Az ujgurok a rendszerváltást követő másfél évtizedben főként a magyarság lehetséges rokon népeként kerültek be nemzetünk köztudatába, amit lehet vitatni, de ez a vélt, vagy valós magyar rokonság az ujguroknál eleven hagyománynak számít. Ujgurokkal magyarként legegyszerűbben a Kurultáj rendezvénysorozata keretében találkozhatnak és barátkozhatnak a gyakorló muszlimellenes megtévedt jobboldaliak. Otthonában kisebbségi létéből kifolyólag korábban is számos atrocitás érte ezt a hagyományaira büszke muszlim népet, de az utóbbi években a világsajtót elárasztó hírek rendkívül elkeserítő képet festenek elénk. A szemünk előtt, néhány szinte kötelezően elvárt, éppen ezért felszínes, és erély nélküli tiltakozás mellett egy közel 10 milliós népet eliminálnak a vörös vírus hangyaszorgalmú fertőzöttjei. A terrorizmus elleni küzdelem homályos fátyla alatt etnocídium zajlik Kínában. Írásunk harmadik részében az utóbbi évek történéseit vesszük számba, melyek keretében a modern technológia által biztosított lehetőségek teljes mértékű kihasználásával soha nem látott szintű totális kontroll és terror valósult meg az ujgurok földjén.
„Míg a genocídium megnevezés a »faj« fogalmához kapcsolódik, és egy faji kisebbség kiirtásának szándékára utal, az etnocídium nem az emberek fizikai megsemmisítését jelöli (máskülönben szintén népirtásról beszélnénk), hanem a kultúrájuk elpusztítását. Az etnocídium tehát a pusztítást végzőktől eltérő emberek élet- és gondolkodásmódjának szisztematikus lerombolása. Összefoglalva: a genocídium a népek testét gyilkolja le, míg az etnocídium a lelküket.” (Pierre Clastres: Az erőszak archeológiája)
Az írás egy cikksorozat befejező része, melynek első két fejezete >itt< és >itt< érhető el.
Antispirituális terrorisztikus diktatúra és hi-tech rendőrállam
A totális orwelli disztópiát és korlátlan terrort megvalósító terrorellenes népi háború keretében Hszi Csin-ping (Xi Jinping), a kínai kommunista párt főtitkára az Ujgurisztánban élő muszlim kisebbségek ellen „a népi demokratikus diktatúra fegyvereit habozás és megalkuvás nélkül” alkalmazó „könyörtelen” fellépést rendelt el, úgymond „fájdalmas beavatkozásképpen” az ujgurok „meggyógyítása” érdekében. A helyzet még a korábbiakhoz képest is tovább romlott, mikor 2016-ban Csen Csüan-kuót (Chen-Quanguo) bízták meg az ujgurok megtörésével, aki egykor már bizonyított a forrongó Tibet drákói módszerekkel történő megregulázásával. A kinevezést követő két évben 90.000 új rendőrt vettek fel, és 7.500 ellenőrzőpontot létesítettek, így az ujgurok földje a világ legellenőrzöttebb régiójává vált. A biztonsági kiadások 2017-ben 213%-kal, csaknem 20 milliárd jüannal, azaz mintegy 815 milliárd forinttal emelkedtek.
Bár Kelet-Turkesztán Kína lakosságának csak 1,5%-át adja, de a 2017-es letartóztatások 21%-a itt történt. A letartóztatások éjszaka zajlanak, hogy az emberek ne tudják nyomon követni ismerőseiket. Megkezdték az iskolai tananyagok átszabását, az ideológiai nevelés a legkisebb intézményeket sem kímélte. A cél az ujgur kultúra két központi intézményének, a hitnek és a családnak a megtörése. A megaláztatások miatt egekbe szökött az öngyilkosságok száma. A megfélemlítésnek, és a sakkban tartásnak számos szintje került kialakításra a totális megfigyelésétől a koncentrációs táborokig.
