nem piszkítom, akármi is lesz.)
- Utálom a gyerekműsorokat. (Nehogy már azokat kelljen néznem a Netflixes modern sorozataim helyett.)
- A gyerekek bosszantóak. (De természetesen én tökéletes vagyok.)
- Nem akarom, hogy legyenek. (Nekem kiskutyáim vannak.)
- A gyereket nem lehet “visszacsinálni”, vagyis visszaküldeni a feladóhoz, ha mégis rájössz, hogy az anyaság nem neked való. (Nem vállalok felelősséget a tetteimért.)
- Az apukákat mindenki ünnepli, ha foglalkoznak a gyerekükkel, az anyukáknál viszont ezt mindenki természetesnek veszi, sőt, elvárják tőlük. Ez nem fair. (Engem mindig mindenért meg kell ünnepelni, a férfiak viszont nem méltók a legkevesebb elismerésre sem.)
- Reggeli uzsonnapakolás és iskolába cipelés. Utálok korán kelni. Miért vállaljam ezt be legalább 16 évig? (De az én étkezési szokásaimért nem sajnálom sem a pénzt, sem az időt.)
- Mi van, ha a gyerek fél a kutyáktól? Vagy a macskáktól? Vagy akármitől? Dobjam ki a kutyámat? Hogy fogom én ezt kezelni? (A kutyám/macskám mindennél fontosabb nekem, nem tudnám feldolgozni az elvesztésüket, nem úgy, mint az abortuszaimat.)
- Elvesztem a szabadságomat. Minden a gyerek körül forog, semmit nem tehetek szabad akaratomból. Nem akarom később megbánni, hogy nem éltem meg a vágyaimat, nem éltem teljes életet. (Minden körülöttem forog, ne gátoljon senki a hedonizálásban, a féktelen bulizásban és ivásban.)
- A gyerek megbetegszik. Éjjel fenn lenni, aggódni, hallgatni a nyavalygást, feltakarítani a hányást… nincs az az isten. (Ha én beteg vagyok, akkor mindenki legyen tekintettel rám, pátyolgassanak, ha rosszul vagyok.)
- Két vállalkozást vezetek. Sikeres vagyok, de egyelőre esélyem sincs egy saját házra. Akkor meg minek szüljek? Húsz év múlva már talán lesz saját házam, de akkor meg már? Túl késő. (Az életcélom egy üresen kongó ház megvétele abból a pénzből, amiért egész életemben dolgoztam a “mókuskerékben”. Mindent magamért, magamnak csinálok. A célom, hogy nekem mindenem meg legyen.)
- Utálok adni a kajámból. Egy gyereknek meg mindig az kell, amit az anyja vagy az apja eszik. (De ha én kérek a barátom ételéből, akkor megsértődök, ha nem ad.)
- Az oktatási és az egészségügyi rendszerünk egy nagy káosz. Semmi kedvem kitenni ennek egy gyereket is. (Kényelmes vagyok, valamint inkább másra hárítom a felelősséget, hogy miért nem akarok gyereket.)
- A szülés rohadtul fáj. Nekem eddig még senki sem mondta, hogy laza. Iszonyatosan kemény a barátnőim többsége szerint. (Nem tudom elviselni a fizikai fájdalmat, mert semmi önuralmam sincs.)
Nos, a témában mi inkább egy korábbi cikkünkben foglaltakat ajánljuk Olvasóink figyelmébe.
Parazitának nevezik a magzatokat az Aldi abortusz-támogató reklámfilmjében
(TikTok nyomán Szent Korona Rádió)