Az üzlet felülírja a politikát Szlovákiában és Magyarországon, mivel mindkét ország védelmi cégei bővítik a termelésüket és az együttműködést Ukrajnával, annak ellenére, hogy állításuk szerint nem szállítanak fegyvereket – írja az Euromajdan. Alább az ő cikküket közöljük, ami nem is a számunkra már ismert hadiipari beruházások leírása miatt érdekes, hanem, hogy már nincs is tagadva, hogy bizony, amit itt gyártanak, az megy Ukrajnába.
Kövesd Telegram csatornánkat
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is.
A legfontosabb részlet a cikk végén hangzik el, amit Demkó Attila, a Magyar Geopolitikai Központ vezetője nyilatkozik:
„Soha nem hangzott el, hogy a Magyarországon gyártott fegyverek nem kerülhetnek Ukrajnába. Csak azt mondták, hogy a katonai állományban lévő magyar fegyverek nem mennek Ukrajnába. Most, ha ez egy Magyarországon, a Rheinmetallal együttműködve gyártott fegyver, és ha Lengyelországba megy, és pótolja az Ukrajnába tartó lengyel 155 mm-es lőszereket, akkor az de facto segítség Ukrajnának” – mondta Demkó, aki szerint még ha a jelenlegi Orbán-kormányt ukránellenes retorika jellemzi is, ez nem jelenti azt, hogy a magyar védelmi termelés ne segítené a NATO-t és legalább közvetve Ukrajnát.Van európai biztonság, nem csak magyar biztonság. Ha több ezer további lövedék készül, az már Európa biztonságát javítja, függetlenül attól, hogy Ukrajnában használják fel, vagy valakinek a készletét töltik fel. Ugyanakkor a NATO-ra gyakorolt pozitív hatás azután várható, hogy a vállalatok teljesítik a magyar kormánnyal kötött első szerződéseiket, és elkezdenek külföldön értékesíteni.”
A teljes cikk alább
Szlovákiában a Fico vezette újonnan megválasztott kormány álláspontja érezhetően megváltozott. A választások előtt a kormány határozottan kijelentette, hogy „mi soha nem fogunk fegyvert szállítani Ukrajnának”. A választások után azonban ez az álláspont árnyaltabbá vált: „nem fogunk raktáron lévő fegyvereket szállítani”.
Valójában a Szlovákiában gyártott új fegyverek, például a Zuzana- önjáró tarackok és a lőszerek a meglévő szerződések miatt Ukrajnába kerülhetnek és oda is fognak kerülni. Ez vonatkozik a közös gyártásról szóló megállapodásokra is, ha Szlovákia megbízható partner akar maradni a világ védelmi piacán.
Egy másik ukránellenes kormány, Orbán Magyarországa is gyorsan felfuttatja a védelmi célú gyártást a német Rheinmetallal és más regionális partnerekkel együttműködve.
Mégha ezek a fegyverek rövid távon nem is kerülhetnek Ukrajnába, egy részük végül pótolni fogja az európai készleteket, amelyekből már most is hiány van. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy 2024-ben Ukrajna katonai segélye magas szinten maradjon, és az ukrán kormány által már szerződtetett képességek mellett kulcsfontosságú képességeket biztosít majd a költségvetésben rendelkezésre álló szinte összes adópénz terhére.
Matej Kandrik, a Szlovák Adapt Intézet vezérigazgatója és Demko Attila, a Magyar Geopolitikai Központ vezetője a szlovák és a magyar védelmi iparral kapcsolatos álláspontjukat osztották meg egymással az ukrajnai Lvivben megrendezett Ukrán Közép-Európai Fórum 2023 elnevezésű rendezvényen. Némi óvatosságra szólítottak fel a politikusok ukránellenes kijelentéseinek értékelésekor, tekintettel arra, hogy a védelmi ipar nem a kijelentések, hanem az üzleti logika szerint működik. Íme a legfontosabb megállapítások.
Rekordnyereséggel dübörög a szlovák védelmi ipar, miközben segíti Ukrajnát
Az új szlovák külügyminiszter, Juraj Blanár 2023 novemberében prágai látogatása során bejelentette, hogy a korábbi nyilatkozatok, miszerint „Ukrajnának nem adunk fegyvert”, nem vonatkoznak a kereskedelmi ügyletekre. Ez nem meglepő. A szlovák védelmi ipar már most is virágzik, a cégek rekordnyereségről számolnak be – mondta Kandrik.
„Természetesen nem lenne racionális, ha a jelenlegi kormány ebbe beleavatkozna, mert ez munkahelyekbe és pénzbe kerül, beleértve a szerződések nem teljesítése miatti szankciókat is. Ráadásul súlyosan károsítaná Szlovákia megbízható partnerként való megítélését. Ezért a választások előtti és utáni retorika nagyban különbözhet egymástól”.