A hatóságok a szeparatizmus, a radikalizmus jelének tekintik, így betiltották a hosszú szakáll viselését, az iszlám szokások követését, a rendszeres imádkozást, a böjt (Ramadán) megtartását, az iszlám ruházatot, így a fátyol viselését, illetve a muszlim neveket. Tiltott a Twitter és a Facebook használata, a külföldi rokonokkal való kapcsolattartás, a Kínai Kommunista Párt bírálata. A végtelen számú főbűn közé tartozik a hiányos mandarin nyelvtudás is. Kína gyakorlatilag Ujgurisztán teljes lakosságát terroristaként kezeli, és a fentiek közül bármelyik elegendő indokot jelent az elkövető internálásához.
A hatóságok digitális és hagyományos eszközöket vegyítő rendőrállamot hoztak létre. Bizonyos településeken 300 méterenként vannak rendőri ellenőrző posztok, minden boltban és étteremben rendőr áll, vonatjegyet csak 3 csomagellenőrzés után lehet vásárolni. Minden kést egyenként kell regisztrálni, a vásárlók adatait QR-kóddal rögzítik még a megvásárolt késeken is. Fokozták az internet ellenőrzését, megfigyelőkamerákkal és ellenőrzőpontokkal szórták tele a tartományt.
Kína Ujgurisztánon kívül is tele van kamerákkal, országszerte 170 millió üzemel, de 2020-ig 400 milliót terveznek felszerelni. Emellett szeretnék bevezetni a társadalmi kreditrendszert, ami az emberek szokásai, viselkedése, társadalmi státusza és környezete alapján pontozná a polgárokat, ami egész életükre hatással lenne.
Sok helyen a piacra vagy a benzinkútra is csak arcszkennelés, vagy más biometrikus azonosítás után lehet belépni. Az autókba kötelező a GPS nyomkövetők alkalmazása, általános az okostelefonok ellenőrzése. Gyakran a mobiltelefonok tartalmát is letöltik és ellenőrzik a hatóságok. A legkisebb mozgolódás hírére Pekingből lekapcsolják az internetet az egész régióban.
DNS-mintákat, ujjlenyomatokat, retina- és vérmintát vettek több millió 12-65 év közötti embertől, amiket központi adatbázisban tárolnak. Az ujgurok útlevelet is csak DNS- és hangmintavétel, fotó és vizeletminta leadása után kaphatnak. Amennyiben a vizeletből kimutatható, hogy a kérelmező áldott állapotban van, az útlevél kiadását megtagadják. Az ujgurokat egyébként is korlátozzák az utazásban, az útleveleiket a rendőrség őrzi.
A potenciálisan veszélyes embereket algoritmusok segítségével szűrik ki. A kínai rendőrség mobilos alkalmazást is használ az ujgurok megfigyelésére, így a társasági élet hiánya, a túl magas villanyszámla, vagy külföldi ismerősök miatt is bárki gyanússá válhat. Az Integrated Joint Operation Platform (IJOP) nevű alkalmazás nagyon sokféle információt gyűjt, az olyan alapvető adatok mellett, mint a név, magasság, vércsoport, azt is listázza, használ-e az illető virtuális magánhálózatot olyan alkalmazások elérésére, mint a WhatsApp, a Signal, vagy a Telegram, hogy el szokta-e hagyni az otthonát a hátsó ajtón, vagy volt-e mekkai zarándoklaton az állam tudomása nélkül? Az alkalmazás 36 féle embert különböztet meg. A rendszer az információkat a járőrök és az ellenőrző pontokon szolgálatot teljesítő rendőrök kézzel bevitt adataiból és a kitelepített kamerák felvételeiből rakja össze. Az IJOP a világ egyik legtolakodóbb megfigyelő rendszere, gyakorlatilag mindenhol gyűjti az adatokat, és azonnal jelez a hatóságoknak, ha valakit gyanúsnak talál. A rendszer akkor is riaszt, ha a gyanús személy 300 méternél jobban megközelít kockázatosnak ítélt helyeket.
