Kárpátalján nem éppen a legboldogabb a magyarok élete. Az ukrán soviniszták betiltanák a magyar himnuszt és zászlót, videóban és plakátokon fenyegetik halálosan a magyarokat és gyermekeiket, sőt, konkrétan dokumentumfilm is készült arról, hogyan tartják rettegésben a magyarokat az ukránok. A nyugati média mindezekkel mit sem törődve ment Kárpátaljára kérdezősködni, ugyanis azt gondolják, nem elég „lojálisak” a magyarok „szegény ukránokhoz”.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Június elején járt Kárpátalján a New York Times stábja, amely beszámolóját a helyi magyarok trianoni megemlékezésével kezdi. Kiemelten sérelmezik, hogy
bár Ukrajnában járnak, a trianoni emlékmű nem az ukrán sárga-kék, hanem a magyar piros-fehér-zöld színű szalagokkal díszített.
Kárpátalja, amely a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás szerint 156 ezer – ma a becslések szerint közel 100 ezer – magyar otthona, az elmúlt 120 év geopolitikai játszmái során volt az Osztrák-Magyar Monarchia, majd Csehszlovákia, Magyarország és a Szovjetunió része, míg 1991-ben az újonnan megalakult Ukrajna legnyugatibb tartománya lett.
Az amcsi hírportál beszámolója szerint már az oroszok elleni háború előtt is „kellemes nosztalgiával” gondoltak az ottani magyarok a Trianon előtti időkre.
Mára azonban a helyi magyarság megkérdőjelezhető lojalitása a magyar kormány ellentmondásos hozzáállásával Ukrajnához és az orosz invázióhoz az ukránok növekvő aggodalmát eredményezi Kárpátalja jövőjével kapcsolatban.
A feszültségek növekedését a New York Times Orbán Viktor politikájának tulajdonítja, amelynek fontos eleme a külhoni magyaroknak nyújtott állampolgárság, valamint a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezések. A mélypontot a magyar-ukrán kapcsolatokban a 2017-es oktatási törvény jelentette, amely korlátozta a kisebbségi nyelvek használatát az állami iskolákban. Az intézkedés elsősorban a kelet-ukrán területeken ma is a többség által beszélt orosz nyelv visszaszorítása érdekében történt, de a magyart is érintette, és a törvényt az alkotmányos jogok tisztességtelen megsértésének tekintették a helyiek.
A Times beszámolója szerint emellett a kárpátaljai magyarok nagy része a magyar közszolgálati televíziót vagy az Orbán-kormányhoz közel álló csatornák egyikét nézi, amely a liberális lap értelmezésében sokszor az orosz narratívát közvetíti az emberek felé. Fodor Gyula, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet rektorhelyettese szerint a háború valódi oka a kisebbségek Ukrajna általi kezelése, és nem az, amit Zelenszkij és kormánya mond.
Ezek után a hírportál névtelenül nyilatkozó ukránokra hivatkozva, bizonyíték nélkül azt jelenti ki, hogy a magyar papok és lelkészek nyilvánosan beszéltek arról a híveknek, hogy Kárpátalja visszakerülhet Magyarországhoz, miután Kijev elesik.
Nem ez volt az első eset, hogy a New York Times a kárpátaljai magyarságról írt. 2018-ban Miközben keleten Oroszországgal háborúzik, Ukrajnának nyugaton is vannak gondjai címmel közöltek cikket. Itt is olyan biztos forrásokra hivatkoztak, mint az ukrán nacionalisták.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)