Lavrov szerint mind a mostani grúziai, mind a 2014-es ukrán puccs igen sok hasonlóságot mutatnak. Mindkét esetben kívülről vezényelték az események menetét. Párhuzamot vont a megdöntött hatalmú ukrán elnök, Viktor Janukovics és a jelenlegi grúz kormány gazdaságpolitikája között.
Exkluzív anyagok, mémek, rövid hírek, amiket nem feltétlenül rakunk ki a weboldalunkra…
Úgy vélekedett, Tbiliszi nem oroszbarátságból nem csatlakozik a Moszkva elleni szankciókhoz, hanem mert az Oroszországgal folytatott kereskedelemből származik külkereskedelmi bevételeinek oroszlánrésze, most pedig nemzeti érdekek feláldozására kényszerítik.
„Mindez nagyon hasonlít a kijevi Majdanhoz. Semmi kétség, hogy a törvény azon civil szervezetek nyilvántartásba vételéről, amelyek költségvetésük húsz százalékát külföldi finanszírozásból kapják, csak ürügy volt arra, hogy megkíséreljék a kormány erőszakos leváltását” – mondta.
Szergej Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy az időközben visszavont törvénytervezet elhalványul ahhoz képest, ahogyan a nonprofit szervezeteket szabályozzák az Egyesült Államokban, Franciaországban, Indiában, Izraelben.
Képmutatásnak minősítette Josep Borrell európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerdai kijelentését, miszerint a grúz törvénytervezet ellentmondott az európai értékeknek, és gátat szabott a kaukázusi ország EU-csatlakozásának, mert, mint mondta, több európai országban ebben a témában szigorúbb a vonatkozó szabályozás.
Rámutatott, hogy az ellenzék annak ellenére is folytatja az utcai megmozdulásokat, most már a kormány távozását követelve, hogy a törvénytervezetet ejtették és mintegy 170 őrizetbe vett tüntetőt szabadon engedtek, noha egy részük bizonyíthatóan erőszakcselekményt követett el.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat kettős mércét alkalmaz a grúziai és a moldovai tüntetések ügyében, bátorítva az előbbiek és bírálva az utóbbiak részvevőit. Ennek okát abban látta, hogy amíg a grúziai ellenzék a nyugati érdekeket képviseli, addig a moldovai nem.
Lavrov szerint az Oroszországgal szomszédos országoknak le kell vonniuk a következtetést, hogy milyen veszélyeket rejt az a politikai irányvonal, amely az Egyesült Államokkal a „felelősség zónájában” való elköteleződéssel jár.
Úgy vélte: a Nyugat, Oroszország stratégiai vereségét követelve az ukrajnai „különleges hadműveletben”, és egzisztenciálisnak minősítve a konfliktust, nyíltan elismeri, hogy világpolitikai hegemóniája megkérdőjeleződött. Azt hangoztatta, hogy az ukrajnai konfliktus lezárása után lehetetlen lesz a visszatérés a régi világrendhez.
„Úgy gondolom, amikor az ukrán válság következményeiről, lehetséges globális vonatkozásairól beszélünk, a +lebontás+ szó használata igen helyénvaló” – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy egy új, többpólusú világrend van kialakulóban, de ez a folyamat „nem fog gyorsan véget érni”, és „egy egész történelmi korszakot fog kitenni”.
„Ezzel párhuzamosan (a Nyugat) hirtelen megnövelt agresszivitással próbálja kompenzálni pozícióinak viszonylagos gyengülését, elsősorban katonai és politikai téren, valamint a versenytársak elnyomása terén, illegitim módszerekkel”
– jelentette ki.
Közölte, hogy Oroszország és Kína szorgalmazni fogja, hogy a biztonság oszthatatlanságának elvét jogilag kötelező erejű dokumentumokban rögzítsék. Lavrov szerint azt is biztosítani kell, hogy minden ország visszatérjen az ENSZ Alapokmányában lefektetett elvekhez. Bírálta a Nyugatot, amiért a világpolitikát a nemzetközi jog helyett “szabályokra” hivatkozva kívánja alakítani.
Megjegyezte, hogy az ENSZ-nek a struktúráin keresztül tükröznie kell a többpólusú világ realitásait, nem szabad a világszervezetet az „aranymilliárd” befolyásának alárendelni.
Az orosz diplomácia vezetője szerint amíg Moszkva elő kívánja segíteni a Peking és Újdelhi közötti párbeszédet, addig a Nyugat igyekszik egymásra uszítani őket. Ezt szerinte mind Kínában, mind Indiában jól látják.
Értékelése szerint az a látogatás, amelyet Vang Ji államtanácsos, a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság Külügyi Bizottságának igazgatója tett februárban Moszkvában, megerősítette a folytonosságot Peking irányvonalában, amely együttműködést szorgalmaz Moszkvával.
Ugyanez jutott kifejezésre a Csin Kang kínai külügyminiszterrel a hónap elején, a G20 csoport újdelhi tanácskozásának alkalmából folytatott tárgyalásán – emelte ki Lavrov. Kifejezte meggyőződését, hogy a Kínára gyakorolt nyugati szankciós nyomás növekedni fog.
Lavrov konstruktívnak és civilizáltnak minősítette azt beszélgetést, amelyet Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott – állva –, ugyancsak a G20-fórum apropójából.
Azt mondta, a stratégiai stabilitás helyzetéről tárgyaltak, a stratégiai támadófegyverekről szóló szerződéssel és az ukrán kérdéssel összefüggésben.
Hozzátette, hogy a találkozáskor és a párbeszéd végén kezet fogott Blinkennel. Az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantását az orosz miniszter brutális terrortámadásnak nevezte, és azt mondta, hogy nem marad kivizsgálatlanul.
„Ha megakadályozzák a vizsgálatot, egy objektív, elfogulatlan és átlátható vizsgálatot, természetesen el fogunk gondolkodni, hogyan válaszoljunk a Nyugatnak erre a közvetlen támadásra, a tulajdonunk elleni közvetlen merényletre” – hangsúlyozta a diplomata.
Lavrov megismételte, hogy az orosz-ukrán tárgyalások lehetőségét éppen Kijev zárta ki. Emlékeztetett rá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptemberben rendeletben tiltotta meg saját magának, hogy tárgyalóasztalhoz üljön orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal, és a gyakran beszél a teljes győzelem vágyáról.
(Hirado.hu nyomán Szent Korona Rádió)