Az első alkalommal Magyarországon megrendezett termékenység-tudatosság hetének részeként szerte az országban szakmai szimpóziumokat tartottak. Ezek során a gyermeket tervező párok szülész-nőgyógyászoktól, endokrinológusoktól és pszichológusoktól kaphattak tájékoztatást. A program sorozatát egy budapesti zárókonferencia zárta, ahol Takács Péter egészségügyi államtitkár és Vesztergom Dóra, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humán Reprodukciós igazgatóságának vezetője is előadást tartott.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
„A meddőségi eljárások sikere nemcsak az orvos által javasolt kezeléseken múlik, hanem azon is, hogy a páciensekkel hogyan tudunk együtt dolgozni; tudatossággal sokszor a párok önmaguktól is képesek lesznek gyermekáldásra” – nyitotta meg az eseményt Vesztergom Dóra, szülész-nőgyógyász, meddőségi specialista. Három évvel ezelőtt hozták létre a zárókonferenciát szervező Felelősen Magadért Egyesület gondozásával a hellotermékenység oldalát, hogy nőgyógyász, andrológus, endokrinológus közreműködésével hiteles információt adjanak azoknak a pároknak, akik gyermekre vágynak. Három civil szervezet állt melléjük – az „Együtt Könnyebb” Női Egészségért Alapítvány, a KétIgen Alapítvány és a Kőrösi Tamás Alapítvány, így ebben az évben közös munkával, nemzetközi példához hasonlóan, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatóságának támogatásával meg tudták rendezni a termékenységtudatosság hetét Budapesten, illetve több vidéki nagyvárosban is.
Szeptembertől egészségnevelést vezetnek be
„Egy hosszú munka eredménye ahol most tartunk, és még nem értünk a végére” – jelentette ki a konferencián Takács Péter egészségügyi államtitkár, majd emlékeztetett: 2017–2018 környékén kezdett az állam sokkal nagyobb szerepet vállalni a meddőségkezelés területén. A fő szempont az volt, hogy azok számára is biztosítsák a hozzáférhetőséget, akiknek erre korábban nem volt anyagi lehetősége. Szavai szerint 2016-hoz képest duplájára nőtt azoknak a száma, akik részt vesznek a programokon. Mint rámutatott: mindig párokban gondolkodnak, a férfi és női oldalról is ki kell vizsgálni a fogantatási nehézségek okát. A kezeléshez szükséges gyógyszereket mindkét fél számára ingyenessé tették.
A mesterséges megtermékenyítés által született gyermekek száma 1400-ról 2300-ra emelkedett évente
– hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: a jó eredmények ellenére tovább szeretnének javítani a számokon, ezért új szakmai irányelvek születtek, amelyek által a legjobb orvosi eredményeket felmutató eljárásokat állami finanszírozással igyekeznek beépíteni a hazai gyakorlatba.
Szavai szerint a szakcentrumokhoz hasonlóan a meddőségi központokban is olyan szakembereket alkalmaznak, akik a terület specialistái, legyen szó akár embriológusról vagy nőgyógyászról, de együttműködnek olyan szakértőkkel is, akiknek a munkája kötődik például az olyan kezeléshez, mint az endometriózis műtéti megoldása.
A kormányzati célkitűzések között említette az egészségben eltöltött életévek számának növelését célzó edukációt, ezért már szeptembertől iskolai egészségnevelést vezetnek be az iskolákban és óvodákban.
Minden korcsoportnak a maga nyelvén mondjuk el az őket érintő legfontosabb információkat onnantól, hogy zsebkendőbe tüsszögjenek, odáig, hogy a gimnazistákat felvilágosítjuk a termékenységet befolyásoló életmódfaktorokról. Ebben partner a köznevelési államtitkárság
– fogalmazott.
Minden harmadik meddőséget endometriózis okoz
Fülöp István a Tritonlife magánkórház endoszkópos részlegvezető főorvosa, meddőségi specialista arról beszélt, hogy az elmúlt 30 évben hazánkban is csökkent a termékenységi mutató: Amíg 1990-ben 100 nő 184 gyermeknek adott életet, 2023-ban az egy nőre jutó gyermekszám már 1,53-ra esett vissza.
