kedd, december 16, 2025
13 C
Budapest
Rock
Kalapács és az Akusztika - Fagyott világ
Klasszikus
Marin Marais - Marche Tartare, IV.55

Catalaunumi csata: A felvonuló hun sereg, mint lavina indult meg nyugat felé a tavaszi olvadásban

Attilát a hunok királyát szeretik véreskezű gonosz uralkodónak bemutatni szerte Európában. Az igazság viszont a Nyitray György cikkéből derül ki.

„-Hatalmas király, királyok királya! – kezdte ünnepiesen Lupusz püspök – engedd meg, hogy szóljon a szolgáknak szolgája. A hír véres betűkkel írja a te nevedet. Az égen üstökös jelenti a megindulásodat. A föld megrendül, ahova árnyékod vetődik és elsápad a bátraknak arca, ha reájok nézel. De mondjanak bár világ farkasának, vérszívó ördögnek, ha én előbb jutok az Isten színe elé, elmondom neki, hogy városomon lakói nyugodtan alszanak a mai éjszakán.” *

A catalaunumi csata 451. június 20.

Előzmények

Attilát a hunok királyát szeretik véreskezű gonosz uralkodónak bemutatni szerte Európában. Az igazság viszont az, hogy a Nagykirály csak a végső esetben nyúlt a fegyverhez, miután már kijátszotta minden politikai, és diplomáciai kártyáját. „Isten ostora” és a nyugatrómai birodalom viszonya sokáig békés volt. Pontosan most sem tudjuk, hogy mi vezetett a háborúhoz. Kérdéses forrásaink, a bizánci Proképiosz, és a gót Jordanes nyolcvan évvel az események után két fő okot adnak meg: III. Valentianus császár a keletrómai birodalomhoz hasonlóan megtagadta az éves adófizetést a hunoknak, vagy pedig Honoria húga leánykérése vezetett a békétlenséghez. (Honoria a császár testvére húsz évvel korábban jegygyűrűt adott Attilának, amikor az túszként Rómában tartózkodott.) Bármi is volt a valódi ok a hunok, és a hűbéres főként germán népek Gallia meghódítására indultak 451 tavaszán. Egy hatalma csúcsán álló birodalom indult meg hogy leszámoljon, egy már haldokló riválisával.

Az út az ütközetig

A felvonuló hun sereg, mint lavina indult meg nyugat felé a tavaszi olvadásban. Csatlakoztak hozzájuk a gepidák, a burgundiak, a keleti gótok, és a Rajna mellett tanyázó ripuári frankok. A célpontok a fallal körülvett városok voltak. Strasbourg után Trier és Reims is elesett. A „barbár hordák” már hetek óta átlépték a nyugatrómai birodalom területét, de a légiók még sehol nem vették fel velük a harcot. (Megtévesztette őket, hogy Attila megüzente Flavius Aetius-nak a római sereg parancsnokának, hogy a szökött alattvalók a vizigótok megbüntetésére indult.) A birodalmi sereg a tartomány déli részén gyülekezett, és éppen akkor érkeztek meg, amikor Attila ostrom alá vette Orléans városát. Az egyesített hun sereg már behatolt a városban, amikor a tetőkre menekült lakosság meglátta a távolban a római légiók arany sasait. Rátámadtak a fosztogatókra, és Attila még Aetius érkezése előtt a Troyes melletti síkra vonta össze a csapatait. A római légiók közben jelentősen felduzzadtak, hiszen út közben hozzájuk csatlakozott a száli frankok, és Theodorik király vizigót serege is.

„Beesteledett. Mintha az eget korommal festették volna be. Az őrtüzek kigyulladtak, mind a két sereg előtt. Az őrségek olyan közel álltak egymáshoz, hogy átlőhették volna egymáshoz a nyilaikat. Az utolsó parancs azon az estén az volt, hogy a síposok és kürtösök hallgassanak, s mindenki korán térjen pihenőre.”*

Június 20.

A sors fura játékaként két barát, de két teljesen különböző világnézet csapott össze, a ma már meghatározhatatlan Catalaunum mezején. Aetius római hadvezér, és Attila Isten ostora gyerekkoruk óta ismerték egymást. (Aetius ifjú korában éveket töltött túszként a hunoknál, majd később hun segédcsapatokat is vezetett a longobárdok ellen.) Attila kivárásra játszott. Gyilkos sakkjátszma kezdődött a csapatok elosztásánál. Frank a frankkal, gót a góttal állt szemben. A testvérháború vérfolyamot szült. A nap már magasan járt, amikor Aetius mozgósítására Attila elfogadta a csatára való „felkérést”. A csapatok egymásnak estek. Az akkori források félmillió katonáról beszélnek mindkét oldalon. A maiak ezt túlzónak találják, mint minden mást. Ők legfeljebb 50 ezret feltételeznek.

