Putyin nem nézi jó szemmel, hogy az USA engedélyezte az ATACMS rendszer rakétáinak bevetését Ukrajnának. Az orosz elnök véleménye szerint ez közvetlen részvételnek számít a NATO részéről, ami komoly lépéseket von maga után. Fehéroroszország elnöke már a harmadik világháborút is felemlegette az ügy kapcsán.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Hétfő délutánra megérkeztek az első hivatalosnak tekinthető orosz reakciók is az amerikai kormányzat nemrég kiszivárgott döntésére, mely szerint az Egyesült Államok megengedi Ukrajnának, hogy Oroszország nemzetközi jogilag elismert területén is bevesse az ATACMS rendszer rakétáit. (Az Axios értesülései szerint ennél valójában kevésbé volt drasztikus az amerikai döntés, hiszen az amerikai rakétákat nem vetheti be bárhol Ukrajna: csak a Kurszki területre mérhet csapásokat vele, és ezzel is leginkább azt szeretné csak elérni az USA, hogy Észak-Korea egy ott állomásozó koreai katonát ért találat miatt gondolja újra részvételét a háborúban.)
„Ha ezt a döntést valóban meghozták és közölték a kijevi rezsimmel, akkor ez természetesen minőségileg új feszültségi helyzet és minőségileg más helyzet az Egyesült Államok részvételére nézve is a konfliktusban”
– nyilatkozta a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov mai sajtótájékoztatóján.
Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnökhelyettese pedig úgy kommentálta a fejleményt:
„Ez nagyon nagy lépés a harmadik világháború kezdete felé.”
Üzenet Észak-Koreának
Vasárnap a POLITICO egy francia katonai vezetőtől azt hallotta, hogy az amerikai döntés „nem fogja megváltoztatni” az erőegyensúlyt a csatatéren, mivel az ukrajnai háború „ipari háború”, amelyben az győz, aki hosszabb távon több fegyvert képes gyártani.
„Oroszországnak az észak-koreaiak nélkül is több embere van a fronton”
– mondta a francia vezető.
Az azonban nem biztos, hogy Vlagyimir Putyin is ilyen könnyedén napirendre tér az amerikai döntés felett.
Az orosz elnök szeptemberben úgy fogalmazott: ha a nyugati országok megadják ezt az engedélyt Ukrajnának, az egyenérétkű a NATO „közvetlen részvételével” a háborúban, hiszen ez azt jelentené, hogy „NATO-országok harcolnak Oroszországgal”. Júniusban pedig úgy fogalmazott, hogy egy ilyen döntés esetén az első orosz válaszlépés a légvédelem megerősítése és a nyugati rakéták lelövése lenne, a második lépés pedig az, hogy olyan szereplőknek szállítanának a nyugatiakhoz hasonló fegyvereket, akik az Oroszországban elkövetett csapásokat engedélyező országokra tudnának csapást mérni. Steve Rosenbergnek, a BBC moszkvai kirendeltségvezetőjének Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök konkrétan is elmondta, hogy
„Oroszország a jemeni hútiknak szállíthat olyan Bastion fegyverrendszereket, amelyekkel rémisztő csapásokat mérhetnek hajókra.”
„Mi történik, ha eltalálnak egy repülőgép-hordozót? Egy britet vagy egy amerikait. Akkor mi van?”
– tette fel a kérdést Lukasenka.
Joe Biden kapálózása: orosz területeket is lőhet rakétákkal Ukrajna
(Mandiner nyomán Szent Korona Rádió)