Sokszor úgy érezzük, hogy a legendákban túlzásokkal találkozunk. Különösen igaz ez, ha a régmúlt hőseiről szól a történet. Mosolyogva olvassuk a sárkányok legyőzéséről vagy az óriások megöléséről szóló történeteket, és biztosak vagyunk benne, hogy csak nagyotmondás az egész. Bátor Opos vitéz esetében is hasonlóképpen vélekedhetünk, mindenesetre azért elgondolkodhatunk rajta, hogy honnan eredhet a mítosz.
Bátor Opos, a sárkányölő
Amikor Szent István királyunk Bajorföldről hazahozatta feleségét Gizellát, a kíséretében bajor lovagok is érkeztek az országba. Közöttük volt Wassenburgi Vencellin gróf, aki a többi lovaggal István testőrségét alkották. A Koppány-féle felkelés leverésében Vencellinnek fontos szerep jutott, mert ő volt a sereg vezére.
„…az egész sereg fejedelmévé és vezérévé pedig német származású vendégét, Vencellint tette meg. (…) Ebben a harcban Vencellin ispán megölte Koppányt vezért, ezért téres jószágokkal jutalmazta őt meg Szent István, aki akkor még vezér volt.” – írja a Képes Krónika. Majd így folytatja: „Az említett Vencellin azután Rádit nemzette, Rádi pedig nemzette Miskát, Miska nemzette Koppányt, és Mártont.”
Vencellin és családja tehát Magyarországon maradt és az ükunokája, Márton fia Opos ismét jelentős szerepet kap egy másik magyar király mellett.
Salamon király uralkodása (1068-1074) egy merő háborúskodás volt, leginkább Béla fiaival harcolt a hatalomért. Katonái között tűnt fel a Vencellin leszármazott Opos vitéz. 1069-ben amikor a csehek betörtek Trencsénbe, Opos párviadalban legyőzött egy óriás termetű, legyőzhetetlennek tartott cseh vitézt.
„Kitűnő volt e harczban Bátornak, másként Oposnak bátorsága, ki midőn egy csodálatos vastag termetű óriás csehet meglátna, erősen víván, földre vetette s fejét levágta, melly tette által a király és főrendek előtt nagy dicsőséget aratott.”
Ekkor adományozta neki a király a „Bátor” előnevet. Az ezt követő 1074-es mogyoródi csatában Salamon csak Opos segítségével tudott elmenekülni. „Salamon, csaknem egész serege levágatván, elszaladt, s Opossal, a Márton fiával, Szigetfőnél a Dunán átkelve, Mosonba menekült anyjához s feleségéhez, hadai maradványait a herczegek serege reggeltől estig üldözték.”Hősiességének a híre IV. Henrik német-római császár fülébe is eljutott, és a császár látni akarta a neves vitézt.
A Báthory család eredete
A sváb származású Báthory család a hivatalos történelem szerint a Gutkeled nemzetségből ered. A meglepő az, hogy a nyírségi Gut-Keledek még 1326-ban is magukat Wassenburgi Vencellintől származtatták. A legendáik szerint maga családnév a „bátor” névből ered, ami két emberhez kapcsolható. Az egyik a Vid nevű vitéz, aki Szent István idejében élt, és a néphit szerint legyőzött egy sárkányt. A másik a kedves ismerősünk, Salamon vitéze Opos, akihez a mesék szintén egy sárkány megölését kapcsolják. A családi krónikában ez a két személy, és két történet eggyé forrt. Pillantsunk a Báthory család címerére. Három fogat látunk benne, ami azt a három sárkányfogat jelenti, amit Bátor Opos-Vid vitéz szerzett meg a legenda szerint a fenevadtól. Fontos adat, hogy a Báthoryak egyik ága az ecsedi ág. Most készen állunk, hogy megismerjük Bátor Opos, (vagy Vid) legnagyobb hőstettét.
Sárkányölés
A néphagyomány szerint a nyírségi és szatmári síkság közelében lévő Ecsedi-lápban egy sárkány tanyázott, aki rettegésben tartotta a környéket. A
Báthory család krónikája így ír erről:
„…nem bírt avval senki, mindeneket felfalt, legyilkolt, pedig egísz katonaság is próbálkozott vele. Ugy ílt a disznó sárkány a tóba, mint egy valóságos király. Nagy palotát építetett ott magának, a fele víz alatt vót, abba lakott.”
A láp olyan mély volt, hogy hiába engedtek az aljára több száz ölnyi kötelet, nem érték el az alját. Salamon király híres vitéze Bátor Opos leereszkedett a mélybe, és megküzdött a sárkánnyal, sőt a buzogányával le is győzte azt. Bizonyságul kitörte a bestia három fogát, és bemutatta a királynak, aki gazdagon megjutalmazta, és neki ajándékozta a sárkány várát. II. Rákóczi Ferenc (akinek a nagyanyja Báthory Zsófia volt) még látta a családi kincstárban a sárkányölő buzogányt.
„Minden időkben az volt a hagyomány, hogy amikor a szkíták letelepedtek az országban, egyikük az Opos-nemzetségből megölt egy sárkányt azon a helyen, ahol aztán ezt a várat, jobban mondva házat építette, mert az erősséget csak néhány századdal később építették. Ekkor kapta a Bátor nevet. Emlékszem, hogy a kincstárunkban őrzött ritkaságok között láttam egy buzogányt, amellyel Bátor a szörnyeteget megölte. De a fegyver kicsinysége nagyon kétessé teszi ezt a hagyományt.”
Mire szolgálnak a legendák?
Abból az időkből valók, amikor még szájhagyomány útján mesélték apák fiaiknak a régmúlt idők történéseit. Nem az apró részleteken van a hangsúly, mert a mesélés közben mindenki hozzátett, elvett a történetekből és a saját fantáziája szerint színezte ki az eseményeket. Eredetileg a legendák célja és lényege, hogy példát mutassanak a következő generációnak. Példát bátorságból, vitézségből, erkölcsi tartásból és arról, hogy bármilyen nehézség legyőzhető. De ennek ellenére érdemes a legendák mélyére ásni, mert kideríthetjük, hogy mi ihlette magát a történetet egykor. Sokszor igencsak messzire nyúlnak a gyökerek és a „sárkányölés” szimbólumának, mint a Gonosszal való szembeszállásnak is óriási a jelentősége. Bátor Opos története is sok tanulsággal szolgál.
Forrás:
Kristó Gyula: XI-XII. századi epikánk és az Árpád-kori írásos hagyomány
Horváth Gyula: Bátor Opos a sárkányölő. Hihetetlen magazin különszám 2015 szeptember-december
(Nyitray György – Puskaporos szaru – Szent Korona Rádió)