A kínai kormány egyik alvállalkozója által „felejtődött” az interneten egy adatbázist, melyet Peking megbízottjai Ujgurisztán több millió lakójának adataiból állítottak össze. Az adatbázis az előkerülésekor 2.565.724 ember adatait tartalmazta, de a pozíciókat jelölő GPS-adatok közben is folyamatosan érkeztek. Emellett gyakorlatilag minden elképzelhető adat fent volt a munkahelytől a lakcímig, fotókig, a megfigyelt neméig, és ezekhez gyakorlatilag bárki hozzáférhetett.
A közelmúltban nyilvánosságra került egy 137 oldalas táblázat, mely több mint háromezer kelet-turkesztáni ember életének legapróbb, legszemélyesebb részleteit is tartalmazza, és elsősorban a vallási kérdésekre koncentrál. Olyan információk is szerepelnek benne, milyen gyakran imádkoznak, hogy öltözködnek, kikkel állnak kapcsolatban? A dokumentum 88 olyan személy adatait is tartalmazza, akik kizárólag azért kerültek internáló táborba, mert „megbízhatatlannak” minősítették őket, azaz bebizonyosodott, hogy nem csak tényleges bűnök és terrorcselekmények elkövetése miatt zárják börtönbe az ujgurokat.
Az emberek életének rombadöntése mellett a műholdfelvételek tanúsága alapján számos mecsetet is leromboltak, lerombolnak. A még álló mecsetek sem járnak sokkal jobban, ima még Ramadán idején sem hallható a környékükön. A kasgari mecsetben például az egyetlen hivatalos ember turistáknak hivatott segíteni, a mecset pedig inkább látványosságként funkcionál. Az elmúlt két évben több mint 100 ujgur temető is a pusztítás áldozatául esett. Márpedig a temetőknek különleges szerepe van az ujgur kultúrában, mivel több generációt összekötő találkozási pontokként a falusi élet középpontjának számítanak.
Az utóbbi években gyakorlattá vált, hogy az Ujgurisztánban élő „megbízhatatlan” családokhoz bizonyos rendszerességgel kínai hivatalnokokat költöztetnek be. Ezzel a kínai kommunista hatalom az intimitás utolsó szegleteinek felszámolására törekszik. Az erre a célra felvett hivatalnokok száma 2016-ban még „csak” 110 ezer volt, de 2018-ra már 1 millióra emelkedett. A kommunista szörnyállam megbízottjai átlagosan havi öt napot töltenek a jellemzően földműves családoknál, de bizonyos helyzetekben ez havi 1 hét is lehet. A családok ezalatt részletes információt kell, hogy szolgáltassanak magánéletükkel kapcsolatban, és be kell számolniuk politikai nézeteikről is. A tisztviselők feladata, hogy a házakat átkutassák, ha vallási jelképeket találnak, el kell kobozniuk. Jelenteniük kell bármilyen problémát, szokatlan helyzetet, mint például a rendetlenség, vagy az alkoholizmus. A tisztviselők segítenek a házimunkában, politikai oktatásban részesítik a házigazdákat, illetve mandarinul tanítják őket, közösen énekelgetik a kínai himnuszt és egyéb kommunista dalokat, valamint közösen jelen kell lenniük a heti zászlófelvonáson. A káderek a családokkal együtt kell, hogy részt vegyenek a han kínai újévi ünnepségeken, csoportos játékokat, táncokat, sporttevékenységeket kell szervezniük a látogatás idilli voltát hangsúlyozandó. A családok megbízhatóságát pontozzák, a kiértékelést algoritmusok végzik.
A semmiből kinövő koncentrációs táborok
A lágerekről szóló első hírek 2014-ben röppentek fel, majd Csen Csüan-kuo 2016-os ujgurisztáni párttitkári kinevezése után szaporodtak meg. Egy két évvel ezelőtti ENSZ-jelentés szerint, mely szót emelt az ujgur helyzettel kapcsolatban, több mint 1 millió embert zártak be bármilyen bírósági eljárás nélkül, a legtöbb becslés 1,5 millió emberről szól, azaz eszerint a felnőtt ujgur lakosság hatoda került rács mögé. Egy 2018-as Pentagon-jelentés viszont már 3 milliós nagyságrendről beszél.
