Egy korábbi magyar kutatás már alátámasztotta, hogy a gyermekek digitális eszközökön való függése autisztikus tüneteket okoz. Hazánkban is világosan látható, hogy szülők tömegei neveltetik fel a kütyükkel gyermekeiket, ezzel rendkívül káros hatásokat okozva nekik az egész jövőjükre nézve. Ezúttal egy újabb magyar tanulmány jelentette ki, hogy a képernyőhasználat súlyos következményekkel jár, de azt is megtudhattuk, hogy már a másfél évesek fele naponta bámulja a képernyőt.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Kisgyermekkorban már a napi egy óránál hosszabb képernyőhasználat is hozzájárul a későbbi pszichés nehézségek kialakulásához. Ehhez képest a másfél éves gyerekek majdnem fele, 49,2 százaléka napi szinten néz képernyőt – olvasható a néhány napja megjelent Káros-e a kora gyermekkori képernyő-expozíció a mentális egészségre? című magyar tanulmányban.
Az Orvosi Hetilapban publikált, Lábadi Beatrix és Kopcsó Krisztina nevéhez kötődő reprezentatív kutatás annak járt utána, hogy a kora gyerekkori képernyőhasználatnak milyen hatása van a hároméves kori mentális egészségre. A tanulmányból az látszik, hogy a nem megfelelő médiatartalom fogyasztása fejlődési kockázatot jelent.
A Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat éveken át vizsgálta a 2018 és 2019 tavasza között született gyerekek fejlődését, médiahasználatát. A kutatásban több mint kétezer gyerek vett részt. Az első felméréseket területi védőnők végezték még az anyák várandóssága idején és a csecsemők féléves korában. A harmadik és az ötödik adatfelvételt kérdezőbiztosok végezték a gyerekek másfél és hároméves korában.
A vizsgálat eredményei szerint a másfél éves gyerekek átlagos napi képernyőideje 85,7 perc volt, vagyis közel másfél óra.
Vannak gyerekek, akik már hat hónapos korukban találkoznak a digitális eszközökkel, a 2–4 évesek pedig átlag napi 2 órát töltenek képernyő előtt. Hazai reprezentatív felmérés szerint kevés szülő van, aki tudatosan korlátozza a képernyőhasználatot, a másfél éves gyerekeknek csupán 14 százaléka nem tölt időt képernyő előtt egy átlagos napon.
A fokozott képernyőhasználat nem önmagában fejti ki hatását, hanem a családi tényezőkkel együtt. Az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú és alacsonyabb iskolázottságú szülők gyerekei jellemzően több időt töltenek a képernyők előtt.
A szakmai szervezetek – például a WHO – nem javasolják a képernyőhasználatot másfél, illetve kétéves kor alatt. 2–4, illetve 2–5 éves kor között legfeljebb napi egy órában limitálják a képernyőidőt.
Magyarországon 2025 májusában a Bethesda Gyermekkórház képernyőidő-csökkentő programjának keretében több szakmai szervezet támogatásával született meg a hazai ajánlás, amely hároméves kor alatt egyáltalán nem javasolja a digitális eszközök használatát.
Kétéves kor alatt a legtöbb gyerek tévét néz, mobileszközöket – akár passzívan, akár aktívan – 25,1 százalékuk használt napi rendszerességgel. A kutatások szerint a korai tévénézés kapcsolatba hozható a később kialakuló agresszív viselkedéssel, hiperaktivitással és figyelemzavarral.
Azoknak a másfél éves gyerekeknek, akik nem használtak képernyőt, vagy csak maximum napi 30 percben, 14-15 százalékánál jelentkeztek társas-érzelmi fejlődési nehézségek. Ezzel összehasonlítva azoknál, akik 2 óránál többet töltöttek képernyő előtt, ez az arány elérte a 34,8 százalékot. A másfél éves korban napi 0–30 percig képernyőt használó gyerekek 10–12 százalékánál, a napi 2 óránál többet képernyőző gyerekek mintegy 30 százalékánál alakultak ki mentális nehézségek hároméves korra.
A napi 2 óránál hosszabb képernyőidő a gyerekek hároméves korára kétszeresére növeli a pszichés problémák kialakulásának esélyét.
A túlzott képernyőhasználat azért is probléma, mert így a gyerek hétköznapjaiból kiszorulhatnak olyan alapvető tevékenységek, mint a minőségi társas együttlét, a szülő érzelmi elérhetősége és válaszkészsége, ezzel gyengítve a gyerek biztonságos kötődési és érzelemszabályozási képességeit.
A problémáról megjelent kutatás erőssége, hogy átfogó, de azt eddig is lehetett tudni, hogy például az óvodás gyerekek nyelvi fejlődése összefüggésben van a képernyőhasználattal. Az elmúlt években drasztikusan elkezdett romlani a gyerekek nyelvi teljesítménye.
„Az óvodáskorúak nem tudnak olyan nyelvi szinten teljesíteni, mint az 5 évvel ezelőtti óvodások vagy akár a 3 évvel ezelőtti óvodások”
– mondta 2024-ben Pogány Ákos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének adjunktusa, aki szerint az okoseszközök által kínált vizuális inger áll a jelenség hátterében. Ez pedig azért nagy baj, mert a kisgyermekkor első pár éve olyan speciális időszak, amikor a gyerek az anyanyelvét passzívan tanulja, hallás után, akusztikai információkra kihegyezve. A kütyüzés ezt a passzív akusztikus csatornát zárja be, mert jóval érdekesebb vizuális ingereket kínál.
És a helyzet később csak romlik: egy 2023-as kutatás a 8–15 éves, iskolás korosztály mobiltelefon-használatát és online viselkedését vizsgálta. A tanulmányból kiderült, hogy a vizsgált korosztályban az átlagos napi képernyőidő 234 perc, azaz naponta közel 4 óra, a legtöbben a közösségi médiát használják, és azon belül is a TikTok vezet.
Dúró Dóra a gyermekkori digitális függőség megakadályozásáért szólalt fel
Egy Vármegyés Anyuka gondolatai – Miért kell megóvnunk gyermekeinket a képernyőtől?
Egy egész generációt áldoz fel a társadalmunk a digitalizáció érdekében?
(Kuruc.info nyomán Szent Korona Rádió)