A legszegényebb magyar településeken zajló Jelenlét programra eurómilliárdokat költünk, de az eredmények nem láthatók. Az egyre romló állapotok szegénységet, no-go zónákat és cigánybűnözést szülnek, miközben a közösségfejlesztés jelszava mögött sokszor a pénzek elköltésének igazolása áll. Az egyetlen ami valóságos képet fest a helyzetről a diagnózis, azonban ami ez után következne az ilyen helyeken a normák bevezetése, az már nem szokott menni.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Az átlagosnál rendszeresen kisebb súllyal születő babák, az általános iskolából 50 óránál többet hiányzó gyerekek. Egyebek mellett ezek azok az indikátorok, melyek egyértelműen utalnak egy-egy kistelepülés halmozottan hátrányos helyzetére, és indokolnak azonnali szociális, közösségfejlesztő beavatkozást. Ennek mikéntjéről Vecsei Miklós (a diagnózisalapú felzárkózási stratégia végrehajtásáért felelős) miniszterelnöki biztos beszélt egy kerekasztal-beszélgetésen.
A KSH adatai alapján kiválasztott 300 legszegényebb magyarországi települést célzó Jelenlét program eddigi tapasztalatai alapján a szociális szakember egyszerre adott elkeserítő diagnózist szegregátumaink általános állapotáról, és mutatott be reményt keltő folyamatokat. A szegénység ezeken a helyeken a rendszerváltás előtti évtizedekben is jelen volt, de akkor még abból a kevésből, amit közösen főztek az asszonyok, valamennyi étel jutott mindenki asztalára. Az, hogy ez ma már nincs így, egyszerre két, egymásból következő dologra is utal: egyrészt arra, hogy mára olyan szintre emelkedett a nyomorúság, hogy egymástól is féltik a családok azt, amilyük van, valamint arra, hogy eltűnt a helyi közösségből a szolidaritás. A szegénység elválasztja egymástól az embereket, erre a bezárkózás irányába mutató folyamatra pedig a Covid még rá is ráerősített.
A falvakban is már csak lakosok vannak, nem közösségek. A jelenlét program ezt a kedvezőtlen tendenciát szeretné visszafordítani.
„Mint elhangzott, ez hangsúlyozottan nem roma program, a nyomor ugyanis ezeken a településeken mindenkit egyformán sújt. A KSH adatai szerint a legutóbbi népszámláláson 211 ezren vallották magukat cigánynak, miközben ennél ötször többen vannak, ami azt jelenti, hogy ma nagyon rossz cigánynak lenni” – húzta alá a miniszterelnöki biztos. A statisztika szerint a romák közösségeiben átlagosan 20 évesen szülik a nők az első gyermeküket, míg az országos átlag 30 év. A demográfiai következmények már most szembetűnőek: ezeken a településeken születik meg a jövő generációjának 7–8 százaléka. A 700 fős Csenyétén például csak két idős lakik, miközben nagyon sok a gyerek. A Jelenlét programba bevont 7588 családban 3229-en voltak várandósok, és 9700 0 és 3 év közti gyereket neveltek.
A mortalitási adatok is rendkívül kedvezőtlenek. A terepmunkát minősítő teljesítményt azonban csak 60 év múlva lehet a program ezen vonatkozásában számon kérni. A helyzet azt a dilemmát veti fel, hogy lehet-e a programban résztvevőkkel 20–30 évig helyben dolgozni. Bár ez még nem eldöntött, Vecsei Miklós meggyőződése, hogy ezek a települések összességében megmenthetők.
Már csak ezért is jelen kell lenni a felzárkózó településeken, elsősorban szociális és közösségfejlesztési szolgáltatásokkal. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP Plusz) keretében 2019-ben elindított esélyteremtő tervnek kiemelkedő pillére a Jelenlét a felzárkózó településeken (ESZA+) projekt. Megvalósításával (mely idén január 1-jén indult, és 2029. június 30-áig tart) a kormányzat a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot kiemelt koordinátorként, és további 27 egyházi és civil karitatív szervezetet bízott meg.
2024 végéig 238 település csatlakozott be a programba, jövőre pedig újabb 60. Az új helyszíneken végzett munka azonban újabb szakemberek bevonását igényli, ami komoly kihívás elé állítja a vezetést. Erről Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos azt mondta, nem a szakirányú diploma a fontos, hanem az alkalmasság és elhivatottság. A tapasztalat alapján ugyanis lesújtó kép rajzolódik ki a helyben dolgozó felsőfokú végzettségű emberek mentális állapotáról. A Máltai Szeretetszolgálat ezért elsősorban a saját rendszerén belül képezi ki – hosszú évek alatt lépésről lépésre – az alkalmas szakembereket (takarítóból dadát, dadából diplomás ápolót, stb.).
A társadalmi szimpátia kamatoztatása
A program fókuszában nem véletlenül vannak a kisgyerekek. Láthatóan kiszolgáltatott helyzetük mellett is érzékelhető ugyanis valamilyen formában a társadalmi szimpátia és aggodalom. Tizenöt–húsz év múlva azonban már elutasításba fordul át ez az attitűd, hiába van szó ugyanazokról a (gyakran alkohollal, droggal súlyosbított helyzetű) gyerekekről. A program magját ezért gyermekházak adják. Az itt induló edukáció kulcsa az, hogy az anyák számára olyan körülményeket és szociális közeget biztosítsanak ezeken a helyeken, hogy be akarjanak jönni.
„Ha valamit szeretnél megtudni egy adott településről, akkor játsszál a gyerekekkel!” – vallja Vecsei Miklós. Erre a felismerésre reagál a játszóterek építése és a sportprogramok szervezése is. Bár a szegregátumokban a kóbor kutyák ivartalanítására is vállalkoznak a programon belül, szomorú társadalmi látleletet mutat, hogy a kutyaprogramhoz több önkéntes jelentkezik, mint a gyerekek mentorálására.
