Iszonyú mennyiségű energiát visz el a mesterséges intelligencia léte és ezzel együtt a szén-dioxid-kibocsátást is növeli.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
A mesterséges intelligenciák (MI) adatfeldolgozó központjainak üzemeltetése jelentősen növeli a globális áramfogyasztást és ezzel együtt a szén-dioxid-kibocsátást is. Az adatközpontok áramfogyasztása világszerte megduplázódhat 2030-ra, és elérheti egész Japán áramfogyasztását – írja a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Energia és MI című jelentésében.
Az MI az elkövetkező évtizedben átalakíthatja az energiaágazatot, világszerte megnövelve az adatközpontok villamosenergia-igényét. Mindeközben jelentős lehetőségeket nyit meg a költségek csökkentésére, a versenyképesség fokozására és a kibocsátások csökkentésére – írja a jelentés.
2030-ra több, mint négyszeresére nőhet a villamosenergia-igény
A jelentés előrejelzése szerint az adatközpontok villamosenergia-igénye világszerte 2030-ra több mint kétszeresére, mintegy 945 terawattórára (TWh) nő, ami valamivel több, mint Japán teljes jelenlegi villamosenergia-fogyasztása. A növekedés legjelentősebb hajtóereje az MI lesz, mivel az MI-optimalizált adatközpontok villamosenergia-igénye 2030-ra várhatóan több mint négyszeresére nő.
Az Egyesült Államokban az adatközpontok energiafogyasztása 2030-ig a villamosenergia-igény növekedésének csaknem felét fogja kitenni. A mesterséges intelligencia használatának köszönhetően az amerikai gazdaság 2030-ban több villamos energiát fog fogyasztani az adatfeldolgozásra, mint az összes energiaigényes termék – beleértve az alumíniumot, az acélt, a cementet és a vegyi anyagokat – előállítására együttvéve. A fejlett gazdaságokban tágabb értelemben az adatközpontok az előrejelzések szerint a villamosenergia-igény növekedésének több mint 20 százalékát adják majd 2030-ig.
A jelentés szerint az adatközpontok növekvő villamosenergia-szükségletének kielégítésére az energiaforrások széles skáláját fogják felhasználni, bár a megújuló energiaforrások és a földgáz költség-versenyképességük és a kulcsfontosságú piacokon való elérhetőségük miatt vezető szerepet fognak betölteni.
“A mesterséges intelligencia napjaink egyik legnagyobb eseménye az energiavilágban – de eddig a politikai döntéshozók és a piacok nem rendelkeztek olyan eszközökkel, amelyekkel teljes mértékben megérthették volna a széles körű hatásokat”
– mondta Fatih Birol, az IEA főigazgatója, aki ezt a jelenséget pozitívnak mutatja be.
Birol szerint az MI egy “eszköz, egy potenciálisan hihetetlenül erős eszköz, de rajtunk – társadalmainkon, kormányainkon és vállalatainkon – múlik, hogyan használjuk.”
A főigazgató közölte, hogy az IEA továbbra is biztosítja az adatokat, az elemzéseket és a párbeszéd fórumait, hogy segítse a politikai döntéshozókat és más érdekelt feleket az előttük álló úton való eligazodásban, miközben “az energiaágazat alakítja az MI jövőjét – és az MI alakítja az energia jövőjét” – zárta mondandóját.
Hogy mi az óriási baj azzal, ha a mesterséges intelligencia “csak a javadat akarja”, azt az alábbi cikkben kifejtettük.
“Csak a javadat akarja, szeretné megismerni az életed” – így ver át a ChatGPT memória funkciója
(Infóstart nyomán Szent Korona Rádió)