szerda, december 11, 2024
4.4 C
Budapest
Rock
Kalapács és az Akusztika - Fagyott világ
Klasszikus
Marin Marais - Marche Tartare, IV.55

Ukrajnában minden eszközt bevetnek, hogy a kárpátaljaiak felhagyjanak magyar identitásukkal

A kárpátaljai magyarságnak időről időre egyre erőteljesebb diszkriminációval kell szembenéznie. Ukrajna minden eszközt bevet, hogy a területén élő kisebbségek vagy elhagyják nemzeti identitásukat, vagy távozzanak az országból. Nincs ez másképp határon túli testvéreinkkel sem.

Kövesd Telegram csatornánkat

Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…

A 2013-as Majdan-tüntetések óta egyre erőteljesebb diszkriminációval kell szembenéznie a kárpátaljai magyarságnak, a háború kitörése, illetve az annak nyomán megindult, minden korábbinál erősebb oroszellenes hullám pedig tovább rontott a kisebbségek helyzetén Ukrajnában. A fegyveres konfliktus következtében a magyarlakta településekről is ezrek vándoroltak el, a hadkötelezettség és az egyre romló életkörülmények pedig épp a munkaképes férfiakat tartja leginkább távol.

Egy ukrajnai iskola hirdetőtábláján a következőt olvashatjuk:

“Mondd el a tanító néninek, ha vannak rokonaid Oroszországban, ha a szüleid otthon oroszul beszélnek, ha a szüleid otthon orosz nyelvű tévécsatornákat néznek, ha a szüleid rosszat mondanak Volodimir Zelenszkijről.”

Az idézet csupán az egyik hozadéka annak az ukránosítási folyamatnak, ami az utóbbi években végbement Ukrajnában.

Nyelvében él a nemzet

A kijevi kormány által 2012-ben elfogadott nyelvtörvény még azt írta elő, hogy azoknak a közigazgatási egységeknek a területén, ahol egy adott kisebbségi nyelv anyanyelvi beszélőinek aránya eléri a 10%-ot, ez a nyelv az államnyelv mellett hivatalos nyelvként használható. A 2017-ben jóváhagyott új oktatási törvény ezzel szemben korlátozza a kisebbségi nyelvű oktatást. Utóbbi ugyanis kimondja, hogy a nemzetiségi iskolákban a tantárgyak többségénél fokozatosan – a felsőbb osztályok felé haladva – egyre nagyobb arányban kötelező az ukrán nyelven történő oktatás. A jogszabály tehát a nemzeti kisebbségeket, többek között a 150 ezres kárpátaljai magyarságot fosztja meg attól az alapvető jogától, hogy anyanyelvén részesüljön oktatásban.

“Ukrajnában 2014-ben megindult egy nagyon erős jogszűkítési folyamat, ami sérti a kisebbségek alkotmányos jogait, tekintve, hogy Ukrajna a függetlenné válásakor számos olyan nemzetközi dokumentumot is aláírt, amellyel garanciát vállalt egyebek mellett az országban élő kisebbségek anyanyelven történő oktatására is, az óvodától egészen az egyetemig”

– mondta Darcsi Karolina, a Kárpátalja hetilap főszerkesztője, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének adjunktusa. Hozzátette, erős ukránosítási folyamat zajlik az egész országban, a tantárgyak jelentős részét már az államnyelven oktatják. “Gyakorlatilag a mindennapos kommunikáció szintjére szeretnék visszaszorítani a kisebbségi nyelvek használatát” – fűzte hozzá.

A törvény egyebek mellett azt is elvárja, hogy minden Ukrajnában elő kisebbség beszélje az ukrán nyelvet, a magyar lakta településeken azonban ez a feltétel csak elenyésző százalékban teljesül. A helyiek szerint azonban a hiba nem feltétlenül csak bennük, illetve a hozzáállásukban keresendő, a kialakult helyzetért a helytelen nyelvoktatás is éppúgy felelős, hiszen Ukrajna függetlenségének 1991-es kikiáltása óta az ukrán nyelvet anyanyelvként, és nem idegennyelvként tanítják az iskolákban. Ennek azonban nem csupán az iskolákban van jelentősége: a fiatalok körében a bizonyítvány megszerzése után a megélhetés problémája kerül a fókuszba, s sokszor nem marad más lehetőség, mint hogy külföldre menjenek vendégmunkásnak.

