A Szovjet „felszabadítók” a Vasfüggöny túloldalának elfoglalására törő, atomot nem sajnáló terveinek köszönhetően az USA 1000 nukleáris bombát készített be a válaszcsapásokhoz, melyből 15 jutott volna Magyarországnak.
Toborzás!
Október 17-én induló alapkiképzés a Farkasoknál!
Részletek a weboldalukon.
Néhány hete jelent meg egy írás a szovjet „Hét nap alatt a Rajnáig” fedőnevű haditervről, melyben a kommunista blokk vezetői villámháborúval akarták elfoglalni Nyugat-Németországot és Ausztriát, számos nagyvárost nukleáris sivataggá változtatva az akció közben. Ha kirobbant volna a harmadik világháború, a Vasfüggöny túloldalán sem ódzkodtak volna az atomfegyverek használatától: Washington több mint 1000 olyan célpontot jelölt ki a kommunista érdekszféra országaiban, melyet atomcsapás ért volna, köztük 15-öt Magyarországon.
Interaktív térképet készített a Future of Life intézet, melyben összegezték a hidegháború után nyilvánossá vált nukleáris célpontokat a kommunista érdekszférába tartozó országokban.
ÖSSZESEN 1100 OLYAN CÉLPONTOT TETTEK KÖZZÉ, MELYET AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS MÁS NATO-ORSZÁGOK ATOMFEGYVEREKKEL BOMBÁZTAK VOLNA, HA SOR KERÜL AZ ÉRINTETT ORSZÁGOKKAL VALÓ ÖSSZECSAPÁSRA.
A legtöbb célpontot nem meglepő módon a Szovjetunión belül – ezen belül is a mai Oroszországban, Ukrajnában, Fehéroroszágban, a Balti államokban -, jelölték ki, de Kínában, Észak-Koreában és a szovjet érdekszférába tartozó kelet-európai országokban is számos atomfegyvert bevetett volna Washington és szövetségesei.
MAGYARORSZÁGON ÖSSZESEN 15 CÉLPONTOT JELÖLT KI AMERIKA ATOMTÁMADÁSRA – ELSŐSORBAN CIVIL ÉS KATONAI REPTEREKET SZÓRTAK VOLNA MEG NUKLEÁRIS TÖLTETEKKEL.
Ellentétben például a Szovjetunión belüli célpontokkal, Magyarországon civil, kormányzati épületeket nem tervezett támadni Washington ilyen eszközökkel. Moszkvában például csak a belváros öt atombombát kapott volna, de hasonlóan járt volna Minszk, Szevasztopol, Peking és Sanghaj is.
A Future of Life intézet által közzétett amerikai tervek szerint Budapest vonzáskörzetében a ferihegyi repteret és a tököli repteret érte volna atomtámadás. Egy kicsit távolabb a fővárostól a Kiskunlacháza / Bankháza melletti repteret, illetve Székesfehérváron a jelenleg ipari parkként funkcionáló repteret támadták volna nukleáris fegyverekkel.
Ezen kívül a NATO atomfegyverekkel szórta volna meg
- a ma MH Pápa Bázisrepülőtér néven üzemelő katonai repülőteret,
- a szombathelyi repteret,
- a Héviz-Balaton (korábban Sármellék) repteret,
- a volt taszári katonai repülőteret,
- a ma már elsősorban a „halott városról” ismert repteret Szentkirályszabadja mellett,
- a kalocsai repülőteret,
- a kecskeméti katonai repülőteret,
- a szolnoki helikopterbázist,
Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis bejárata 2015. június 25-én. Fotó: MTI Fotó/Bugány János
- a korábbi szovjet-magyar repteret Kunmadarason,
- az egykori berettyóújfalui szovjet katonai repteret,
- a debreceni repülőteret.
Érdemes megjegyezni, hogy a NATO nukleáris fegyverekkel akarta megsemmisíteni Magyarország legtöbb civil és katonai repterét, miközben a laktanyák, páncélos-támaszpontok, légvédelmi komplexumok nem szerepeltek a nukleáris célpontok közt.
A Future of Life interaktív térképével egyébként össze van hangolva a Nukemap nevű interaktív térkép is, melyet a Nuclear Secrety projekt készített; ezen azt lehet megnézni, hogy milyen pusztítást okozna egy nukleáris detonáció adott területen.
A NATO arzenáljában a legnagyobb számban 100-300 kilotonna TNT robbanásának megfelelő nukleáris detonációt előidéző robbanófejek voltak megtalálhatók a hidegháború során, egy ilyen atombomba robbanása a ferihegyi reptér körül a jelenlegi lakosságszámmal számolva 40-80 ezer halálos áldozattal és 150-330 ezer sérülttel járna. A Nukemap egyébként csak a robbanás áldozataival számol és nem az azt követő sugárzással, nukleáris csapadékkal, melynek évtizedekre elnyúló hatásai lehetnek.
Egy hidegháborús W80-as nukleáris robbanófej elműködése eltörölte volna a Föld színéről Rákoshegyet, Miklóstelepet, Almáskertet és Vecsés nagy részét, a robbanásban a mostani lakosságszámmal számolva 50 ezer ember vesztette volna életét.
Szerencsére nemhogy nukleáris háborúra, de limitált összecsapásra sem került sor Magyarország és a NATO közt, a Vasfüggöny leomlása után pedig hazánk is NATO-taggá vált.
A Future of Life intézet magyarázatában azt hozzáteszi a térképhez, hogy vélhetően a nukleáris támadások esetleges célpontjai nem sokat változtak a hidegháború óta, ez hazánk esetében valószínűleg nem igaz. Magyarország egyrészt NATO-tagsága okán, másrészt pedig a célpontok közt szereplő repterek nagy részének részleges vagy teljes bezárása miatt valószínűleg ma már közel sem olyan kiemelt stratégiai célpont, mint volt a hidegháború alatt.
A legtöbb volt repteret egyébként a mai napig nem bontották el; az üres épületek számos magyar airsoft-pályának adnak otthont, míg a kifutópályákat kisgépek és amatőr autóversenyzők használják.
https://szentkoronaradio.com/blog/2021/10/06/a-brit-sas-t-lenyugozte-a-legujabb-gepard/
https://szentkoronaradio.com/blog/2021/09/22/terroristak-helyett-gyermekeket-vegzett-ki-az-usa/
(Portfolio.hu – Szent Korona Rádió)