A hivatalos nevükön „átképzési és nevelő centrumok” közül sokat régi iskolákban, állami épületekben hoztak létre, de vannak a sivatag közepén külön ilyen céllal létrehozott, teljesen elzárt létesítmények is. A műholdfelvételeken megfigyelhető, hogy néhány év alatt akár 2 kilométer átmérőjű komplexumok is kinőnek a sivatagokból, melyeket őrtornyok öveznek. A lágerek száma Ujgurisztán-szerte 60-80-ra tehető, de bizonyos régiókban, pl. Kasgar környékén nyolcat is találunk. A táborok körül falak, őrtornyok, szögesdrótok sokasága található, azokat a kínai fegyveres erők, illetve speciálisan erre kiképzett alakulatok őrzik. A kiszivárgott közbeszerzési adatok szerint az intézményeket komoly megfigyelő rendszerekkel látták el, de a felszerelések közé tartoznak gumibotok, bilincs, paprikaspray, elektrosokkolók és automata fegyverek is.
Kína eleinte tagadta a táborok létét, majd bentlakásos szakképző iskoláknak állította be őket, ahol önkéntesek szakmát tanulhatnak, és a hivatalos verzió szerint a muszlimok „integrációját” hivatottak elősegíteni. A megszaporodott nemzetközi bírálatok hatására 2019-ben külföldi újságírókat és diplomatákat engedtek be a feltehetőleg erre a célra átalakított Patyomkin-táborokba, ahol a megreformált muszlimok vidáman énekelgetik a „Mint a mókus”-t.
A lágerekben az autentikusnak tetsző hírek szerint reggelente futni kell. Aki nem fut elég gyorsan, megverik. Aki nem idézi pontosan a jogszabályokat, az is verést kap. A táborokból kikerült emberek beszámolói alapján a vallásuk megtagadására, a Kommunista Párt dicsőítésére kényszerítették őket. Gyakran alkalmaznak fizikai erőszakot, de egyes beszámolók szerint kínzás és csoportos nemi erőszak is előfordul. Az átnevelő táborokban agresszív indoktrináció folyik, arra akarják kényszeríteni a rabokat, hogy tagadják meg hitüket, és a kommunista eszmék alapján éljenek.
Egy ujgur nevelőtiszt szerint három csoportra osztják a foglyokat:
- a kínaiul sem tudó, írástudatlan földművesek
- akiknél szeparatista tartalmakat találnak
- akik vallási tanulmányokat folytattak külföldön, vagy külföldi csoportokkal álltak kapcsolatban. Utóbbiakat akár 10-15 év átnevelésre is ítélhetik.
Nem ritkaság, hogy a bentlakásos iskolákból hazatérő gyerekek nem találják családjukat. Az eltűntek hollétét firtató kérdésekre adott válaszok sablonosak, pl. „az iszlám radikalizmus vírusa fertőzte meg őket”, így gyógyításra szorulnak. A diákokat figyelmeztetik arra is, hogy nem megfelelő magatartásukkal családjukat is veszélybe sodorják. A megfelelő viselkedést pontozással mérik, ahogy a táborokba zárt emberek esetén is. Rengeteg gyermek maradt szülő nélkül, akiket bentlakásos óvodákba és iskolákba visznek.
Akinél megfelelő mértékű „javulást” tapasztalnak, 3 hónapra feltételesen szabadlábra kerülhetnek. Ezalatt a hatóságok megfigyelik az illetőt, tud-e alkalmazkodni a kínai életmódhoz? Ha nem, visszakerül a táborba. A lágerekből szabadon engedettek egyébként vadidegenekként térnek vissza: nem imádkoznak, alkoholt és disznóhúst fogyasztanak. A viselkedésükben végbement változásokról nem hajlandóak beszélni, és attól tartanak, hogy a legközelebbi családtagjaik is besúgók lehetnek. Az érintettekkel a kínai állam titoktartási szerződést írat alá a táborokban történtekkel kapcsolatban, ahogy az illető családtagjai és ismerősei sem beszélhetnek. Sokan viszont nem kerülnek ki élve a táborok poklából.