Férfiaktól mentes társadalom

A Szovjetunió felbomlása óta folyamatos nehézségekkel küzdenek a kárpátaljaiak. Ennek egyik velejárója, hogy immár három évtizede egy férfiaktól mentes társadalom nevelkedik Kárpátalján. A megélhetésért való küzdelem ugyanis arra kényszeríti a dolgozóképes férfiakat, hogy családjukat hátrahagyva külföldön próbáljanak szerencsét. Az ország, és ezzel együtt Kárpátalja elmaradottságát az is mutatja, milyen foglalkozások népszerűek a térségben: a Kárpátaljai Regionális Foglalkoztatási Szolgálat közleménye alapján a varrónő, a szakács és a postai kirendeltségi vezető a legnépszerűbb állás a magyarok lakta térségben, átlagosan pedig körülbelül 87 ezer forintnak megfelelő hrivnya átlagbér jár az ilyen munkát vállalóknak. Papp Marianna kárpátaljai lakos így vallott a kialakult helyzetről:

“Gyerekkoromban mindent szépnek és jónak éltem meg Kárpátalján, biztonságban éreztem magam. Felnőttként pedig tudtunk alkalmazkodni a nehézségekhez, bármi is volt az. A legnehezebb az volt, amikor a férjemnek a megélhetés miatt külföldre kellett mennie.

Amíg haza jöhettek havonta vagy másfél havonta, addig könnyebb volt elviselni a helyzetet, de most, hogy a háború miatt nem tudnak hazajönni, nagyon nehéz. Eddig nem fordult meg a fejemben, hogy kövessem őt külföldre, de egyre nehezebben viselem a távolságot. Nem egyszerű döntés, mert itt vannak a szüleink, az otthonunk, mindenünk Kárpátalján.”

A 2010-es évektől kezdődően az alacsony bérek mellett felmerült a sorkatonaság problémája is. A magyar lakosság nagy része ellene volt a szolgálatnak, mondván, nem érzik hazájuknak Ukrajnát, ez pedig szintén sok férfit kényszerített az ország elhagyására. Sokan családjukkal közösen, mások a családjukat hátra hagyva települtek át más országba. A magyar lakosság azonban emiatt jelentősen megcsappant, a hazájukat el nem hagyók többsége pedig nőkből, gyermekekből és idősebbekből áll.

Ragaszkodás a szülőföldhöz

A magyar kormány által az elmúlt években nyújtott támogatások azonban egy jobb élet alternatíváját hozták el a térségbe, a megélhetőségi lehetőségek javulása mellett a magyar kultúra ápolása is egyre nagyobb figyelmet kapott, miközben támogatást kaptak a tanárok és felkarolták a mezőgazdaságot is. Pál Bettina, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének korábbi munkatársa ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: “A magyar kormány támogatásainak köszönhetően fellendült Kárpátalján a mezőgazdaság. Mivel a mezőgazdasági szakemberekre még nem vonatkozik a sorozás törvénye, ők nem hagyták el az országot. Nem is tehették volna, hiszen óriási energiát fektettek a földekbe, és a terméssel járó munkálatokat el kellett végezniük. Véleményem szerint akik csak a háború miatt hagyták el szülőföldjüket, azokat csak a kényszer mozgatta és vissza fognak térni.

Tovább rontott a helyzeten, hogy a tavaly márciusban kihirdetett elnöki rendelettel Ukrajna megtiltja a kettős állampolgárok bármilyen hivatalviselését az országban. Volodimir Zelenszkij államfő rendelete alapján a kárpátaljai magyar állampolgárok a jövőben sem állami hivatalt, sem önkormányzati tisztséget nem tölthetnek be, pártok tagjai és fontos állami vállalatok vezetői sem lehetnének. A kárpátaljaiaknak viszont nagy áldás volt, hogy a magyar kormány 2010-ben elfogadta az egyszerűsített honosítási eljárást, melynek köszönhetően a határon túli magyarok felvehették a magyar állampolgárságot is az ukrán mellé. Nagyban megkönnyítette ez az életét azoknak, akik bár életvitelszerűen Ukrajnában éltek, de Magyarországon végeztek munkát, folytattak tanulmányokat. Most ezek az emberek kerültek a legnehezebb helyzetbe, hiszen magyar állampolgárként folyamatosan diszkriminációnak vannak kitéve, miközben ukrán állampolgárként a hadkötelezettségtől való megalapozott félelem miatt sokan nem mernek visszatérni Kárpátaljára.

