Nicolás Maduroért nem hullajtunk könnyeket, azonban azt látni kell, a baj azzal van, hogy az USA megint önhatalmúlag intézkedik egy ország sorsa felett. Csupán azért, mert a kőolajban gazdag ország nyersanyagára szemet vetett. Mexikó lesz a következő? Erre utalhat Trump megjegyzése.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítve a háborús hírekkel és a nagyvilág történéseivel
Donald Trump elnök szerint az Egyesült Államok „fogja irányítani” Venezuelát, amíg „biztonságos, megfelelő és körültekintő átmenet” nem valósul meg.
A sajtótájékoztatón az amerikai elnök elmondta:
- „Az amerikai katonai hatalom, a légi, szárazföldi és tengeri erők túlnyomó erejét felhasználva látványos támadást indítottak.”
- „Karakas fényei nagyrészt kialudtak, köszönhetően egy bizonyos szakértelmünknek.”
- „Egyetlen amerikai katona sem halt meg, és egyetlen amerikai felszerelés sem veszett oda.”
- „A rendfenntartók nagyon felkészült állapotban kapták el őket. Vártak ránk.”
Arra is késznek állnak – amennyiben szükséges –, hogy további katonai akciókat hajtsanak végre, de Donald Trump reméli, erre nem lesz szükség. „Ez egy célzott támadás volt, de ha rákényszerítenek minket, átfogó támadásra is készen állunk” – fogalmazott az amerikai elnök.
Trump jelezte, hogy Venezuela után Mexikó következik.
„Mexikó elnöke barátságos és jó, de nem ő irányítja az országot. Mexikót a kartellek irányítják. Valamit tennünk kell velük”
– jelentette ki Trump.
Az elnök szerint „nagyon nagy” amerikai olajcégek lépnek be Venezuelába, milliárdokat költenek a „rossz állapotban lévő” olajipari infrastruktúra helyreállítására, és pénzt kezdenek termelni az ország számára.
Megjegyeznénk, hogy ekkora kőolajbevételekből azért Venezuelának illett volna valami védelmet kiépíteni.
Nem csak egy másik vezetőre váltják le Madurot, maga az USA fog irányítani
A sajtótájékoztatóban Trump arról is beszélt: nem elégszik meg azzal, hogy Maduro helyett más legyen az elnök, mert akkor minden a régi lesz. Ők maguk, az amerikaiak fogják vezetni az országot egészen addig az “átmenetig”, amíg egy nekik tetsző berendezkedése nem lesz az országnak.
Bár az akciót a drogellenes háborúval indokolta, nem rejti véka alá, hogy kérik vissza a nyersanyagkitermelő cégeiket és kitermelési jogaikat, amiket korábban elvettek tőlük.
„Maduro esélyt kapott, nem élt ezzel”
Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere hangsúlyozta: „Hatékony és pontos katonai akciót hajtottunk végre, országunk legkiválóbb katonáinak a részvételével. Ez a hadsereg a világon a legjobb. Együtt láttuk ma az akciót hajnalban. Rendkívül lenyűgöző, amilyen módon felléptek az egységeink. Az amerikai hadsereg elitje vett részt ebben”.
Maduro esélyt kapott arra, ahogy korábban Irán is, hogy megváltoztassa az irányt. Nem élt ezzel a lehetőséggel
– jelentette ki Pete Hegseth, leszögezve, az akció „az amerikai nép biztonságát szolgálja.”
Az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese, Christopher Landau kijelentette, hogy Venezuela elnöke, Nicolas Maduro bíróság elé áll – olvasható az X-en megosztott közleményében.
„Új hajnal Venezuelában! A zsarnok távozott. Most végre bíróság elé áll a bűneiért” – írta.
A következő 72 óra kritikus jelentőségű a világ számára
Ha az Egyesült Államoknak sikerül ellenőrzése alá vonnia Venezuelát – és ezzel közvetve a világ legnagyobb bizonyított kőolajtartalékait is –, az a globális hatalmi viszonyok jelentős átrendeződését jelentené. Egy ilyen lépés nem a demokrácia helyreállításáról vagy az emberi jogok védelméről szólna, hanem a stratégiai dominancia újbóli érvényesítéséről az energiaforrások, a kereskedelmi útvonalak és a regionális szövetségek felett.
Ebben az esetben Irán várhatóan Washington stratégiai prioritásainak élére kerülne. A venezuelai olaj feletti ellenőrzés megszerzése csökkentené az Egyesült Államok sebezhetőségét a Perzsa-öbölből származó energiaellátási zavarokkal szemben, és védőpufferként szolgálna egy Iránnal való konfrontáció esetén fellépő kínálati sokkokkal szemben. Egy megbízható, befolyása alatt álló nehézolaj-forrással Washington sokkal jobban képes lenne elviselni vagy ellensúlyozni a Perzsa-öböl energetikai infrastruktúrájának egy háború során bekövetkező megsemmisítését vagy leállását. Ez csökkentené az eszkaláció gazdasági költségeit, és politikailag és gazdaságilag is kezelhetőbbé tenné az Irán elleni katonai nyomásgyakorlást.
Ezzel párhuzamosan az ilyen jellegű ellenőrzés megerősítené az Egyesült Államok azon képességét, hogy alakítsa a globális olajáramlásokat és árképzést, megerősítve a dollár központi szerepét az energiapiacokon, és hozzájárulva a petrodollár-rendszer fennmaradásához, amely az amerikai pénzügyi hatalom egyik alapja.
Venezuela így többé nem pusztán regionális kérdés lenne. Stratégiai precedenssé válna: annak demonstrációjává, hogy gazdasági nyomásgyakorlással, politikai beavatkozással és – szükség esetén – erő alkalmazásával szuverén államok átalakíthatók, és a globális erőegyensúly újrarendezhető.
Amennyiben azonban az Egyesült Államok elakad Venezuelában, és tartós ellenállásba ütközik, a kimenetel gyökeresen megváltozik. Egy elhúzódó válság felemésztené a politikai tőkét, túlterhelné a katonai és gazdasági erőforrásokat, és gyengítené Washington képességét arra, hogy máshol – így a Közel-Keleten is – hatalmat vetítsen ki. Ez Izrael stratégiai tervezését is bonyolítaná, amely szorosan összefonódik az Egyesült Államok regionális befolyásával.
Ami Venezuelában történik, nem marad Latin-Amerikában. Hatással lesz az energia feletti ellenőrzés jövőjére, az amerikai hatalom korlátaira, valamint a geopolitikai konfrontáció irányára, messze túl Caracas határain.
Légitámadás: Az USA így viszi a demokráciát Venezuelába – Madurót elrabolták – Szent Korona Rádió
(Anadolu Agency, Orosz Hírek, Reuters, Vadhajtások, Index nyomán Szent Korona Rádió)