Sayragul Sauytbay története
A világhálón hemzsegnek azok a rövidebb beszámolók, amik a kínai koncentrációs táborokat megjárt személyek emlékeit mutatják be. Az egyik legrészletesebb történet egy Svédországba menekült ujgur asszonynak köszönhető. Sayragul Sauytbay eredetileg az oktatásban dolgozott, öt óvoda tartozott az irányítása alá. Férje és gyerekei időben el tudtak menekülni az országból, de neki már nem sikerült, mivel elvették az útlevelét. Sauytbayt azért vitték el, mert a családja külföldön élt. Éjjel jöttek el érte otthonába, a fejére fekete zsákot húztak. A kihallgatáson a külföldön élő családtagjairól faggatták, és rá akarták venni, hívja haza őket, de erre nem volt hajlandó.
A táborba is letakart fejjel vitték, így nem tudja pontosan, hol volt fogságban. Nem szokványos fogoly lett, kínai nyelvet kellett tanítania. Aláírattak vele egy szerződést, miszerint tilos volt a rabokkal beszélgetni, nevetni, tilos volt kérdezgetni őket. A megszegés esetére halálbüntetést helyeztek kilátásba. Egyenruhát kapott, valamint egy kis szobát beton ággyal, amelyben 5 kamera volt felszerelve. A rabok ennél zordabb körülmények között éltek, húszasával egy szobában, egységesen kopaszra nyírt fejjel. A napjaik nagyrészt propagandaszövegek ismételgetésével teltek, kínai, kommunista szövegeket, dalokat kellett újra és újra recitálniuk. Kezük folyamatosan meg volt bilincselve, kivéve amikor bűneikről kellett írniuk, ami napi több órát tett ki. Meg kellett vallaniuk, hogy helytelen vallási előírásokat követnek, nem tudnak eléggé kínaiul, vagy nem ismerik kellőképpen a kínai kultúrát.
Sauytbay becslése alapján 2.500 13-84 év közötti ember lehetett a táborban. Az étel vizes rizsleves volt és kenyér. Húst csak péntekenként kaptak, de csakis disznót, amit a muszlimoknak kötelező volt elfogyasztani. A rabok csak „fekete szobának” nevezték azt a helyiséget, ahol a kínzások zajlottak, de erről hivatalosan nem lehetett beszélni. Ide kerültek azok, akik nem tanultak meg elég jól kínaiul, vagy nem énekeltek megfelelően. A büntetési módok változatosak voltak: verés, körömletépés, de voltak, akiket szöges székre ültettek. A foglyokon orvosi kísérleteket is végeztek, az emberek különféle gyógyszereket, injekciókat kaptak. Egyeseknek gyengültek a kognitív képességei, mások sterilek lettek a kezelések miatt.
A nőket rendszeresen megerőszakolták. „Egy nap a rendőrök azt mondták, most megnézik, sikeres volt-e az átnevelésünk, megfelelően haladunk-e? Kivittek 200 embert, férfiakat és nőket, és azt mondták az egyik nőnek, hogy vallja meg a bűneit. A nő ott állt előttünk és elmondta, hogy rossz ember volt, de már megtanult kínaiul, és jobb emberré vált. Amikor befejezte, a rendőrök ráparancsoltak, hogy vetkőzzön le, aztán mindenki szeme láttára egymás után megerőszakolták. Miközben az erőszak tartott, figyelték, ki hogyan reagál. Akik elfordították a fejüket, becsukták a szemüket, vagy akik dühösnek tűntek, azokat elvitték, és nem láttuk őket többé. Szörnyű volt, soha nem felejtem el a tehetetlenség érzését. Hogy nem tudtam segíteni. Aludni sem tudtam utána.” – mondta.
Sayutbayt egyszer azért büntették meg, mert egy nő megölelte és segítséget kért tőle. Bár ő nem viszonozta, így is megverték, és két napig nem kapott enni. Egyszer csak váratlanul hazaengedték, majd 3 hónap múlva újból be akarták zárni, de előtte sikerült elmenekülnie. A svédországi kínai nagykövetség szerint a nő hazudik, és sosem volt ilyen táborban.
Az „öt méreg” elve, avagy miért hallgat a világ?