„A mező vérvirágot terem. Rárók és sasok egy porban fürödnek.”*

A római oldalt erősítő alán lovasság megfutása után a csata kiegyenlítetté vált. A mai szakértők szerint Attila már az ütközet elején taktikai hibát vétett, amikor nem karolta át a felvonuló római légiókat. Nem voltunk ott, így pontosan nem tudhatjuk mi is történt a „népek csatájában”. Napnyugtára teljes lett a káosz és a zűrzavar minkét oldalon. Theodoric király elesett, és Thorismund fia is kishíján az életét vesztette, ahogy a sötétben a hun táborba vonult be. Attila a megerősített táborában várta a további fejleményeket, és a csapatai azt vették észre, hogy a rómaiak az éjszaka leple alatt a legnagyobb csendben elhagyták a csatamezőt.

Utóhangok

A korabeli források a barbár hordák, és a kultúra – a civilizáció gigászi, mindent eldöntő összecsapásaként állítják be Attila 451-es nyugati hadjáratát. Taktikai hibák végzetes sorozataként emlegetve a catalaunumi csatát, amiben a hunok végzetes és döntő vereséget szenvedtek. Véleményem szerint, amelyik sereg elhagyja a harcmezőt, az vesztett. A hunok és segéderőik még három napig tartózkodtak a síkon, mire a pestis kitörése miatt visszavonultak a szállásterületeikre, hogy a következő év nyarán Róma városáig nyomuljanak.

A nyári időszak történelmi győzelmeink megünneplésével kellene hogy teljen. Catalaunum, Pozsony, Nándorfehérvár. Az utóbbi kettő még csak-csak, de az első még rejtezik a felszín alatt. Attila valóban egy nagy és romlott birodalom pusztulását idézte elő, kétségtelen hogy ezért állítják be a nyugatiak úgy ahogy. És hogy mi közünk van nekünk a hunokhoz? Bízom benne, hogy a rovatunk olvasói nem tesznek fel ilyen kérdést, de ha mégis, akkor egy rövid példával elmagyarázom. A krónikáink szerint az Árpádház meglehetősen újkeletű dolog. Előtte minden gestánkban úgy szerepelt az uralkodóházunk: de genere Turul. A Turul-dinasztia. Aminek Nimród után az egyik királya Attila volt. Pozsonynál Árpád, Nándorfehérvárnál Hunyadi magyarjai tudták ezt. De vajon mi tudjuk-e igazán?

Forrás:
Tarján M. Tamás: 451. június 20. Attilát megállítják Catalaunumnál ( Rubicon történelmi magazin)
*Gárdonyi Géza Láthatatlan ember

(Nyitray György – Puskaporos szaru – Szent Korona Rádió)

Legfrissebb

Idén is akciós karácsonyi ajándékcsomagokkal vár a HVIM

Ha nem semmitmondó, értéktelen kacatokat akarsz a fa alá...

Zelenszkij célja továbbra is a lefagyasztott orosz vagyon megszerzése

A berlini találkozók után sajtótájékoztatót tartott Volodimir Zelenszkij, és...

Berlinben járt Zelenszkij: Megoldatlanok maradtak a területi viták

Volodimir Zelenszkij Berlinben járt, ahol egy amerikai–ukrán, majd egy...

Az Antifa terrorszervezetté nyilvánítását kezdeményezte az EU-ban a kormány

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté...

Terrorlistára tenné az ENSZ gázai szervezetét az USA

Az amerikai külügyben már arról folynak az egyeztetések, hogy...

Kategóriák

Idén is akciós karácsonyi ajándékcsomagokkal vár a HVIM

Ha nem semmitmondó, értéktelen kacatokat akarsz a fa alá...

Zelenszkij célja továbbra is a lefagyasztott orosz vagyon megszerzése

A berlini találkozók után sajtótájékoztatót tartott Volodimir Zelenszkij, és...

Berlinben járt Zelenszkij: Megoldatlanok maradtak a területi viták

Volodimir Zelenszkij Berlinben járt, ahol egy amerikai–ukrán, majd egy...

Az Antifa terrorszervezetté nyilvánítását kezdeményezte az EU-ban a kormány

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté...

Terrorlistára tenné az ENSZ gázai szervezetét az USA

Az amerikai külügyben már arról folynak az egyeztetések, hogy...

Spaniferrel húzta a kamion a nyergesvontatót – Természetesen románok

Ha azt gondolnánk, hogy a román halálkaravánokat nem tudják...

Horvátországban is leprával diagnosztizáltak egy vendégmunkást

Megint egy Kelet-Ázsiából érkezett vendégmunkásnál diagnosztizáltak leprát. Ezúttal Horvátországban.  Kövesd...

Egy vallástalan feminista modernizálja a Notre-Dame 19. századi üvegablakait

A párizsi érsekség saját szavait idézve: "modern hangulatot szerettek...

Kapcsolódó cikkek

Rock
Kalapács és az Akusztika - Fagyott világ
Klasszikus
Marin Marais - Marche Tartare, IV.55