Martin Stransky neurológusként az elmúlt tíz–tizenöt évben éppen ebben a témában merült el. Változásokat kezdtek el látni azoknál, akik sok időt töltenek digitális technológiával. Aztán azt is észrevették, hogy a kettő között közvetlen kapcsolat van. Véleménye szerint ahelyett, hogy okostelefont adunk a gyermekek kezébe, hagyni kellene őket játszani, vitatkozni és hibázni.
Kövesd Telegram csatornánkat!
Folyamatosan frissítjük a közel-keleti háború híreivel
és az orosz-ukrán konfliktus rövid híreivel is
„Azok, akik három hónapig a ChatGPT-re bízták a tanulást, 47 százalékos agyműködés-csökkenést szenvedtek el”
– állítja Martin Stransky neurológus, a Yale oktatója. Szerinte a mesterséges intelligencia és az okostelefonok nemcsak az IQ-t és a memóriát rombolják, hanem a társadalmakat is összeomlással fenyegetik.
„Amikor az agyműködést gépekre bízzuk, nincs szükségünk rá, és elveszítjük a problémamegoldó, a tanulási és a tudásintegrációs képességünket.
Pontosan ezért csökkentek az IQ, az intelligencia és a szociális készségek az elmúlt tíz évben”
– mondta az Indexnek Martin Stransky, a neurológia nemzetközi legendája, szerző és a Yale adjunktusa, aki hihetetlen felfedezéseket tett az emberi agyról és a társadalmak fejlődéséről.
Az agyunk helyett az AI gondolkodik
Stranskytől azt kérdezték, miért szorul háttérbe az agy problémamegoldó képessége a digitális korban. Szerinte ez végtelenül egyszerű: bármi, ami megkönnyíti az agy életét, nem teszi lehetővé, hogy dolgozzon. És ezzel párhuzamosan a szorongás, a depresszió és az öngyilkosságok száma is növekedett az elmúlt tíz évben.
“Mert az emberek egyszerűen nem bírják tovább”
– felelte Stransky, aki a Yale Egyetem oktatójaként, neurológusként az elmúlt tíz–tizenöt évben éppen ebben a témában merült el. Változásokat kezdtek el látni azoknál, akik sok időt töltenek digitális technológiával. Aztán azt is észrevették, hogy a kettő között közvetlen kapcsolat van.
És ami szerinte különösen fontos és érdekes, az egy filozófiai kérdés. A neurológiában ugyanis létezik egy neurofilozófiának nevezett szakterület, amely a neurológiát használja olyan kérdések megválaszolására, mint például mi a szeretet, mi a tudat, és hová tart az emberiség. Martin Stransky szakterülete a neurofilozófia. Azt mondta, nem csupán arról van szó, hogy a mesterséges intelligencia jó vagy rossz, hogyan működik, vagy hogyan definiáljuk az intelligenciát – ennél sokkal egyszerűbb a kérdés.
Abban a pillanatban, amikor a döntéshozatali folyamatainkat átadjuk egy algoritmusnak, mindenféle problémába ütközünk. Az AI ugyanis nem tudja, mit csinál – mert arra van programozva, hogy ne tudjon, hanem hogy fejlődjön.
A neurológus szerint feltehetjük a kérdést: miért van az AI-ra egyáltalán szükségünk, amikor mindent, ami kényelmessé tette az életünket, már a digitális technológia előtt feltaláltak – a telefont, a hűtőszekrényt, az antibiotikumokat. Ma pedig már csak az adatok teszik a dolgokat gyorsabbá és könnyebben elérhetővé.
„Ez persze felveti azt a hatalmas kockázatot, hogy amikor minden össze van kötve, valaki kihúzza a dugót, és minden összeomlik. És ez meg is fog történni. Nem az a kérdés, hogy megtörténik-e, hanem az, hogy mikor”
– állítja Stransky.
Digitális heroin
Martin Stransky szerint az agyunk szempontjából az okostelefon-használatnak semmilyen pozitív következménye nincs. Az okostelefon ugyanis alapvetően elvonja a figyelmet és megszakítja a gondolkodást.
