Oroszország rablásnak tekinti és kemény választ ígér az EU-nak, ha a befagyasztott orosz vagyont Kijevnek adják

Nem minden európai ország ért egyet azzal a kezdeményezéssel, miszerint a befagyasztott orosz vagyont Kijev felfegyverkezésére kellene fordítani. Az orosz külügyminiszter is reagált az esetre.

Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is

“Lehetetlen az ukrajnai konfliktust lezárni a kiváltó okok megszüntetése és az orosz érdekek figyelembe vétele nélkül”

– jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva, amit az MTI szemlézett.

Lavrov szerint Oroszország jelenleg annak a megerősítését várja az Egyesült Államoktól, hogy az anchorage-i megállapodások továbbra is érvényesek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy annak ellenére, hogy ezek – lényegében – kompromisszumos jellegűek, Oroszország nem mondott le és nem fog lemondani le a számára alapvető fontosságú kérdésekről.

“Az amerikaiak ezt megértik. Senki sem vonja kétségbe Oroszország területi integritását és a Krím, a Donyec-medence és Novorosszija lakosainak döntését, akik a 2014-es és 2022-es népszavazásokon sorsdöntő döntést hoztak a történelmi hazájukkal való újraegyesülésről. Ne feledkezzünk meg a konfliktus kiváltó okainak megszüntetéséről sem” – nyilatkozott.

Az orosz diplomácia vezetője szerint az augusztus 15-én Alaszkában megtartott orosz-amerikai csúcstalálkozón elért megállapodások Ukrajnával kapcsolatban a tisztességes és tartós rendezés feltételein alapulnak, amelyeket, mint mondta, Vlagyimir Putyin elnök még 2024 júniusában fogalmazott meg az orosz külügyminisztériumban. Közölte, hogy az Alaszkában elért megállapodásokban figyelembe vették azokat a javaslatokat is, amelyeket nem sokkal Anchorage előtt Steven Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja adott át Moszkvának.

Lavrov azt mondta, hogy Anchorage-ben az amerikaiak arról biztosították az orosz felet, hogy el tudják érni, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ne akadályozza a béke elérését. „Úgy tűnik, hogy ebben a kérdésben bizonyos nehézségek merültek fel. Ezenkívül, amennyire tudjuk, Brüsszel és London megpróbálja rávenni Washingtont arra, hogy mondjon le a válság politikai-diplomáciai úton történő rendezésének szándékáról, és maradéktalanul csatlakozzon az Oroszországra gyakorolt katonai nyomásgyakorláshoz, vagyis véglegesen csatlakozzon a »háborús párthoz«” – hangoztatta.

Befagyasztott orosz vagyon

Lavrov ismételten kemény választ helyezett kilátásba arra az esetre, ha az uniós országok a befagyasztott orosz kintlévőségeket Kijev megsegítésére fordítanák. Kijelentette, hogy Moszkva ezt csalásnak és rablásnak fogja tekinteni, mert nem létezik legális módszer az orosz eszközök elvonására.

Arra figyelmeztetett, hogy az orosz tartalékok elkobzása amellett, hogy nem fogja megmenteni Kijevet, komoly reputációs kockázatokat is hordoz az euróövezet mint a gazdasági tevékenységi terület számára.

„Oroszország a viszonosság elvének megfelelően, nemzeti érdekeiből és a nekünk okozott kár megtérítésének szükségességéből kiindulva meg fogja adni a megfelelő választ minden rablásra.

Brüsszelben és más nyugati fővárosokban még meggondolhatják magukat, és lemondhatnak a tervezett kalandról”

– mondta.

Amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten

Közölte, hogy Moszkva eddig nem kapott érdemi választ Washingtonból arra a javaslatára, hogy a 2026. február 5-i lejárta után is tartsák magukat a felek még egy évig a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló Új START szerződésben előírt korlátozáshoz. Diplomáciai csatornákon keresztül az a tájékoztatás érkezett, hogy „a kérdést vizsgálják”.

„Az egyetlen dolog, amire szükség van (az egyezmény betartásának meghosszabbításához), az a viszonosság az Egyesült Államok részéről: csak akkor és addig fogjuk betartani az önkéntes korlátozásokat, amíg a másik fél is betartja őket.

Természetesen, ha az amerikaiaknak kérdéseik vannak, azokat bármikor feltehetik nekünk”

– hangoztatta Lavrov, kifejezve reményét, hogy az amerikai válasz pozitív lesz.

A kétoldalú viszonyról szólva elmondta, hogy a Trump-kormány megérkezésével Moszkva úgy érezte, hogy Washington kész újra felvenni a párbeszédet. Ez, mint mondta, „folyamatban van, de nem olyan gyorsan, ahogy szeretnénk”.

Emlékeztetett rá, hogy a felek tavasszal két fordulóban konzultációkat folytattak, és több megállapodást kötöttek a diplomáciai képviseletek munkakörülményeinek javításáról.

„Részünkről fontosnak tartjuk, hogy a párbeszéd ne korlátozódjon pusztán a diplomáciai képviseletek problémáira. Fontos áttérni olyan kérdésekre, mint a közvetlen légi összeköttetés létrehozása és az orosz diplomáciai tulajdon visszaszolgáltatása, amelyet Barack Obama 2016 decemberében, három héttel Donald Trump első beiktatása előtt jogsértő módon elvett tőlünk” – hangoztatta.

Emlékeztetett rá, hogy Michael Flynn, aki még csak várományosa volt a nemzetbiztonsági tanácsadói posztnak, felhívta a washingtoni orosz nagykövetet, és a leendő amerikai elnök nevében arra kérte Moszkvát, hogy ne reagáljon élesen a távozó demokrata kormányzat provokációira. Mondván, hogy ha az új csapat beköltözik a Fehér Házba, mindent el fog rendezni.

„Egyelőre várunk. Az amerikai félnek átadtuk a diplomáciai ingatlanokra és a légi közlekedésre vonatkozó javaslatokat. Jelenleg munkakapcsolat felvételek történnek a párbeszéd folytatásának lehetőségéről” – fogalmazott az orosz diplomácia vezetője. Azt mondta, hogy amerikai hivatali partnerével, Marco Rubióval együtt megérti a rendszeres kommunikáció szükségességét, a felek telefonon tartják a kapcsolatot, és szükség esetén készek a személyes találkozókra is.

Orbán a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról: “Nem vagyunk tolvajok”

A német kancellár az EU 160 milliárd dollárjából fegyverezné fel Ukrajnát

(24.hu nyomán Szent Korona Rádió)