Kína nagyvárosainak közel fele süllyed a vízkitermelés és a gyors terjeszkedés növekvő súlya miatt – állítják kutatók.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
Egyes városok gyorsan süllyednek, és minden hatodik meghaladja a 10 mm-es süllyedést évente. A gyors urbanizáció pedig oda vezetett, hogy sokkal több vizet kell kivonni az emberek szükségleteinek kielégítésére. A tengerparti városokban a süllyedés emberek millióit fenyegeti árvízzel a tengerszint emelkedése miatt.
Sanghaj több mint 3 métert süllyedt az elmúlt évszázad során. Emellett az elmúlt évtizedekben gyorsan terjeszkedő városokban sok süllyedésre utaló bizonyítékot találtak – írja a BBC.
A probléma nagyságrendjének megértése érdekében több kínai egyetem kutatócsoportja 82 várost vizsgált meg, köztük az összes 2 millió főnél nagyobb lakosságú várost. A Sentinel-1 műholdak adatait használták fel a függőleges földmozgások mérésére az egész országban.
A 2015 és 2022 közötti időszakot vizsgálva a csapat ki tudta számítani, hogy a városi területek 45%-a évente több mint 3 mm-t süllyed.
A városi területek mintegy 16%-a süllyed évi 10 mm-nél gyorsabban, amit a tudósok gyors süllyedésnek neveznek. Másképpen fogalmazva ez azt jelenti, hogy 67 millió ember él gyorsan süllyedő területeken.
A süllyedés mértékét számos tényező befolyásolja, többek között a geológia és az épületek súlya. A szerzők szerint azonban az egyik legfontosabb elem a talajvízveszteség. Ez lényegében a városok alatt vagy közelében lévő víz kitermelését jelenti a helyi lakosság általi felhasználásra.
Ez egyébként több nagyvárosi területen is megfigyelhető a világon, többek között Houstonban, Mexikóvárosban és Delhiben.
Kínában a kutatócsoport több mint 1600 monitoring kútból történő vízkitermelést tudott összefüggésbe hozni a süllyedés növekvő szintjével. „Szerintem a vízkitermelés a domináns ok” – mondta Robert Nicholls, a Kelet-Angliai Egyetem professzora. „Kínában rengeteg ember él olyan területeken, amelyek geológiai értelemben nemrég ülepedtek le. Tehát amikor lecsapolják a talajt, azok hajlamosak a süllyedésre” – tette hozzá.
A süllyedést befolyásoló egyéb tényezők közé tartoznak a városi közlekedési rendszerek, valamint az ásványi anyagok és a szén bányászata is.
Pingdingshan északi régiójában, az ország egyik legnagyobb szénterületein a talaj rendkívül gyorsan, évente 109 mm-rel süllyed.
A tanulmány szerzői szerint a jövőben nagy veszélyt jelent a városi lakosság árvíznek való kitettsége, amely a süllyedés és a tengerszint emelkedésének kombinációjából, az éghajlatváltozásból adódik. 2020-ban Kína területének körülbelül 6%-a volt a tengerszint alatti relatív magasságban. Száz év múlva ez a szám az ország 26%-ára emelkedhet egyes forgatókönyvek szerint.
A kutatók szerint a szárazföld gyorsabban süllyed, mint ahogy a tengerek emelkednek, de együttesen százmilliókat fenyegethet árvízveszély.
A kutatások azonban azt mutatják, hogy vannak hatékony stratégiák, amelyekkel leküzdhető a lassú csökkenés. A süllyedési problémák a múltban más ázsiai nagyvárosi központokat, köztük a japán Oszakát és Tokiót is sújtották. „Tokió a 20. században akár öt métert is süllyedt a kikötő környékén” – mondta Nicholls professzor. „De az 1970-es években jó vezetékes vizet biztosítottak más területekről, és volt egy törvény is, amely kimondta, hogy nem használhatsz kútvizet, és lényegében ez megállította a süllyedést.”
Amikor a „konteó” valósággá válik – Titkos felhőkísérlet Amerikából
(ATV nyomán Szent Korona Rádió)