Az állami tulajdonú Constructor Defense, amely a híres Zuzana-önjáró tarackokat gyártja, 2022-ben 33%-kal, 84,6 millió euróra növelte éves árbevételét. Nettó nyeresége 921%-kal nőtt, a 2021-es kevesebb mint 1,4 millió euróról 2022-ben közel 14 millió euróra.
Az S holding, amely a BMD csoporthoz, az állami többségű részvénytársasághoz tartozik, csak 2023-ban 30 millió eurót fektetett be lőszergyártásának növelésére. A termelési tervet 2023-ra évi 50 000 lőszerben határozták meg, és az előrejelzések szerint 2025-re 150 000 lőszerre nő majd a termelés.
Emellett fokozódik a híres Bozhena aknamentesítési rendszer gyártása is, amely szintén kulcsfontosságú Ukrajna számára.
Közös szlovák-ukrán termelés
Szlovákia és Ukrajna között már számos projekt létezik a védelmi termelés, kutatás és fejlesztés területén.
Az ukrán Kramatorszki Nehézgépgyár például együttműködést alakított ki az említett Constructor Defense vállalattal az új ukrán 155 mm-es Bohdana önjáró löveg közös fejlesztése és korszerűsítése terén.
Kandrik úgy véli, hogy az ukrán védelmi iparnak önellátóvá kell válnia, hogy kielégíthesse a fegyveres erők igényeit. Ugyanakkor a vegyesvállalatok kulcsfontosságúak ehhez. Az ukrán és az európai védelmi vállalatok közötti vegyesvállalatok létrehozása áthidalja a meglévő hiányosságokat, és felszabadítja az új termelési kapacitások és innovációk lehetőségét.
Az Ukrajnában a már telepített platformok közös karbantartási és javítási kapacitásának fejlesztésével kezdődik. Második lépésként az újonnan létrehozott ukrajnai közös gyártóegységektől való fegyverbeszerzésekre kell összpontosítani.
„Az ilyen törekvések sikerességéhez nem lehet megkerülni a mögötte álló üzleti logikát. Ez csak szilárd, többéves szerződésekkel válik lehetővé, mert csak a szerződések biztosítják a stabilitást és a kiszámíthatóságot a vállalkozások számára a beruházások biztosításához” – mondja Kandrik.
Ukrán hozzájárulás az európai védelmi iparhoz és technológiákhoz
Ukrajna szerepének a tapasztalataira, kifinomult mérnöki képességeire és mindenekelőtt a harctéren szerzett tapasztalatokra kell épülnie. Ukrajna fejleszti technológiáit, különösen az UAV-ok, a haditengerészeti drónok, sőt a rakéták terén.
„A Neptun rakéta abszolút nagyszerű termék a regionális piac számára, mert olcsóbb lesz, mint az amerikai vagy az európai rakéták” – véli Kandrik. ” És most Ukrajna már megalkotta a 700 kilométeres hatótávolságú rakétát, bár a nevét és a specifikációját még nem ismerjük”.
Ukrajna védelmi ipara még tovább fejlődhet a nyugati technológiákhoz való hozzáféréssel. Bár a technológia mindig érzékeny kérdés, a szállított platformok vagy rendszerek már eleve kulcsfontosságú és érzékeny technológiát tartalmaznak. A technológiai dokumentáció átadása a konkrétumokkal együtt más, de a bizalom már megvan a továbblépéshez.
„Nyilvánvaló, hogy senki sem fogja megosztani a legmodernebb, legkorszerűbb technológiát. Az ok egyszerű: senki sem akarja, hogy ez a technológia ellenséges kezekbe kerüljön.”
Ami például a Javelineket illeti, azok, amelyeket Ukrajna kapott, a régebbi modellek. A Javelinek legújabb modelljeit még nem szállították le. De még ezek a rendszerek is békaugrásnak számítanak a korábbi technológiai szinthez képest.
Magyarország védelmi iparának növekedése tanulságokkal szolgál Ukrajna számára
Ukrajnának be kell vásárolnia magát a fegyverrendszerek fejlesztésébe – akkor a technológia biztosan megosztásra kerül, és az ukrán cégek is részt vesznek majd a rendszer fejlesztésében – mondja Demkó Attila, a Magyar Geopolitikai Központ vezetője.
Példaként a magyar védelmi ipar gyors fejlődését hozza fel. A 2017-ben született döntés arról, hogy a következő tíz év során új gyárak épülnek, amelyek lefedik az összes legfontosabb fegyvertípust. A 2023-as évtől ezeknek a gyáraknak a többsége már működik. A kulcspartner szerepét a német Rheinmetall játszotta.