Nemzetközi szinten évek óta bírálják Kína ujgurok elleni fellépését, de a tiltakozások erélytelenek, a sokasodó beszámolók ellenére az ujgurok ügye kifejezetten mérsékelten jelenik meg a nemzetközi politikában. Szankciókat eddig egyedül az Egyesült Államok léptetett életbe azok ellen a cégek ellen, akik részt vettek a megfigyelőrendszerek kiépítésében, de ez lépés is inkább az amerikai-kínai kereskedelmi háború részének tekinthető. Több nyugati állam Kína gazdaság erejétől tartva nem lép fel az ujgurok érdekében. Az elmúlt években Kambodzsa, Malajzia és Thaiföld deportálta a területén tartózkodó ujgurokat Peking kérésére, 2017-ben Egyiptom tartóztatott le több ujgur diákot, akiket rögtön visszaküldtek Kínába. A nagyobb deportálások utóbb a nemzetközi tiltakozások hatására megszűntek ugyan, de egyedi esetekről a mai napig lehet hallani. Bár az ENSZ 2018-ban elítélte az ujgurok elleni fellépést, a világszervezet nem az emberi jogi főbiztost, hanem az ENSZ-főtitkár terrorellenes küzdelemért felelős orosz származású helyettesét küldte Kínába a kifogásolt táborokkal kapcsolatos tájékozódás feladatával. Ez pedig a jelölt származása és funkciója miatt is markáns állásfoglalásnak tekinthető.
A kínai ellen-birodalom külpolitikájának meghatározó alapeleme, a külkapcsolatok fontos alakító tényezője a kommunista állammal kapcsolatba kerülő országok hozzáállása néhány Kína által kényesnek tartott kérdéshez. Peking öt ilyen fő kérdést különít el, melyeket összefoglalóan „öt méregnek” neveznek, úgymint a demokratikus csoportok helyzete, Tajvan függetlensége, az ujgur kérdés, Tibet, illetve a Falun kung, egy Kínában betiltott meditációs módszer. Az „öt méreg” elleni küzdelem a kínai szervek számára központilag előírt feladat, így azok folyamatosan monitorozzák a partnerországok hozzáállását a fenti kérdésekhez, és ennek megfelelően alakítják az adott állammal kapcsolatos külpolitikai stratégiát. Kína a nemzetközi politikában nem tűri az ellenvéleményt. A Csendes-óceán területén található aprócska szigetországot, Palaut is rendszeresen leckézteti, mert az elismeri Tajvan függetlenségét.
Az ujgurok ügyét az iszlám országok sem hánytorgatják különösebben, mondhatni síri csendben viselik. Egyes szakértők szerint az ujgurokat Kínában azért vegzálják, mert túlságosan muszlimok, az iszlám világ viszont azért nem küzd értük, mert nem eléggé azok. A helyzet ennél viszont lényegesen összetettebb. Számos muszlim ország komoly gazdasági függése miatt sem teheti meg, hogy ne Kína mellett foglaljon állást, míg mások, mint Szíria, Irán és Palesztina a nemzetközi elszigeteltségük miatt kell, hogy a Peking mellé álljanak a kényes nemzetközi kérdésekben.
A türk rokonságból fakadóan az ujgurokat testvérként kezelő Törökországon és Közép-Ázsián kívül az ujgurok sorsa nem igazán érdekli a muszlimokat. Kazahsztánban tüntetések is zajlottak, főként mivel több ezer ujgurisztáni kazahot is letartóztattak, de az újabb ügyeket Nurszultán igyekszik eltussolni, az ország külügyminisztere pedig újabban biztosította Kínát az „iszlamista terror elleni harc” támogatásáról. Komolyabban csak két iszlám országban, Indonéziában és Malajziában álltak ki az ujgurok mellett. Ennek viszont történelmi okai is vannak. Mindkét országban hagyománya van a Kína-ellenes érzelmeknek, mely egyaránt irányul Peking, illetve a méretéhez képest a gazdasági és társadalmi életben kiemelkedő szerepet játszó helyi kínai kisebbség ellen. Kínát senki sem akarja provokálni, így lassacskán a gazdasági érdek a törökök esetében is fölé kerekedik a testvéri érzésnek, pedig Törökország néhány évvel ezelőtt még az emberiség szégyenének nevezte azt, ami az ujgurokkal történik. Kína ellen senki sem hirdet dzsihádot.
