Eddig 167 milliárd forintot befizetett már Magyarország, a fennálló összeget viszont még nem. Emellett a jogszabály megváltoztatására sem hajlandó a kormány, tehát továbbra sem engedi be a migránsokat.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Péntekig 226 milliárd forintba kerül Magyarországnak, hogy a kormány nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletét. A gigabírságról pontosan egy évvel ezelőtt született döntés, amelyet a kormány most peres úton akar megtámadni. Egy holland nemzetközi jogi professzor szerint ez egy kétségtelenül vesztes per lesz.
Bonyolult képletekkel, összetett számításokkal indokolta az Európai Bizottság, hogy miért és mennyi büntetést kellene Magyarországnak fizetnie azért, mert nem tartotta be az uniós menekültügyi szabályokat és az ezt kimondó korábbi bírósági ítéletet is figyelmen kívül hagyta.
A 2024. június 13-i ítélethirdetés előtt beadott dokumentumban úgy vélte a brüsszeli testület, hogy a jogsértés súlyának megfelelő szankció napi 16 393,16 euró (6 millió forint) és egyszeri legalább 1 044 000 euró (400 millió forint) lenne. És akkor jött a Bíróság Constantinos Lycourgos ciprusi bíró vezette öttagú, negyedik sorszámmal ellátott tanács és felfelé kerekített.
“Mivel e kötelezettségszegés az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül, a Bíróság Magyarországot 200 millió euró átalányösszegnek és a késedelem minden egyes napja után 1 millió euró összegű kényszerítő bírságnak a megfizetésére kötelezi”
– áll a megfellebbezhetetlen verdiktben.
Előzmények
Az előzmények egy évtizedre nyúlnak vissza. 2015-ben Magyarország a szerb–magyar határon felállította a menekültügyi eljárások helyeként szolgáló tranzitzónákat. Ezzel párhuzamosan bevezette a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” fogalmát. 2017-ben egy új törvény kibővítette az ilyen válsághelyzet elrendelését lehetővé tevő eseteket.
Az Európai Bizottság már 2015-ben közölte Magyarországgal a menekültügyi szabályozásának az uniós joggal való összeegyeztethetőségét érintő kétségeit. A 2017. évi törvény további aggodalmakat vetett fel. A Bizottság többek között azt kifogásolta, hogy az „eljárási”, a „befogadási” és a „kiutasítási” irányelvben előírt jogi garanciák figyelmen kívül hagyásával korlátozta a nemzetközi védelmi eljáráshoz való hozzáférést. A kérelmezők általános őrizetére vonatkozó rendszert vezetett be, és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat kényszerrel egy határ menti földsávra kísérte, a „kiutasítási” irányelvben előírt garanciák tiszteletben tartása nélkül.
Egyébként ajánljuk figyelmébe az Európai Bizottságnak, hogy hasonlítsák össze Magyarország népességének összetételét 2015 óta, illetve más EU-s országokét, akik viszont beengedték a migránsokat. Ajánljuk a képviselőknek, hogy időzzenek el Párizs utcáin, vagy esetleg Hollandiában próbáljanak meg nyugodt körülmények között elfogyasztani egy kávét. Akkor talán megértik, hazánk miért nem engedte be a harmadik országbelieket…
2020 decemberében a Bíróság kimondta, hogy Magyarország ezen a téren sérti az uniós jogot. 15 bíró megállapította a kötelezettségszegést, így az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kellett az ítéletben foglaltakat. Utóbbi nem történt meg, ezért az Európai Bíróság újabb kötelezettségszegési eljárást indított, ami ismét az Európai Bíróságnál landolt, s ennek végén Lycourgos bíró vezetésével a testület példát statuált.
A büntetés, kamatostul
A büntetés értelmében a napi egymillió eurós tételt addig a napig kell fizetni, ameddig Magyarország saját jogrendjét nem igazítja az uniós szabályokhoz. A Bizottság megkérdezi a tagállamot, hogy egyrészt mikor fizet, másrészt mikor hajtja végre a jogszabályváltozást, ha pedig semmi érdemi nem történik, akkor fizetési felszólítást küld ki. Ennek eredménytelen eltelte után pedig bármilyen, a tagállamnak járó kifizetésből az aktuális lejárt tartozás levonható. Nem nehéz kiszámítani, hogy
2025. június 13-án a fennálló tartozás 200 millió plusz 365 millió euró, azaz 565 millió euró – plusz késedelmi kamat. Ez kamat nélkül 226 milliárd forint.
Az Európai Bizottság legfrissebb tájékoztatása szerint eddig öt időszakra vonatkozóan küldtek ki fizetési felszólítást. Az első három időszakra, illetve az egyszeri bírságra vonatkozó összesen 217+200 millió eurót már beszámították/levonták. Vagyis 417 millió eurót, 167 milliárd forintot már ténylegesen bukott emiatt a magyar költségvetés. A negyedik, 60 millió eurós időszakos kényszerítő bírságra vonatkozó felhívást 2025. március 18-án küldték ki. Magyarország nem fizette meg az összeget a megadott határidőn belül. Ezért a Bizottság megindította a szokásos beszámítási eljárást. Ez jelenleg folyamatban van. Május 20-án a Bizottság hivatalosan értesítette Magyarországot, és felszólította az ötödik, 2025. március 17-től 2025. május 17-ig tartó időszakra vonatkozó, 62 millió eurós kényszerítő bírság megfizetésére.
Jelenleg tehát itt tart az eljárás.
(HVG nyomán Szent Korona Rádió)