Magyarország például csatlakozott a regionális együttműködési programhoz, amelynek keretében a zalaegerszegi gyárban fejlesztik és gyártják a KF 51-es német harckocsit. A 288 millió euró értékű fejlesztési szerződést 2023. december 15-én írták alá. A Rheinmetall a projektben az állami tulajdonú magyar N7 holdinggal működik együtt, amely 49%-os részesedéssel rendelkezik a Rheinmetall Hungary vegyesvállalatban.
Öt évvel ezelőtt néhány kézifegyver, katonai teherautó és elektronikai haditechnikai eszköz gyártásán kívül nem sok minden volt Magyarországon. 2022-ben három új nagy gyár, köztük a legmodernebb gyalogsági harcjárművek (IFV) gyártására szolgáló készült el, 2027-re pedig mind a tíz új gyár építése befejeződik.
A Lynx IFV-k összeszerelése már 2023-ban megkezdődött Nyugat-Magyarországon. Emellett 2027-re Magyarország lesz a NATO egyik legnagyobb 155 mm-es tüzérségi lövedékgyártója. A lőszergyár már majdnem készen áll, és 2024 első hónapjaiban kezdi meg működését. Hozzájárul majd a lőszerek gyártásához, ami jelenleg nagy problémát jelent Európában. Az EU egymillió lőszert ígért Ukrajnának 2023-ra, de csak 300 000-et szállított.
Magyarország regionális együttműködés keretében fejleszti védelmi iparát, elsősorban Németországgal, de Csehországgal, Olaszországgal, Törökországgal és bizonyos értelemben Izraellel is. Az Orbán-kormány célja a védelmi ipar gyors fejlesztése volt, nem pedig spanyol viasz feltalálása. Ugyanakkor Magyarország nem akart összeszerelő üzem lenni, ahol néhány munkás összerakja más gyárakból származó berendezések darabjait. A terv az volt, hogy a piacvezetőkkel együtt bekapcsolódjunk vadonatúj rendszerek fejlesztésébe is. Például a nyugat-magyarországi Lynx gyár mellett az állam a Rheinmetallal együttműködve egy modern tesztüzemet épített az önvezető-autonóm szárazföldi járművek számára. Ukrajna is aktívan használja a szárazföldi drónokat, ami az egyik új trend lesz.
További projektek közé tartozik az Airbus helikopterek alkatrészeinek gyártása és 2019 óta cseh licenc alapján könnyűfegyverek gyártása is. Magyarország dróngyártásba is kezdett, és kifejlesztett egy 500 km/óra sebességű sugárhajtású drónt. Ez egy vadászrepülőt képes utánozni, hogy becsapja az ellenséges radarokat és légvédelmet.
A magyar kormány megvásárolta a Hintenberger Defense-t is, amely a világ egyik legjobb aknavetőgyára. Az aknavetők fontosnak bizonyultak az orosz-ukrán háborúban, a 155 mm-es lövedékekkel együtt. Végül Magyarország megvásárolta az Aero Vodochody 80%-át, amely egy cseh repülőgépgyártó vállalat. A gyártást Csehországban, de Magyarországgal közösen folytatja.
Magánbefektetők is érintettek, például a NATO kézifegyvereket és lőszereket gyártó Beretta céggel, valamint a Dynamit Nobellal kapcsolatban, utóbbi Magyarországon páncéltörő fegyvereket fog gyártani.
A tízéves program összesen 20 milliárd dollárnyi beruházást foglal magában.
„Soha nem hangzott el, hogy a Magyarországon gyártott fegyverek nem kerülhetnek Ukrajnába. Csak azt mondták, hogy a katonai állományban lévő magyar fegyverek nem mennek Ukrajnába. Most, ha ez egy Magyarországon, a Rheinmetallal együttműködve gyártott fegyver, és ha Lengyelországba megy, és pótolja az Ukrajnába tartó lengyel 155 mm-es lőszereket, akkor az de facto segítség Ukrajnának” – mondta Demkó, aki szerint még ha a jelenlegi Orbán-kormányt ukránellenes retorika jellemzi is, ez nem jelenti azt, hogy a magyar védelmi termelés ne segítené a NATO-t és legalább közvetve Ukrajnát.
Van európai biztonság, nem csak magyar biztonság. Ha több ezer további lövedék készül, az már Európa biztonságát javítja, függetlenül attól, hogy Ukrajnában használják fel, vagy valakinek a készletét töltik fel – hangsúlyozta.
Ugyanakkor a NATO-ra gyakorolt pozitív hatás azután várható, hogy a vállalatok teljesítik a magyar kormánnyal kötött első szerződéseiket, és elkezdenek külföldön értékesíteni.
(Szent Korona Rádió)