Száz párt nézve 50 százaléknál fél éven belül történik fogantatás, és 15 termékenységi kivizsgálás történik, 30 százalékuknál endometriózis okozza a problémát, aminek műtéti kezelése után sokan természetes úton teherbe esnek.
– ismertette a számokat a szakorvos. A specialista ugyanakkor leszögezte, hogy a műtétek után hegesedés alakulhat ki, ami később nehezítheti a fogantatást, ezért az érintett nőknek petesejtfagyasztást javasolnak. Ugyanakkor a korai diagnózisnak kevésbé van hatása a gyermekáldásra, hormonszupresszióra általában nincs szükség.
A férfiaknál is kedvezőtlenebb lett a statisztika
Takács Tamás urológus-andrológus férfioldalról szólva elmondta: a férfiaknál a hímivarsejtek száma 90 év alatt harmadára csökkent. „A tesztoszteronszint 30–35 felett csökken, az 50 évnél idősebb édesapáknál gyakrabban fordulnak elő veleszületett és pszichiátriai betegségek”– számolt be a negatív tendenciáról. Mint a szakorvos rámutatott: az életmód, a korábbi betegségek, a szexuális gyakoriság a férfiaknál is befolyásolja a termékenységet. Az alkohol, drog és dohányzás mellőzése kihatással van a fogantatást sikerességére, az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás jótékonyan befolyásolja az eredményességet. „Az ülésfűtés használatát, a gyakori forró fürdőt vagy a szaunázást azonban ajánlott kerülni a leendő édesapáknak” – világított rá.
Rigó Barbara, szülész-nőgyógyász, meddőségi szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekvállalásra készülő pároknak mennyi idő után érdemes meddőségi specialistához vagy az ország hét pontján elérhető reprodukciós központhoz fordulni.
- 35 év alatt 1 év
- 35–40 év között fél év
- 40 év felett 1-2 hónap
jelenti a határt, ugyanakkor a szakemberek hangsúlyozták, hogy az idősebb nők esetében már az elhatározás előtt érdemes kivizsgáltatni magukat. Fél évvel, de legkésőbb 3 hónappal a tervezett terhesség előtt egészséges életmódra kell váltani, a megfelelő 18,5–25 közötti BMI elérésével a természetes fogantatás esélye nő. A lombikkezelésekkel (IVF) kapcsolatban számos tévhit él az emberekben, de Rigó Barbara kiemelte: kockázatmentes eljárásról van szó.
Az étkezés szerepe
Tűű László belgyógyász-endokrinológus az életmód, azon belül is a táplálkozás szerepéről elmondta, hogy az egészséges hormonháztartás szempontjából fontos a jód bevitelére figyelni, mert az hiányzik a hazai vízkészletünkből, de ma már mindenhol kapható ezzel dúsított konyhasó. A megfelelő D-vitamin-ellátottság is kulcsszerepet játszhat a fogantatásban. A gyors helyett érdemes lassú felszívódású szénhidrátokat választani, amelyek mennyiségét azonban nem ajánlott túlzásba vinni. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által összeállított okostányér jó támpont lehet. A szakorvos arra is kitért, hogy a zöldségek és gyümölcsök mellett a sejtek fejlődése szempontjából a fehérjebevitel is kiemelten fontos, „hisz fogazatunk alapján mindenevők vagyunk.” Sok teherbeesési nehézség mögött a policisztás ovárium szindróma áll (PCOS), ami összefüggésbe hozható az inzulinrezisztenciával (IR). A legérzékenyebb ebből a szempontból a petefészek: „minél magasabb az éhgyomori inzulin, annál kisebb a teherbeesés esélye” – mutatott rá. Az IR-es állapot a 2-es típusú cukorbetegséggel összefüggésben áll, de egészséges életmóddal jól kezelhető.
(Index nyomán Szent Korona Rádió)