Az Európai Parlament jelképes lépései közé tartozik, hogy egy életfogytig bebörtönzött ujgur jogvédőnek, Ilhan Tohtinak adta az emberijog-védőknek odaítélendő Szaharov-díjat, mely 50.000 Euróval jár. 2019 nyarán az Egyesült Királyság vezetésével 23 nyugati ország (pl. Németország, Franciaország, Spanyolország, Kanada, Japán, Ausztrália) ENSZ-nagykövete ítélte el az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (UNHCR) írt közös levélben az ujgurokkal szembeni fellépést. Válaszként előbb 37, majd Fehéroroszország vezetésével 54 állam (pl. Szerbia, Oroszország, Szingapúr, Palesztina) adott ki nyilatkozatot az ujgurisztáni „terrorellenes program” támogatásáról.
Magyar viszonylatban fontos történet fűződik egy emigráns ujgur aktivistához. Ümit Hamit az Ujgur Világkongresszus vezetője korábban, főként a Magyarok Világszövetsége szervezésében számos előadást tartott hazánkban. 2013 májusában a TEK javaslatára őrizetbe vették és kitoloncolták az országból, arra hivatkozva, hogy „valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent az ország nemzetbiztonságára”. Hamit azzal vádolta a hatóságokat, hogy kínai nyomásra cselekedtek, de erre nincs bizonyíték, mivel a TEK-levelet titkosították. Később a bíróság ugyan kimondta, hogy szabálytalanul utasították ki Hamitot, de ezek csak eljárási hibák voltak. Bár az utóbbi években magas szintű állami vezetők paroláznak ujgur emigránsokkal a Kurultáj rendezvénysorozat keretében, Magyarország is élesen elzárkózik az ujgurok ügyének feszegetésétől. Néhány éve még a parlamentben is fogadták az ujgurok képviselőit, de mint a legtöbb kérdésben, a kormányzat „radikalizmusa” most is kimerül a markáns jobboldali szavazók kielégítésére szánt propagandaszólamok hangoztatásában.
Kasznár Attila, a TEK századosa a kérdésben készített elemzésének következtetése a következőképp hangzik: „Az ujgur kérdés magyarországi vonatkozásaival kapcsolatosan ki kell emelni, hogy annak nem megfelelő hazai kezelése előre nem prognosztizálható gazdasági károkat okozhat Magyarországnak, egyben számos magyar állampolgár megélhetését is veszélyeztetheti. A Peking által kiemelten kezelt »öt méreg« elvnek esetleges figyelembe nem vétele, alapvetően ronthatja Magyarország gazdasági lehetőségeit a kínai partnereknél, sőt, akár hazánk partnerként való mellőzéséhez is vezethet. A nemzetgazdasági és külpolitikai szempontokon túlmenően egyes magyarországi civil szervezetek ujgur szeparatizmus melletti állásfoglalása[i] terroraspektusból is kedvezőtlen hozadékokkal rendelkezhetnek.”
A különféle közösségi médiafelületek az egyes államok szándékaitól függetlenül alkalmat biztosítanak bizonyos spontán megnyilvánulások számára. 2019 februárjában a Twittert ezerszámra lepték el #MeTooUyghur hashtagekkel ellátott, eltűnt embereket ábrázoló fényképek, akikről rokonaik semmit sem tudnak, de eltűnésük nagyrészt feltehetőleg a kínai állam számlájára írható. Az akció lecsengett, a róla szóló hírek is feledésbe merültek már. 2019 végén egy Ms Aziz néven regisztrált amerikai lány TikTokra feltett néhány perces filmecskéje kavarta fel az álló vizet. A 17 éves hölgy sminktippeknek álcázott videója közben beszélt arról, hogy az ujgurokat koncentrációs táborokba zárják, megkínozzák, hogy a rendszerbe illesszék őket. A kínai alkalmazás Kínában nyílt politikai cenzúrát alkalmaz, de bevallásuk szerint nemzetközi szinten ilyen nincs. Ettől függetlenül a lányt letiltották.
http://twitter.com/i/status/1198664176304037890
A kínai vezetés sikeresnek tartja a terrorellenesnek nevezett programot, mivel az utóbbi években nem történtek merényletek. Sok kínai meggyőződése szerint ezek az intézkedések a modernizálódást segítik elő, de egy kiszabadult ujgur fogoly szavaival élve „A fő céljuk, hogy kommunista robotokat alkossanak.”
