A muszlim ujgurokat Kínában és világszerte központilag évtizedek óta vegzálják, megfigyelik és emberi jogi bűncselekményeket követnek el ellenük. Az átnevelőtáboraikban elkövetett súlyos bűncselekményekről hírportálunk is beszámolt. Ezúttal Törökország buktatta le egy kínai kémhálózat ügynökeit, akik évek óta török tisztviselőket és ujgurokat figyeltek meg, valamint feltörték bankszámláikat, és ellopták vagyonukat.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Egy kínai hírszerző hálózatot buktattak le Törökországban, miután az ügynökök állítólag hamis mobiltornyok segítségével lehallgattak ujgurokat és török tisztviselőket.
A török hírszerzés e hónap elején jelentette be, hogy hét gyanúsítottat ért tetten. A járműveikben IMSI-catcher eszközöket találtak, amelyek hamis bázisállomásként működtek, hogy adatokat, telefonnaplókat, beszélgetéseket és egyéb információkat gyűjtsenek a közelben lévő telefonokról.
Hírszerzési források szerint a hálózat néhány tagja márciusban lépett be Törökországba. A CNN Turk keddi riportjából azonban kiderült, hogy a művelet már öt éve tartott.
A sejt vezetője, egy ZL monogrammal azonosított kínai állampolgár állítólag öt évvel ezelőtt érkezett Törökországba, hogy megteremtse a kémkedési tevékenység alapjait. Ennek keretében fedőcégeket hozott létre, például egy logisztikai céget és egy import-exportcéget, emellett megtanult törökül, hogy jobban koordinálja a munkálatokat.
A jelentés szerint a gyanúsítottak – akik mindannyian kínai állampolgárok – egy olyan kidolgozott műveletet hoztak létre, amely során a török állampolgárok kizsákmányolásával saját tevékenységüket finanszírozták. Állítólag
feltörték a bankszámlákat, hogy a megtakarításokat a működési kiadásokra fordítsák, miközben elsődleges céljuk az ujgurok és török tisztviselők személyes adatainak összegyűjtése volt.
Az IMSI-catcher eszközök a törvényes mobiltelefon-torony jeleit utánozzák. Amikor a célpont telefonja körülbelül 50 méteren belülre kerül egy aktív bázisállomáshoz, az eszköz csatlakozik a készülékhez, és azt érzékeli, hogy az egy normál mobiltorony.
A lehallgatott adatokat, beleértve a kommunikációs részleteket és a hely koordinátáit, a jelentések szerint közvetlenül egy Kínában lévő kapcsolattartónak küldték el, akit a kémek “nagyfőnökként” emlegettek.
A nyomozók meglepődtek azon, hogy ezeket az eszközöket hogyan csempészték be Törökországba anélkül, hogy észrevették volna. A csempészetet részekre bontva végezték: az egyik futár csak az antennákat, egy másik csak az akkumulátorokat hozta egy külön járaton, és a többi alkatrészt is különböző utakon szállították, hogy elrejtsék a berendezés valódi jellegét.
A célpontok ujgurok és török tisztviselők voltak
A hálózat elsődleges célpontjai a Törökországban élő ujgur törökök voltak, különösen azok, akiket Peking “Kína-ellenes tevékenységekben” érintettnek vélt.
A kémek megfigyelték célpontjaik kommunikációját, kapcsolatait (mind Törökországban, mind Kínában) és mozgását Isztambulban, Izmirben, Manisában, Balikesirben és Bursában.
Célba vették a török közhivatalnokokat is, hogy megállapítsák, kik állnak kapcsolatban a kiszemelt ujgurokkal, és róluk is információkat gyűjtöttek.
A hatóságok úgy vélik, hogy míg ZL speciálisan kiképzett kém volt, más tagok nem voltak azok.
Például ZYB, egy másik kínai állampolgár, csak általános iskolai végzettséggel rendelkezett. Az ő szerepe az volt, hogy a bázisállomást egy járművön szállítsa, a célpontok közelében helyezze el, és a készüléket egyszerűen be- és kikapcsolással működtesse.
A szintén kínai WR a kihallgatása során azt állította, hogy liftjavító volt Kínában, ami valószínűleg csak az álcázott személyazonosságának része. A feltételezések szerint négy másik személy futárként dolgozott, akik az eszköz alkatrészeit Törökországba szállították.
Mind a hét gyanúsított tagadta, hogy egy hálózat tagja lenne, és azt állították, hogy nem ismerik egymást. A nyomozóknak azonban bizonyítékuk van arra, hogy rendszeresen találkoztak és kapcsolatban álltak egymással.
A török tisztviselők úgy vélik, hogy
ez a kör az egyik legátfogóbb kémkedési művelet, amelyet Törökországban eddig feltártak.
Szembeállították más kémkörökkel, például az izraeliekhez és irániakhoz kötődőekkel, amelyek jellemzően magánnyomozókat vagy helyi ügynököket béreltek fel egyszerűbb feladatokra, például GPS-eszközök elhelyezésére a kiszemelt autókon, vizuális megfigyelésre vagy emberrablási kísérletekre. A kínai kémkör azonban nem alkalmazott fizetett ügynököket, és rendkívül kidolgozott technológiát alkalmazott a célszemélyek megfigyelésére.
Törökországban nagyszámú ujgur diaszpóra él, akik a kultúrájuk és muszlim identitásuk elleni kínai fellépés elől menekültek.
Kína ugyanis népirtással felérő elnyomási kampányt folytat, különösen 2014 óta, amikor a jelentések szerint ujgurok tízezreit tartották fogva átnevelőtáborokban. Kína szisztematikusan tagadja a vádakat.
Tavaly Törökország hét ujgur származású kínai állampolgárt tartóztatott le, azzal vádolva őket, hogy más ujgurok és szervezetek ellen kémkedtek. A vádlottak azt állították, hogy kényszerítették őket a kémkedésre, miután a kínai hírszerzés tisztjei azzal fenyegették meg őket, hogy Kínában zaklatják családtagjaikat.
Hogyan használja Kína a pénzügyi elnyomást az ujgur nép felszámolására?
(Middle East Eye nyomán Szent Korona Rádió)