Komoly vádakkal kell szembenéznie annak a hét felvidéki magyarnak, akik Dunaszerdahelyen Trianon emlékműt merészeltek emelni: csoportosan elkövetett szélsőségesség ürügyén akár 8 évet is kaphatnak a vádlottak. Plusz adalék, hogy az egyik feljelentő a magát szlovák történésznek tartó Patrik Dubovský. Február 20-án reggel 9 órakor lépett be a Specializált Büntetőbíróság tárgyalótermébe az a hét vádlott, akik közül az első tárgyalási napon hárman tettek vallomást, később a tanúkat, majd a szakértőket hallgatják meg.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Nem mindennapi tárgyalás kezdődött múlt pénteken és folytatódott hétfőn reggel a besztercebányai Specializált Büntetőbíróságon. A tárgyalás témája a dunaszerdahelyi Trianon-emlékmű, amelyet 2020-ban állított a Kondé Miklós Polgári Társulás nevű helyi szervezet. Az emlékmű állítói szélsőségesség vádjával ültek a vádlottak padjára.
A reggeli órákban Mazács Ferenc, a vádlottak ügyvédje a kezdés előtt hangsúlyozta: folyamatban lévő ügyről nem nyilatkozhat addig, amíg minden résztvevőt meg nem hallgattak, ugyanakkor kiemelte, bízik az igazságszolgáltatásban, és ennek reményében készítette fel védenceit is. A vádlottak annak tudatában foglaltak helyet a bíró előtt, hogy a bíróság korábban már egyszer elutasította az ügyész vádiratát arra hivatkozva, hogy nem történt bűncselekmény, most viszont a Legfelsőbb Bíróság – ügyészi panasz hatására – mégis elrendelte az érdemi tárgyalást. Ezért most a bizonyítási eljárás lefolytatásán, majd annak eredményén lesz a hangsúly.
Néhányan tolmácsot is kértek, aki segített a bíróság felé tett, több esetben magyarul megfogalmazott álláspontjuk szlovák nyelvű tolmácsolásában. Ez nagyon fontosnak bizonyult, hiszen a hat évvel ezelőtti körülményeket és az emlékmű megépítésére vonatkozó indítékaikat a lehető legrészletesebben szerették volna ismertetni a bíróság előtt.
Az ügyészség két vádpontban emelt vádat: szélsőséges nézetek terjesztése és népszerűsítése, illetve szélsőséges szimbólumok készítése miatt.
A bíró kérdésére, miszerint egyetértenek-e az ügyészi vádiratban foglaltakkal, mind a heten egyértelműen nemmel feleltek. Arra a kérdésére pedig, hogy ártatlannak vallják-e magukat, egyöntetűen igennel válaszoltak.
A Nemzeti Összetartozás emlékműve névre keresztelt országzászló-emlékmű miatt Patrik Dubovský “történész”, illetve a Szlovák Értelmiségiek Társulása nevű soviniszta szervezet tett feljelentést, több mint négyéves nyomozás után pedig a rendőrség 2025-ben vádemelési javaslatot tett. Az ügy mostanra bírósági szakaszba jutott, hétfő reggel a tanúkat hallgatták meg. A vádlottakat elképesztő módon szélsőséges bűncselekmények elkövetésével vádolják.
Súlyos vádak egy emlékmű miatt
A hét vádlott pénteken ült először a vádlottak padjára. A vád ellenük szélsőséges eszméket propagáló anyagok előállítása a Büntető törvénykönyv 422a paragrafusa alapján, összefüggésben a 129. paragrafus (3) bekezdésével, ami a szélsőséges csoportokat határozza meg. Utóbbi szerint szélsőséges csoportnak minősül a legalább három személy által szélsőséges bűncselekmény elkövetésének céljából létrehozott bűnszövetség.
Alapesetben ez a bűncselekmény háromtól hat évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, de ha szélsőséges csoport tagjaként követik el – ami jelen esetben is így van a vád szerint –, akkor négytől nyolc évig terjed a büntetés.
Helyi magyar értelmiségiek a vádlottak
A vádlottak a dunaszerdahelyi közéletben ismert helyi értelmiségiek: Ibolya Olivér (ismert pedagógus, 2024-ig a dunaszerdahelyi Kodály Zoltán Alapiskola igazgatója) Hencze Attila, Csörgei László, Kiss András, Patassy Sándor (a dunaszerdahelyi Csaplár Benedek VMK PR-menedzsere), Zalaba Zoltán (a városháza építési osztályának vezetője), valamint Zirig Ferenc (a dunaszerdahelyi Vámbéry Gimnázium volt igazgatója).
