Ezúttal a Győr-Moson-Sopron megyei Tét, cigányok által rettegésben tartott üveghegyi településrészét látogatta meg a Magyar Önvédelmi Mozgalom. A Mi Hazánk mozgalom országgyűlési képviselője mutatta meg a MÖM tagjainak a szeméthegyekkel tarkított hely borzasztó közbiztonságát, ahol a helyieknek a rendőrség és az önkormányzat félrenézései miatt el kell szenvedniük, az ott élő cigányok terrorját.
Ne maradj le a híreinkről! Cenzúramentes felületek:
A Szent Korona Rádió Telegram-csatornája >>>
A Szent Korona Rádió HunDub oldala >>>
Csatlakozz!
Alig 5 kilométerre Téttől található Ürgehegy, egy üdülőövezet, hétvégi házakkal, szőlővel, kiskertekkel. Pár évvel ezelőttig rendezett, békés része volt ez a településnek. Azután, mikor a győri cigány gettót 2014-15-ben felszámolták, a romákat pedig az Ürgehegyre költöztették ki, gyökeresen megváltozott az ott élők élete. Ahogy a cigányok odakerültek, az addig ott élők csendes, nyugodt mindennapjait töménytelen mennyiségű szemét, állandó fenyegetések, állatkínzások, nem létező közbiztonság, drog váltotta fel.
A Magyar Jelen a Magyar Önvédelmi Mozgalommal (MÖM) látogatott el az Ürgehegyre, miután többen is segítséget kértek a szervezettől. A helyszínen egészen megdöbbentő látvány fogadta az embert:
apró, düledező viskókban 5-8 gyerekes cigány családok „élnek”, vezetékes víz, csatorna és áram nélkül.
Illetve áram van, csak nem hivatalosan, hanem a szomszédból lopva, vagy megkerülve a feltöltős mérőt, vagy addig, amíg a feltöltés tart.
A vizet ásott közkutakról hordják haza, de persze a láncot, vödröt már lelopták róla. Kályhában fával fűtenek, de a fát az erdőből lopják, amit önkormányzati segélyként kapnak a tűzifa-program keretében, azt eladják inkább.
Ezeket a lakóépületnek távolról sem nevezhető viskókat a helyiek szerint egy jól működő maffia 40-50 ezer forintért adja ki a romáknak. A bérleti díjat sok esetben a főbérlőnek ingyen dolgozva fizetik ki a cigányok, magyarán rabszolgaként melóznak. Az ottaniak szavaiból az derült ki, hogy amikor a helyi „vállalkozók” megtudták annak idején, hogy a cigányokat kiteszik a győri gettóból, oda hívták őket Ürgehegyre. Hozzávetőlegesen ötven, 10-30 négyzetméteres kis házat tudtak kiadni, házanként 40-50 ezer forintért.
A bevételből szépen megélnek az ürgehegyi maffia tagjai, akiknél az uzsorázás is mindennapos lehet.
Természetesen a szemétszállításért sem fizetnek, ami egyébként sincs megoldva, hiszen kukásautó nem megy a házakhoz, a magyarok az önkormányzat által kihelyezett konténerekben gyűjtik a szemetet, ezért persze fizetnek is. A konténer kerítésen belül van, ami a cigányokat nem tartja vissza attól, hogy kerítésen kívül letegyék a szemetet, amit aztán a szél szanaszét fúj.
A helyi magyarok, már akik maradtak, és még nem menekültek el, rettegésben élnek. Elmondásuk szerint a cigányok közül sokan tartanak kutyákat, láncra verve, állatorvos feltehetően sosem látta az állatokat.
A magyarok kutyáit lövöldözik, dobálják, hergelik a cigány gyerekek, folyamatos az állatkínzás.
Az autóbontás, vasazás a fő tevékenységük, kétes műszaki állapotban levő autókkal közlekednek, a hétvégi ház tulajdonosokat, és az élő magyarokat zaklatják, próbálják megállítani az autókat. A hegyen két zugkimérés is működik, és a drog fogyasztás is jelen van. A lakatlan házakat elkezdik bontani, kipakolják. A legnagyobb gond pedig az, hogy
a rendőrség csak elvétve jár a környéken, magára hagyva a tisztességes állampolgárokat.
– Alig merünk már kimenni a kertekből, folyamatosan fenyegetnek minket. Engem legutóbb ma reggel fenyegettek meg, hogy meg fognak ölni, el fognak tenni láb alól. Hiába hívom a polgármestert, hogy segítsen, semmi nem történik, csak annyit mond: nem kell félni – mondta az egyik ott élő hölgy, aki elárulta, a polgármestert 5 év alatt egyszer sem látták az Ürgehegyen. Hozzáteszi, a szeméttel sem foglalkozik az önkormányzat, még zsákokat sem adtak, hogy legalább összeszedjék a cigányok által kidobott hulladékot.
Szavaiból kiderült, az ingatlanoknak nincs értékük. Sokan árulják a házukat, de nem kell senkinek, hiszen ez a településrész már egy cigánytelep. – 4-5 éve még élhető volt a környék, de egyre több a cigány, mivel folyamatosan költöztetik ki a rokonságot.