A programnak azonban számos egyéb eleme is van. Az energiafelhasználás területén is hatalmas hátrányokat tapasztaltak. Nemcsak fenntarthatatlan, hanem közösségek egészségre nézve is rendkívül káros, hogy a fűtési szezonban minden éghető szemetet eltüzelnek. Azért építenek naperőműveket és szerelnek fel előre fizetős villanyórát, hogy egyrészt a villannyal működő norvég panellel fűtsenek, és hogy elejét vegyék az illegális áramvételezésnek. Az előre fizetős villanyóráknak jelentőségét az adja, hogy az ezek hiányában felhalmozódó díjhátralék ellehetetleníti a legális munkavállalást, mivel az áramszolgáltató a legális munkajövedelemből inkasszálhatja a tartozást. A fűtési krízis mutat rá a kistelepüléseken az állami szolgáltatások bénultságára. Az állami, önkormányzati bürokratikus ügyintézés idejét egy kályha igénylése esetén egy család mínusz 5–10 fokban nem tudja kivárni. Erre megoldást csak a civil szervezetek rugalmassága, hálózatos rendszerük működtetése jelenthet, ők képesek a szükségletekre gyorsan reagálni. Ennek persze az a feltétele, hogy folyamatosan a helyszínen legyenek.
Elképesztő mennyiségű ezeken a településeken a jelzáloggal terhelt ingatlanok aránya is,
ezért az MMSZ reformátusokkal közösen követeléskezelő Zrt.-t hozott létre, hogy egyszerre tudják kezelni ezt a csapdahelyzetet.
Mivel megfelelő lakhatás biztosítása nélkül nehéz felzárkóztatásról beszélni, ezért a romos házakat is rendbe hozzák; a terv szerint 2000 így felújított házat szeretnének bérlakásként kiadni. A csok igénylésének mentorálásával eddig kétmilliárd forint értékben segítették hozzá a klienseiket állami források igénybevételéhez.
Befagyott állami struktúrák
A miniszterelnöki biztos erkölcsi dilemmájáról is beszélt, megjegyezve, ha a nyilvánosságban részletesen beszélne a programjukban részt vevő települések általános állapotáról, akkor azzal saját állásával is játszana, ezek elhallgatása esetén viszont saját munkáját és programjuk hitelességét ásná alá. Ezért csak leíró jelleggel közölte, hogy jelenleg már 1000 háziorvosi praxisból hiányzik orvos, ami elképesztő hozzáférési egyenlőtlenségeket eredményez. Erre reagálva már két Heves vármegyei praxist is átvettek.
A Magyar Orvosi Kamara szerint is az jelentheti a kiutat, ha egyes helyeken átveszünk egészségügyi feladatokat
– húzta alá Vecsei Miklós.
Az egészségügyi ellátás javulása terén nagy reményeket fűznek a telemedicinális rendelési forma bevezetéséhez, jelenleg már 39 településen látják el így a betegeket. E rendszer kiterjesztésére már csak azért is szükség van, mert a jelenlegi gyakorlat szerint nem egy esetben a falugondnok írja fel egy kockás papírra, kinek milyen gyógyszerre van a faluban szüksége, az asszisztens az orvos kódjával belépve megrendeli, a beteghez pedig nem mindig vagy nem az egész csomag gyógyszer jut el. A visszatartott alapvető gyógyszerekkel végül az uzsorások üzletelnek.
A kerekasztal-beszélgetésnek a Fény utcai piacon az MMSZ által üzemeltetett kávézó adott otthont, amely mellett a lapunk által korábban bemutatott, eladó nélküli, digitális alapon működő máltai bolt is található. Megnyitása egy pilotprojekt része volt, amely során a használatát tesztelik. A hosszabb távú cél azonban nem a budai lakosság vásárlási folyamatának egyszerűsítése volt, hanem annak vizsgálata, hogy egy dél-baranyai településen történő adaptálásával kikerülhető-e a helyi boltot üzemeltető uzsorás nyerészkedése.
„A szegregátumok lakosságcsökkenésének abból a szempontból pozitív olvasata is lehet, hogy a felzárkózás során sokan képessé válnak a továbblépésre, azaz munkavállalási céllal elindulnak a városok felé” – emelte ki Boros Julianna, a Katolikus Karitász regionális szakmai vezetője, egyetemi oktató, aki a sellyei járásban tapasztaltak alapján hozzátette, azért is megkerülhetetlen a közösségfejlesztés, mert a közösség az egyik legfontosabb munkaszocializációs terep.
A kiválasztott 300 legszegényebb magyarországi települést célzó Jelenlét Program a 2021–2027-es uniós fejlesztési időszakban 70,4 milliárd forint eu-s forrásból, állami előfinanszírozással működik.
A támogatási rendszer újdonsága, hogy eredményeket finanszíroznak, nem ígéreteket és vállalásokat.
A 2024-es évben 14,2 milliárdos emelt összegű előleget kaptak a Belügyminisztériumtól, jelenleg zajlik a részindikátorok és egyéb módszertani anyagok alapján az elszámolás. Ha az irányítóhatóság mindent rendben talál, akkor ez év végén folyósítják az uniós pénz, amit jövőre újra igényelni kell. A teljes támogatási keretösszegből 50 milliárd közvetlenül a Jelenlét Pontok működését finanszírozza, a többi a menedzsment és a koordináció feladataira fordítható.
Felfüggesztett börtönt kapott, majd utána a rendőrök elől szökött meg a fiatal cigány
(Index nyomán Szent Korona Rádió)