A katonai besorozásról szóló törvény, az oktatási törvény, a kettős állampolgárságú személyekkel szembeni diszkrimináció tehát egyre inkább arra kényszeríti a magyar lakosságot, hogy adja fel identitását vagy pedig hagyja el szülőföldjét, és kezdjen új életet egy másik országban. Az azonban egyelőre megjósolhatatlan, hogy a háború mennyire fogja megváltoztatni az etnikai arányokat a magyarlakta térségben: pontos számadatok ugyan nincsenek arra vonatkozóan, hogy hányan hagyták el Kárpátalját a fegyveres konfliktus február 24-i kitörése óta, becslések szerint – főként a háború első napjaiban, heteiben – több ezren is távozhattak a magyarok közül, legnagyobb részük Magyarországra. A demográfiai trendekre tehát nagy valószínűséggel negatívan hat majd a háború, elemzők szerint ugyanis épp a közösség fennmaradásához leginkább szükséges fiatalokat lesz nehéz külföldről visszacsábítani a bizonytalan körülmények közé.

Az egykori román politikus szerint Ukrajnának területeket kellene átadnia Magyarországnak – az ukrán elnöki tanácsadó reagált a kijelentésre (Frissítve)

Így sanyargatják és fenyegetik az ukránok a magyarokat (dokumentumfilm)

Kárpátaljai magyarok ellen uszít a New York Times

(Magyar Nemzet nyomán Szent Korona Rádió)

Legfrissebb

Figyelmetlenség vagy támogatás? A Vatikán LMBTQP-eseményt tett szentévi naptárába

Reménykedünk benne, hogy csupán figyelmetlenségről van szó. A Vatikán...

„Volt értelme az antifa-támadásoknak” – szajkózzák a szélsőbalosok

"A tavaly februári náciveréseket ítélje meg mindenki a saját...

Dél-koreai horror: Egy nő a 9. hónapban abortuszra ment, amikor már életképes lett volna a babája

Dél-Koreában egy húszéves nő a 9. hónapban abortuszra ment,...

Ilyen egy buzeránsok vezette munkahely: folytonos szexuális visszaélések

Megint egy történés ami bizonyítja, hogy a deviánsok nem...

A nyugati vezetők ujjonganak, hogy Szíria a szélsőséges lázadók kezére jutott

A nyugati világ liberálisai ujjonganak, hogy Szíriának terrorista vezetése...

Kategóriák

Figyelmetlenség vagy támogatás? A Vatikán LMBTQP-eseményt tett szentévi naptárába

Reménykedünk benne, hogy csupán figyelmetlenségről van szó. A Vatikán...

„Volt értelme az antifa-támadásoknak” – szajkózzák a szélsőbalosok

"A tavaly februári náciveréseket ítélje meg mindenki a saját...

Ilyen egy buzeránsok vezette munkahely: folytonos szexuális visszaélések

Megint egy történés ami bizonyítja, hogy a deviánsok nem...

A nyugati vezetők ujjonganak, hogy Szíria a szélsőséges lázadók kezére jutott

A nyugati világ liberálisai ujjonganak, hogy Szíriának terrorista vezetése...

Kiengedték Zimány Linda zaklatóját

Lezárták a nyomozást Zimány Linda zaklatójának ügyében, aki az...

Karácsony Gergely: „Budapest gazdasági válság mélypontján van”

Karácsony Gergely szerint Budapest legnagyobb problémája nem a politikai...

Kapcsolódó cikkek

Rock
Kalapács és az Akusztika - Fagyott világ
Klasszikus
Marin Marais - Marche Tartare, IV.55