A bukaresti szenátus elfogadott egy törvénytervezetet, amely szerint egytől három évig terjedő szabadságvesztésre számíthat, aki a nyilvánosság előtt megvetést tanúsít a román nemzeti jelképek iránt. A jogszabály különbséget tesz a nemzeti szimbólumok – vagyis a trikolór, a december elsejei nemzeti ünnep, a himnusz és címer -, valamint az állami hatóságok jelvényei között. Az utóbbiakkal szembeni tiszteletlen magatartásért „csak” hat hónaptól két évig terjedő börtön járna. Ezzel Románia bebizonyította, hogy körülbelül Észak-Korea szintjére került a politikai élete.
A 36 szociáldemokrata vagy szociáldemokrata színekben megválasztott törvényhozó tervezete azt is leszögezi, mit kell érteni megvetés alatt: “a megbecsülés vagy tiszteletlenség hiányát, ócsárlást, illetve azt az érzést, hogy az illető dolog nem méltó a figyelemre”. A kezdeményezők a tervezet indoklásában azt is kifejtik: elejét akarják venni a „megvető grimaszok elharapózásának”.
– Bárki börtönbe kerülhet, akik nem tűnik eléggé hazafinak – foglalta össze a javaslat lényegét a romániai Helsinki Bizottság (APADOR-CH) kezdeményezésére született tiltakozó állásfoglalás, amelyet több civil szervezet aláírt a tervezet múlt év októberi benyújtásakor. Kérték a parlamenttől a vélemény- és szólásszabadság korlátozását célzó kísérlet leszavazását, amennyiben pedig a honatyák nem tudnak ellenállni a kísértésnek, hogy a választók előtt a haza védelmezőjeként tűnjenek fel, az államfő utasítja vissza a jogszabály kihirdetését.
A kérdésről a képviselőháznak is szavaznia kell, pontosabban az alsóházban voksolnak először a fent idézett előírásokról, a szenátus ugyanis „hallgatólagosan”, gyorsított eljárással fogadta el a tervezetet. A román alkotmány szerint ugyanis a törvénytervezeteket a témájuk alapján osztják el a parlament két háza között, és mindig a második házé a döntő szó.
Az utóbbi időben megszaporodtak az olyan előterjesztések a bukaresti törvényhozásban, amelyek valamilyen módon a romániai magyar közösséget próbálják „helyre tenni”, például azért, hogy december elsején nem ünnepelik a többségi nemzettel együtt Erdély elcsatolását.
Februárban szintén hallgatólagosan nyilvánította elfogadottnak a képviselőház a magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu képviselő törvénytervezetét, amely megtiltaná a romániai közintézményeknek, állami hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy a román nyelven kívül bármilyen más nyelven kommunikáljanak, szóban vagy írásban. Az egyértelműen magyar- és alkotmányellenes tervezetről a szenátusnak is szavaznia kell, hogy hatályba lépjen.
(NOL – Szent Korona Rádió)