A csákberényi lőtéren tavaly egy vízmosás oldalából egy emberi koponya tűnt fel. Ekkor kezdődtek a feltárások a területen, mostanra pedig már egy egész késő avar kori temetőre bukkantak. A feltárást vezető régész, Szücsi Frigyes osztotta meg szakmai gondolatait a munkálatok kapcsán.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
A település külterületén kezdődtek meg hétfőn azok az ásatások, melyeket egy véletlen felfedezésnek köszönhet a tudomány. Tavaly találtak egy koponyát, idén feltárnak egy egész temetőt. Arató-szérű. Így hívják a topográfiai térképek azt a Csákberény külterületéhez tartozó részt, melyet egy korábbi beruházás golfpályává alakított. A valaha kalászosok termesztésére, illetve aratásra alkalmas tájat markolók tucatjai szabdalták, hogy a megkapart termőrétegből hatalmas prizmaszerű hegyeket építsenek. A holdbéli tájjá változtatott területen már nem lesz többé aratás, ám közben épült a hatalmas halmok közé egy kiváló lőtér. A vadászfegyverek belövésére is alkalmas terület kialakítása közben az egyik vízmosás oldalából egy koponya üres szemgödrei meredtek a földet mozgató munkásokra.
Szücsi Frigyes és csapata akkor kezdte el a mentőmunkát a területen. A feltárást vezető régész így emlékezett:
– A temető felfedezését követően tavaly végeztünk egy mentőfeltárást, amelyet egy komolyabb tervásatás követett önkéntesek bevonásával a Közösségi régészeti program keretében. Most lényegében ezt a tavaly megkezdett munkát folytatjuk.
Mint megtudtuk, 2021-ben nem állt még a régészek rendelkezésére rakodógép, ám idén az Útéppark Kft. szponzorációjának köszönhetően már markoló szedi le a termőréteget a temető felett, hogy előkészítse a terepet a feltárást végző szakembereknek.
Ezzel kapcsolatban azt mondta Szücsi:
– A temető széleit géppel sokkal hatásosabban és biztosabban megtaláljuk, emellett az önkénteseink bontó munkáját is megkönnyíti és felgyorsítja. Különösen ebben az iszonyatos forróságban, hiszen az ásatás első napján megjött az hőségriadóval tarkított kánikula is. Most végeztük el az első kapavágást, és a terveink szerint körülbelül 30 sírt tárunk fel az előttünk álló két hétben. Az ásatás nemcsak a kíváncsiságot és a tudományt szolgálja, hanem egyben mentőakció is, ugyanis a szóban forgó Arató-szérű egy potenciális beruházási terület is egyben.
Az egészen apró és a nagyobb, hosszú sírgödrök feltárása közben az ásatás vezetője elmondta:
– Itt egy 1200-1300 évvel ezelőtt élt népesség sírjait kutatjuk. Ez már a késő avar kor, melyben valójában nemcsak avarok, több nép együttesen élt az avar kaganátuson belül. A magyarok érkezését megelőzően egységesedett az avar kaganátus, melynek kultúrája a Felvidéktől egészen a Délvidékig vagy az Őrségtől Erdélyig egészen hasonló jeleket mutat a leletanyagok alapján. Meggyőződésem, hogy ezek a mikroregionális kutatások segíthetnek megválaszolni azt a kérdést, hogy hogyan éltek és mi történt a népességgel a kilencedik században.
Persze az ásatás kezdetén a szakemberek sem tudják pontosan, hogy mit rejt a föld, de hát ebben éppen ez az izgalmas. Kell is valami motiváló, ugyanis az ásatási területen felállított ernyők és sátrak alatt megreked a hőség és a kicsit távolabb dolgozó markoló kipufogójából kiszabaduló, egyébként teljesen láthatatlan gáz. Forognak a kisebb-nagyobb ásók, a speciális kialakítású kanalak és ecsetek, és mindenki bízik abban, hogy értékes lelettel tudják gazdagítani a tudásanyagunkat.
Arra a kérdésre, hogy miket remélnek a sírokból, a feltárásvezető régész azt felelte:
– Bár néha azt gondoljuk, hogy már nagyon sok mindent feltártunk és rengeteg mindent tudunk, de az igazság az, hogy ez nagyon nem így van. Éppen ez a késő avar kor az, amelyről nagyon sok mindent nem tudunk, mert egy meglehetősen homályos időszak, ám azt is látom, mivel ezzel foglalkozom, hogy évről évre kezd kibontakozni nekünk, mert egyre több eredmény jön össze régiókból, és áll össze belőle egy kirakós játék. Azért jók a kutatás szempontjából a temetkezési helyek, mert egy településen normális esetben csak az marad, amit ottfelejtenek, ami leégett, ami összedőlt, vagyis ami értéktelen. Viszont a temetkezések esetében minden bekerül a sírokba, amit az elhunyt a túlvilágon használhat, így nagyon ritka a leletanyag nélküli sír.
A terv tehát az, hogy a férfiak mellett veretes öveket, övcsatokat, a nők mellett a kézimunkához elengedhetetlen orsógombokat, ékszereket találnak, és persze az sem ritka, hogy fegyverek, vagyis nyílhegyek és balták is előkerülnek a sírokból.
Különleges avar kori temetőt tárnak fel Csákberényben (videó)
Közös múlt: Sikerült fényt deríteni a hunok, avarok és a honfoglaló magyarok származására
(FEOL nyomán Szent Korona Rádió)