Amerika 15 atombombát szánt Magyarországnak, amit a Szovjeteknek is köszönhettünk volna

A Szovjet “felszabadítók” a Vasfüggöny túloldalának elfoglalására törő, atomot nem sajnáló terveinek köszönhetően az USA 1000 nukleáris bombát készített be a válaszcsapásokhoz, melyből 15 jutott volna Magyarországnak.

Toborzás!
Október 17-én induló alapkiképzés a Farkasoknál!
Részletek a weboldalukon.

Néhány hete jelent meg egy írás a szovjet „Hét nap alatt a Rajnáig” fedőnevű haditervről, melyben a kommunista blokk vezetői villámháborúval akarták elfoglalni Nyugat-Németországot és Ausztriát, számos nagyvárost nukleáris sivataggá változtatva az akció közben. Ha kirobbant volna a harmadik világháború, a Vasfüggöny túloldalán sem ódzkodtak volna az atomfegyverek használatától: Washington több mint 1000 olyan célpontot jelölt ki a kommunista érdekszféra országaiban, melyet atomcsapás ért volna, köztük 15-öt Magyarországon.

Interaktív térképet készített a Future of Life intézet, melyben összegezték a hidegháború után nyilvánossá vált nukleáris célpontokat a kommunista érdekszférába tartozó országokban.

ÖSSZESEN 1100 OLYAN CÉLPONTOT TETTEK KÖZZÉ, MELYET AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS MÁS NATO-ORSZÁGOK ATOMFEGYVEREKKEL BOMBÁZTAK VOLNA, HA SOR KERÜL AZ ÉRINTETT ORSZÁGOKKAL VALÓ ÖSSZECSAPÁSRA.

A legtöbb célpontot nem meglepő módon a Szovjetunión belül – ezen belül is a mai Oroszországban, Ukrajnában, Fehéroroszágban, a Balti államokban -, jelölték ki, de Kínában, Észak-Koreában és a szovjet érdekszférába tartozó kelet-európai országokban is számos atomfegyvert bevetett volna Washington és szövetségesei.

MAGYARORSZÁGON ÖSSZESEN 15 CÉLPONTOT JELÖLT KI AMERIKA ATOMTÁMADÁSRA – ELSŐSORBAN CIVIL ÉS KATONAI REPTEREKET SZÓRTAK VOLNA MEG NUKLEÁRIS TÖLTETEKKEL.

A NATO nukleáris támadásának célpontjai Magyarországon, a hidegháború idején. Forrás: Future of Life project 

Ellentétben például a Szovjetunión belüli célpontokkal, Magyarországon civil, kormányzati épületeket nem tervezett támadni Washington ilyen eszközökkel. Moszkvában például csak a belváros öt atombombát kapott volna, de hasonlóan járt volna Minszk, Szevasztopol, Peking és Sanghaj is.

A Future of Life intézet által közzétett amerikai tervek szerint Budapest vonzáskörzetében a ferihegyi repteret és a tököli repteret érte volna atomtámadás. Egy kicsit távolabb a fővárostól a Kiskunlacháza / Bankháza melletti repteret, illetve Székesfehérváron a jelenleg ipari parkként funkcionáló repteret támadták volna nukleáris fegyverekkel.

Ezen kívül a NATO atomfegyverekkel szórta volna meg

  • a ma MH Pápa Bázisrepülőtér néven üzemelő katonai repülőteret,
  • szombathelyi repteret,
  • a Héviz-Balaton (korábban Sármellék) repteret,
  • a volt taszári katonai repülőteret,
taszár
A taszári repülőtér 1995-ben. Fotó: USAF via Commons 
  • a ma már elsősorban a „halott városról” ismert repteret Szentkirályszabadja mellett,
  • kalocsai repülőteret,
  • kecskeméti katonai repülőteret,
  • szolnoki helikopterbázist,

szolnok helikopterbázis

Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis bejárata 2015. június 25-én. Fotó: MTI Fotó/Bugány János

  • a korábbi szovjet-magyar repteret Kunmadarason,
  • az egykori berettyóújfalui szovjet katonai repteret,
  • debreceni repülőteret.
kunmadars
A kunmadarasi katonai reptér üres hangárjai. Fotó: Varga A. via Wikimedia Commons 

Érdemes megjegyezni, hogy a NATO nukleáris fegyverekkel akarta megsemmisíteni Magyarország legtöbb civil és katonai repterét, miközben a laktanyák, páncélos-támaszpontok, légvédelmi komplexumok nem szerepeltek a nukleáris célpontok közt.

A Future of Life interaktív térképével egyébként össze van hangolva a Nukemap nevű interaktív térkép is, melyet a Nuclear Secrety projekt készített; ezen azt lehet megnézni, hogy milyen pusztítást okozna egy nukleáris detonáció adott területen.

A NATO arzenáljában a legnagyobb számban 100-300 kilotonna TNT robbanásának megfelelő nukleáris detonációt előidéző robbanófejek voltak megtalálhatók a hidegháború során, egy ilyen atombomba robbanása a ferihegyi reptér körül a jelenlegi lakosságszámmal számolva 40-80 ezer halálos áldozattal és 150-330 ezer sérülttel járna. A Nukemap egyébként csak a robbanás áldozataival számol és nem az azt követő sugárzással, nukleáris csapadékkal, melynek évtizedekre elnyúló hatásai lehetnek.

Egy hidegháborús W80-as nukleáris robbanófej elműködése eltörölte volna a Föld színéről Rákoshegyet, Miklóstelepet, Almáskertet és Vecsés nagy részét, a robbanásban a mostani lakosságszámmal számolva 50 ezer ember vesztette volna életét.

atom
Egy 150 kilotonnás W80-as atomtöltet robbanásának elméleti hatása a ferihegyi reptér körül. Fotó: Nukemap 

Szerencsére nemhogy nukleáris háborúra, de limitált összecsapásra sem került sor Magyarország és a NATO közt, a Vasfüggöny leomlása után pedig hazánk is NATO-taggá vált.

A Future of Life intézet magyarázatában azt hozzáteszi a térképhez, hogy vélhetően a nukleáris támadások esetleges célpontjai nem sokat változtak a hidegháború óta, ez hazánk esetében valószínűleg nem igaz. Magyarország egyrészt NATO-tagsága okán, másrészt pedig a célpontok közt szereplő repterek nagy részének részleges vagy teljes bezárása miatt valószínűleg ma már közel sem olyan kiemelt stratégiai célpont, mint volt a hidegháború alatt.

A legtöbb volt repteret egyébként a mai napig nem bontották el; az üres épületek számos magyar airsoft-pályának adnak otthont, míg a kifutópályákat kisgépek és amatőr autóversenyzők használják.

A brit SAS-t lenyűgözte a legújabb Gepárd, ami nem került román kézre

Terroristák helyett gyermekeket végzett ki az USA

(Portfolio.hu – Szent Korona Rádió)