A korábbi konklávékhoz képest meglepően gyorsan megválasztották Robert Francis Prevost bíborost, aki XIV. Leó néven lett a katolikus egyház feje. A SkyNews és az Axios forrásai szerint az olasz Pietro Parolin visszalépése kellett ahhoz, hogy Prevostból pápa lehessen.
Kérjük, támogassa adója 1%-ával a HVIM-et!
A szervezet valós, kézzelfogható eredményeiről itt olvashat.
Felajánlását az Azonosságtudat Alapítványnak küldje el!
Adószám: 18218082-1-07
A brit csatorna és az amerikai hírportál is azt írja, hogy a Sixtus-kápolna zárt ajtói mögött megrendezett konklávén fej-fej mellett haladt az olasz Pietro Parolin, a Vatikán második embere, aki közel 50 év óta az első olasz lett volna, és Luis Tagle bíboros, aki az első ázsiai pápa lehetett volna.
A SkyNews és az Axios egybehangzó információi szerint csütörtök délig Parolin vezetett 45-55-re, ami nem kevés szavazat, de messze elmaradt a kétharmados többséghez szükséges 89 szavazattól. A SkyNews információi szerint viszont mivel az olasz bíboros nem tudta növelni a támogatottságát az első három fordulóban, inkább lemondott Prevost javára. Prevost ezután meg tudta nyerni a mérsékelt amerikai, a dél-amerikai, az európai és az ázsiai bíborosok bizalmát is. A La Repubblica című olasz napilap szerint a XIV. Leó „minden bizonnyal pártokon átívelő preferenciákat vonzott, mind ideológiai, mind földrajzi szempontból”.
„A konklávéban ő volt a legkevésbé amerikai az amerikaiak közül: Chicagóban született, de 20 évet élt Peruban”
– írta a lap.
Timothy Dolan, New York érseke egy sajtótájékoztatón azt mondta, megdöbbent, milyen sokan kérdezték meg tőle, ismeri-e Prevostot. Az Axios azt is írja, hogy Dolan a SirusXM „Catholic Channel” műsorában azt mondta, Prevost mögött ült, amikor a negyedik, végső szavazás szavazatait összeszámolták, látta, ahogy Prevost lehajtja a fejét, miközben egyre többször hangzott el a neve. „Amikor elérte a 89 szavazatos küszöböt, nagy ováció tört ki a Sixtus-kápolnában” – mesélte Dolan. Ezután Parolin, mint a rangidős bíboros, megkérdezte Prevosttól, elfogadja-e a megbízatást, ő ennyit válaszolt: „Accepto.”
Csütörtökön először választottak meg egy Egyesült Államokban született egyházfőt pápának Robert Francis Prevost bíboros személyében, aki XIV. Leó néven vette át a katolikus egyház vezetését. Prevostot számos társadalmi kérdésben Ferenc pápához hasonlóan progresszív, a megválasztása azt üzeni: továbbmegy az egyház Ferenc pápa útján.
A pápaválasztásba belefolyó jobboldali amerikai szervezetek annak örültek volna, ha egy konzervatív pápa kerül a katolikus egyház élére, de nem jártak sikerrel. Bár Donald Trump gratulált XIV. Leónak a megválasztásához, és alig várja, hogy találkozhasson vele, az elnök hívei már kevésbé örültek, miután végignézték Prevost bíboros közösségi oldalát. Kiderült ugyanis, hogy az elmúlt években többször is kritizálta Trump politikáját, és egy J. D. Vance alelnököt bíráló cikket is megosztott.
Az 1955-ben, Chicagóban született Prevost francia, olasz és kreol gyökerekkel is rendelkezik. 1977-ben lépett be a Szent Ágoston-rendbe, amely 27 éves korában Rómába küldte, hogy kánonjogot tanuljon. 1982-ben szentelték pappá, majd Peruban kezdte meg misszióját, amely egészen 1986-ig tartott. 2001-ben választották meg a szerzetesrend élére. 2015-ben a perui Chiclayo püspökévé választották, majd 2018-ban a Perui Püspöki Konferencia második alelnöke lett.
Ferenc pápa méltó utódja: Prevost modernista és migránssimogató
(Telex nyomán Szent Korona Rádió)