Források:
Az ujgur terrorizmus és a kínai politika (Européer, 2004.05.17.)
Az ujgur kérdés és ami mögötte van (Nemzet és Biztonság, 2008. április)
A legvéresebb zavargások Tienanmen óta (Index, 2009.07.06.)
Titokzatos fejesek kérték hallgatásra az ujgur vezért (Origo, 2013.07.24.)
Egy Kína elv és az ujgur kérdés (Diplomaci.blog, 2014.03.31.)
Az ujgur terrorizmus háttere (TEK, 2015. január ?)
Újra semmibe vett távoli rokonaink: az ujgurok (Azonnali, 2017.11.27.)
Küldenek valakit fentről, aki aztán egy időre beköltözik az otthonukba (Index, 2018.05.31.)
Gulag a jelenben: titkos internáló táborokba zár tömegeket Kína (Mandiner, 2018.10.25.)
A muszlim szolidaritás vége (444, 2019.01.22.)
Eltűnt ujgurok fotóival lett tele a Twitter (Index, 2019.02.12.)
A kínaiak több millió megfigyelt ember adatait felejtették a neten (Index, 2019.02.20.)
Mobilos alkalmazással figyelik meg tömegesen az ujgurokat Kínában (Index, 2019.05.02.)
Szinte vadidegenekként térnek vissza az ujgurok a hszincsiangi átnevelő táborokból (444, 2019.05.07.)
Ha eddig nem gondoltad volna, hogy Kínában totális diktatúra van, akkor nézd meg a Vice ujgurokról szóló filmjét (444, 2019.07.05.)
Peking harca a muszlimokkal (Magyar Nemzet, 2019.07.07.)
A kormánylap azzal büszkélkedik, hogy a kormány nem állt ki az átnevelő tábrokba zárt ujgurok mellett (Mérce, 2019.07.15.)
Kína azt akarhatta, hogy a magyar kormány támogassa az ujgurok kényszertáborba zárását (Alfahír, 2019.07.15.)
A kormánynak kedvesek az ujgurok, de Pekinggel nem vitázik értük (Index, 2019.07.16.)
Koncentrációs táborokban „nevel át” másfél millió ujgurt Kína (Mandiner, 2019.07.23.)
Sokkoló drónvideón több száz leborotvált fejű, bekötözött szemű ujgur rab (24.hu, 2019.10.07.)
Az ujgurok elnyomása miatt tett tiltólistára 28 kínai céget Washington (Index, 2019.10.08.)
„Ha visszatoloncolnak minket Kínába, mind meghalunk” – ujgur menekültek Oroszországban (Mandiner, 2019.10.18.)
Ez a nő mondta el a legtöbbet arról, mi történik a kínai átnevelőtábrokban (444, 2019.10.24.)
Ujgur aktivista kapja az Európai Parlament Szaharov-díját (Hirado.hu, 2019.10.24.)
Kit zavar egy millió, lágerekbe zárt muszlim? (Index, 2019.11.14.)
Ez az utóbbi évek legsúlyosabb kínai szivárogtatása (Index, 2019.11.17.)
Sminktippnek álcázva beszélt a kínai internálótáborokról, letiltotta a TikTok (Index, 2019.11.26.)
Pillanatok alatt tűnnek el az ujgurok több száz éves temetői Kínában (Index, 2020.01.02.)
Öltözködés és netes böngészés alapján is elviszik a muszlimokat Kínában (Index, 2020.02.17.)
Uyghurs – Wikipédia
(λ – Szent Korona Rádió)