Az FPÖ (Osztrák Szabadságpárt) közleményéből értesültünk arról, hogy az Ausztriában élő török kisebbség újabb fokozatba kapcsolt. Az évtizedek óta ott élő törökök követelik a hivatalos kisebbségként való elismerésüket, és az ezzel járó többletjogokat.
A Császárváros megszerzése hosszú ideig, de Bécs 1529-es első és 1683-as második ostroma között mindenképpen előkelő szerepet töltött be az Oszmán Birodalom külpolitikai céljai között. Ennek a Magyar Királyság is sokáig itta a levét, például egy Bécs elleni támadási kísérlet keretében zajlott Kőszeg 1532-es ostroma is.
A törökök háborús próbálkozásai sikertelenek maradtak, de a 20. század második felére alapjaiban változott meg a világ. A hódítás ma már nagyrészt békés eszközökkel zajlik. A 2016-os adatok alapján 1.840.226 lakost számláló városban 38,3%, 704.902 ember rendelkezik “migrációs háttérrel”. A legnagyobb kisebbségi csoportot 99.082 fővel (5,4%) a szerbek képezik, de a maguk 76.363 fős létszámával (4,1%) a törökök sem maradnak el nagyon az első helytől. Az ázsiaiak aránya 5,5% (101.512 fő), míg az afrikaiaké még “csak” 1,5% (27.657 fő).
Abban a városban, mely egykor a katolicizmus egyik gránitsziklájának számított, a Bécsi Statisztikai Évkönyv (Statistisches Jahrbuch Wien) adatai alapján 2018-ban már csak a népesség 32,2%-a vallotta magát római katolikusnak, az iszlám vallásúak aránya pedig 11% körül mozog.
A bécsi törökség létszámából fakadó ereje tudatában most a szociáldemokraták és a zöldek hathatós támogatásával követeli a hivatalos kisebbségként való elismerését, illetve az ezzel járó többletjogokat, mint például a német-török kétnyelvű táblákat Bécs területén. Ahogy a helyzet áll, ez rövidesen meg is valósulhat. Felmerül azonban a kérdés, hogy a török ellenes háborúkban elhunyt eleink, a Habsburg Birodalom népeinek áldozata hiábavaló lett volna?
(FPÖ és Wikipedia nyomán λ – Szent Korona Rádió)