Az emlékművet 2020. november 12-én leplezték le – 1939-ben ugyanezen a napon, az első bécsi döntés után adtak át a városban egy hasonló emlékművet, amely a két világháború közötti ereklyés országzászlók mintájára készült. A 2020-as emlékmű is az országzászlók mintájára készült, amelyek a két világháború között irredenta jelképnek számítottak. Az elmúlt években a dunaszerdahelyi mellett Gombaszögön is emeltek hasonló emlékművet, abban az ügyben egyelőre nem indult eljárás.
Korábbi tanúvallomások – egyéni állásfoglalások
Az ügyész felolvasta a vádiratot, majd az ismertetést követően a vádlottak külön-külön nyilatkoztak a bírónak: a többieket kiküldték, és egyenként engedték vissza őket a tárgyalóterembe. A hétből négyen fenntartották a két évvel ezelőtti rendőrségi kihallgatáson tett, jegyzőkönyvbe vett vallomásukat, így ezek tartalmát az ügyész olvasta fel. Hárman, akik a nyomozati szakaszban még nem tettek vallomást, saját szavaikkal, spontán módon ismertették álláspontjaikat, indítékaikat, illetve a műemlék felállításának pontos menetét.
Ismétlődő állítások
Kiderült, hogy a baráti társaság többdiplomás tagokból áll, munkájukban felelős funkciók betöltésével. Vallomásukból kirajzolódott a közös cél: 2020-ban, a nemzeti összetartozás napja, valamint a nemzeti összetartozás éve alkalmából olyan műemléket kívántak állítani, amely nemcsak a Kárpát-medencében élő magyarság, hanem az itt élő valamennyi nemzet összetartozását fejezi ki és ezt méltón jelképezi.
Nemcsak erről beszéltek azonban a bíróság előtt: ismertették családi állapotukat, végzettségüket, saját munkásságukat, gyermekeik nevelésének és taníttatásának körülményeit. Kiemelték, hogy példásan teljesítenek a szlovák oktatási rendszerben és a munkaerőpiacon; szlovák állampolgárok, tisztelik az országot és kultúráját, ugyanakkor magyarságukat nem tagadják meg. Cselekedetükkel, a műemlék felállításával semmiképpen sem kívántak a szlovák nemzet ellen tenni vagy gyűlöletet szítani – céljuk az volt, hogy megteremtsék az összetartozás egy mindenki számára látható és látogatható kültéri jelképét.
A vádlottak vallomásaiból az is kirajzolódott, hogy több kérdéssel kapcsolatosan kellett magyarázatot adniuk: a felállítás dátumát, az emlékmű formáját, elhelyezkedését, finanszírozásának forrását, a zászlótartó oszlop magasságát és célját, valamint az arra felvont magyar trikolór értelmét.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy az engedélyeztetés során több hivatalos eljáráson estek át. Az ügyet tárgyalta Dunaszerdahely kulturális és építészeti bizottsága is, több hivatalnok dolgozott a kérelmen, és nem érkezett kifogás vagy ellenjavaslat sem az emlékmű formájára, céljára és másra vonatkozóan sem. Az átadás óta eltelt hat év során a létesítmény változatlanul áll a köztéren a lakosok rendelkezésére: nem érkezett semmilyen vele kapcsolatos panasz, senki nem rongálta meg, semmiféle módon nem gyalázta meg, kárt nem tettek benne.
Az első tárgyalási nap abszurdabb pillanatai közé tartozott, amikor a vádlottaknak egyenként kellett beszélniük magyarságuk jelentőségéről, vagy amikor kiemelték: a magyar himnusz éneklése nem a szlovák nemzet ellen irányuló cselekedet, hanem személyes és közösségi benső élmény. A vádlottak mindannyian egyöntetűen azt is kijelentették, hogy az ügyész vádiratbeli állításai egyszerűen nem felelnek meg a valóságnak.
A tárgyalási napok a továbbiakban a következőképpen alakulnak: 2026. február 23-án, hétfőn; február 27-én, pénteken; az eddig utolsónak kitűzött tárgyalást pedig március 4-én, szerdán tartják, amikor az ügyben várhatóan ítélet is születhet.
A felvidéki magyarság jövője a Beneš-dekrétumok árnyékában – Teltház a párkányi fórumon
Megszüntet egy felvidéki magyar gimnáziumot a szlovák oktatási minisztérium
Amíg Orbán Viktor Beneš utódjával üzletel, addig a felvidéki magyarok tüntetnek ellene
(Napunk és Új Szó nyomán Szent Korona Rádió)