Jelen cikkünkkel befejezzük dr. Tóth Tihamér jellemképzéssel kapcsolatos tanácsainak közlését. Reményeink szerint számos olvasónkban ébresztettünk gondolatokat ezzel a néhány rövid részlettel.
Valódi közösségben eltöltött nyári szünet?
Hagyományőrzés és a tradíciók ápolása?
Akkor Vármegyés Ifjúsági- és Gyerektábor!
Már csak pár hely maradt.
Sok fiú szívesen megölné a sárkányt az erdőben, mint Siegfried, de saját lelkében lakozó gonosz hajlamok sárkányával nincs türelme küzdeni. Pedig mily áldott fáradság ez a munka!
Egy régi kolostor apátja megkérdezte este az egyik szerzetest: „Mi mindent dolgoztál ma?” „Ó, – felelte a barát – annyi dolgom volt ma és minden nap, hogy saját erőm elég sem lett volna, ha Isten kegyelme nem segít. Minden nap két sólymot kell szelídítenem, két szarvast visszatartanom, két karvalyt kényszerítenem, egy férget legyőznöm, egy medvét megfékeznem s egy beteget ápolnom.” „De miket beszélsz? – nevetett az apát. Hiszen ilyen munka nincs az egész kolostorban!” „Pedig mégis így van – felelte a szerzetes. A két sólyom a két szemem, amelyekre mindig vigyáznom kell, hogy bűnös dolgot ne nézzek. A két szarvas a két lábam: őriznem kell azokat, hogy bűnbe ne vigyenek. A két karvaly a két kezem: munkára kell kényszerítenem s jótettre. A féreg a nyelvem: féken kell tartanom, hogy hiába és bűnösen ne fecsegjen. A medve a szívem: önszeretet s hiúság ellen folyton harcolnom kell. És beteg az egész testem, melyet óvnom kell, hogy az érzékiség le ne győzze.”
Szent Kolumbánról, a bajorok hittérítőjéről nagyon érdekes legendát beszélnek. Nem volt neki semmije, csak egy jámbor szamara. Apostoli útjain ez ballagott a szent mögött, hátán a kis poggyásszal. Amint egyszer egy sűrű erdő mellett haladtak, a rengetegből hirtelen kiront egy medve és széttépi a szamarat. S mit csinált a szent? Nyugodtan odament a medvéhez s rárakta hátára a holmit. „Hja, testvér, széttépted a szamaramat, most már neked kell hordoznod a csomagomat.” És íme, a vértől csepegő fenevad szépen meghajtotta hátát s ettől kezdve kezes bárányként szolgált új urának.
Soha ne panaszkodjál tehát, hogy ilyen meg olyan szenvedélyes, hirtelenül tüzes, dicsőségvágyó, eleven stb. vagy. Szelídítsd meg szépen, fogjad be saját kocsid elé a vérengző medvéket. A szenvedély magában véve nem csapás, csak a fékezetlen szenvedély az. Nagy szenvedélyek nélkül nem lehet nagy dolgokat végbevinni, tehát azok nélkül nincsenek nagy emberek, szentek sem. A szenvedély a tengeren fúvó szél. Ha nincs szél, petyhüdt vitorlákkal tétlenkednek a hajók. De ha jön is a szél, még az nem elég. Minden attól függ, tudjuk-e a szelet kitűzött célunk vitorláiba ügyesen befogni; mert ha nem, hát bizony felborítja csónakunkat. A katolikus jellemképzés nem azt követeli, hogy törd le szenvedélyeidet, hanem, hogy tedd azokat okosan fegyvertársaiddá, szövetségeseiddé. Tehát ne hallgass tanácsukra, de vedd igénybe erejüket, mert a szenvedély rossz tanácsadó ugyan, de jó segítő. Az akaratnak határozottságot épen a jól kihasznált szenvedély ad. Csak az győz minden akadályon, aki „szenvedélyesen” követi kitűzött nemes célját. A szenvedélyek tüzes paripák életed kocsija előtt; ha szabadjukra hagyod, árokba borítanak; ha erősen fogod a gyeplőt, pompásan röpítenek előre célod felé.
Minden nagy ember arcképe alá oda lehetne írni e szavakat: „Tudott akarni!” Aquinói Szent Tamást megkérdezte nővére: „Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök üdvösséget?” „Akarjad elnyerni!” – volt rövid felelete.
A lelket meg kell hódítani s a hódításnak – bizony küzdelem az ára. A test kívánságai nem egyeznek a lélek nemes törekvéseivel s ekkor kitör a harc, A lélek nagy szabadságharca! Arról van szó, ki legyen az úr a házamban: lelkem-e vagy a testem? Arról van szó, ki parancsoljon: az úr-e vagy a szolga? Arról van szó, ki álljon a hajókormánynál: a kapitány-e vagy a fűtő? Arról van szó, merre tartson életem hajója: zátonyok s szirtek között tévelyegve, örökösen léket kapva, vagy nyílegyenesen a hazai kikötő felé? És arról van szó, hogy végre is hová kössön ki ez a hajó: az örök boldogság révpartján-e vagy az örökké elkárhozás reménytelenségében?
(Szent Korona Rádió)
A kereszt jelével magadon nem lehetsz megalkuvó – A jellemről (5. rész)
A Veszprémi Érsekség tiltani szeretné a hagyományhű szentmisék bemutatását