Épülnek össze- vissza a viskók, 10 négyzetméteren 7-8 gyermekkel élnek. A gyámhatóság szerint minden rendben van, pedig még WC sincs ezekben a putrikban
– mondta. Jelezve, az a pletyka járja, hogy a gyámügyön dolgozó, ezzel a környékkel foglalkozó önkormányzati alkalmazottat valahogy lekenyerezték a cigányok, ezért nem érdeke a határozott jogi fellépés. – Ha a rendőrség ki is jön, a magyarokat igazoltatják, láthatóan ellenünk vannak. Tartok tőle, hogy előbb utóbb valami tragédia lesz itt, vér fog folyni – vélekedett.
A vasárnapi látogatáson a Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) tagjai mellett Ferencz Gergő, a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjelöltje is jelen volt. A MÖM arról számolt be, hogy miután elhagyták a helyszínt, a rendőrök azokhoz a magyarokhoz mentek, akik kijöttek a házukból beszélni velük és igazoltatták őket. – Az ott élő normális lakosság semmi mást nem szeretne csak úgy élni mint régebben. Ne kelljen agyonszemetelt környezetben élniük és félni a csoportosuló cigányoktól.
A cigányok a mi jelenlétünkben is fenyegetőztek, egy törékeny szőke hölgynek azt mondták, kiirtják őt a településről.
Valószínű ez a cigány hívta ránk a rendőrséget is, és ahogy kihallottam a telefonálását, közben telefonos kapcsolatban lehetett a polgármesterrel. A lakosok egységesen azt állítják, hogy a polgármester törvényen kívülieknek nevezi őket, és a normális emberek véleményével nem foglalkozik, csak a cigányokat segíti – mondta László Attila, hozzátéve,
a körzeti rendőrök,a polgármester, a cigányok, az ingatlan-föld bizniszelők között lehet összefonódás.
Ferencz Gergő úgy fogalmazott, itt nem csak arról van szó, hogy pár cigány rendetlenkedik. – Ebben nyakig benne van a gyámügy, a polgármester, feltehetően a hatóság is – hangsúlyozta. Mint mondta, úgy látszik, akiknek hivatalból kellene foglalkozniuk az itteni helyzettel, nem tesznek semmit. – A rendőrség minket igazoltatott, noha a cigányokon még maszk sem volt – mondta érdekességként. A Mi Hazánk politikusa szerint a gyermekvédelem oldaláról megközelítve lehetne felszámolni az ottani putri-életet. – Azt is meg kéne vizsgálni, hogy a kiadott házak be vannak-e jelentve a NAV felé, mert minden bizonnyal ez is illegálisan működik – sorolta a lehetőségeket, hangsúlyozva, vissza fognak menni az állatvédőkkel, a Mi Hazánk Mozgalom társszervezeteivel, mert a probléma nem oldódott meg.
A polgármester portálunknak határozottan cáfolta, hogy bármilyen összefonódás lenne az önkormányzat, a rendőrség, valamint a cigányok között. – Az önkormányzat rendre azon van, hogy ezt a telepet felszámoljuk, hogy a győri cigány gettó felszámolásával ne Tét kerüljön hátrányba – hangsúlyozta.
Bánfi Lajossal cikkünk megjelenése után tudtunk beszélni. Mint fogalmazott, tisztában vannak az ürgehegyi állapotokkal, de az önkormányzat tehetetlen. – A szemétszállítást illetően számtalan lehetőséggel álltunk már elő, de sajnos vannak olyan lakók, akik nem hajlandóak fiizetni a kommunális hulladék elszállításárt. A konténert hetente ürítik, felvettünk egy embert, hogy takarítson,
kamerákat szereltünk fel, ezeket többször ellopták
– mondta. Jelezte, több feljelentés is van ezzel kapcsolatban, van, amelyik már bírósági szakaszban van, nem kizárt, hogy elzárás lesz a vége.
Bánfi Lajos beszélt az ottani ingatlanok maffiaszerű felvásárlásáról is. – Az önkormányzat elővásárlási jogokat jegyeztetett be ingatlanokra, hogy megakadályozzuk a további maffiaszerű értékesítéseket – fogalmazott. Szavaiból kiderült, több fórumon is próbálnak megoldást találni a szörnyű helyzetre, gyermekvédelmi, hatósági színtéren is. Mint mondta, a gyermekeknek naponta viszi az önkormányzat az ingyenes közétkeztetésben igényelhető ételt, mert a szülők nem mennek el azért, csak az ingyen csomagért. Állítása szerint ugyanígy az iskolai leckét is naponta elviszik a cigány gyerekeknek. – A gyermekvédelmi szolgálat erőn felül teljesít, és már így is több gyereket kiemeltek, együttműködve a kormányhivatal gyámügyi részlegével – sorolta Bánfi Lajos. Mint mondta, egy több mint 200 millió forintos pályázatot adtak be a területre, de
a pályázat nem támogatja a szegregációval veszélyeztetett terület fejlesztését, inkább a szegregáció megszüntetését támogatnák.
– Szerettünk volna normális utat, járdát, buszmegállót – de ez sem sikerült.
A polgármester szerint egyébként a rendőrség is heti rendszerességgel járőrözik arra, kiemelt figyelmet fordítva a településrészre. Felidézte, a polgárőrség autóját két éve megtámadták. Arra a felvetésünkre, hogy a MÖM jelenlétében kapott halálos fenyegetést az egyik magyar nő, a polgármester azt mondta, azonnal feljelentést kell tenni.
Áram nélkül maradtak a tassi lakásfoglalók – Ismét segített a MÖM az elbitorolt ház tulajdonosának
(Magyar Jelen – Szent Korona Rádió)