A 19 év alattiak fele inkább eltöri a karját, mint hogy elveszítse a telefonját. A telefon tehát a kapu, amelyen keresztül a »digitális heroin« bejut az agyadba. Miközben nem arra használod, hogy boldogabbá tegyen, vagy hogy segítsen valakivel összeházasodni, hanem alapvetően időpocsékolás. Végső soron nincs is rá igazán szükséged: a szüleidnek sem volt, az ő szüleiknek sem, és így tovább.
A neurológus nem kertelt: szerinte a közösségi média „neurológiai szemét”, amely eleve úgy lett megtervezve, hogy függőséget okozzon. Kutatások bizonyítják, hogy a Szilícium-völgyben működő programok közvetlenül a dopamintermelésre hatnak, így tudatosan alakítják ki a ragaszkodást a közösségi médiához.
Ennek következtében egy átlagos tinédzser ma már csak minden harmadik alkalommal beszél személyesen a kortársaival. A 21 év alattiak közötti kommunikáció kétharmada – 66 százaléka – teljesen digitális.
Ha mindezt összeadjuk: mire valaki betölti a 18-at, nagyjából 30 iskolai évet tölt képernyő előtt – hétvégékkel és vakációkkal együtt. Ez 16 munkaévnyi idő, miközben nem olvas, nem vitatkozik, nem alakít ki valódi neurális kapcsolatokat.
Stransky szerint a tanulás módja fontosabb, mint az, hogy mit tanulunk. Ha az életed rövid szavakból és mondatokból áll, 20 éves korodra nem tudsz majd leírni egy tízszavas mondatot sem, és egy könyvet sem tudsz elolvasni. Úgy véli, hogy a mai egyetemisták 80 százaléka soha nem olvasott el egyetlen könyvet sem az elejétől a végéig.
“Az okostelefonok tehát semmi jót nem hoznak – ellenkezőleg: minden, amit rajtuk keresztül csinálunk, azonnal a világ nyolc leggazdagabb emberéhez kerül, akik a bolygó vagyonának felét birtokolják. Valójában nekik termelsz pénzt. És mivel számukra csak ez számít, nem is érdekli őket más.
“Éppen ezért a gyerekeknek ideális esetben soha nem szabadna megengedni az okostelefonok használatát.
Ehelyett hagyni kellene őket vitatkozni, verekedni, játszani – és még hibázni is”
– mondta Martin Stransky.
Hagyományos tanulás vs. AI
Martin Stranskyval arról is beszélgetett az Index, mi a véleménye arról az elképzelésről, hogy a mesterséges intelligencia az emberiség pusztulásához vezethet. Szerinte először definiálnunk kell a mesterséges intelligencia fogalmát, ami nagyon nehéz. Hamar tisztáztuk, hogy valójában nem arról a fajta MI-ről beszélünk, amely új gyógyszereket fejleszt vagy agyi implantátumokat készít, hogy valaki beszélni tudjon – itt a ChatGPT a téma.
A tudós szerint figyelembe kell venni, hogy a világ minden táján versengenek az AGI (általános mesterséges intelligencia) létrehozásáért, és ez olyan alapvető változásokat indíthat el az emberiség életében, mintha újra kellene indítani a civilizációt.
“Lesznek lángok, halál, pusztítás, majd visszatérés a normális értékekhez és prioritásokhoz. És a realitás nem az, hogy megtörténik-e, hanem az, hogy mikor.”
A neurológus szerint az elsődleges kérdés 200 ezer éven át az volt, hogy élek-e holnap. A múlt század végéig, sőt a közepéig is ez maradt a prioritás. Az anatómiai és mentális változások azonban arra utalnak, hogy az emberi agyat már a mesterséges intelligencia korszaka formálja. Már léteznek olyan tanulmányok és kísérletek, amelyek konkrét változásokat mutattak ki, például a Massachusetts Institute of Technology Language Labs legújabb, júniusban közzétett kutatása.
Három csoportra osztottak egy résztvevői csoportot. Az egyik a ChatGPT-t használta esszék írásához és tanuláshoz, a másik a Google-t kereséshez, a harmadik pedig csak a könyvtárba ment, tollal és papírral. A tudósok az érintettek agyi változásait, intellektuális kapacitását és memóriáját követték.
Azoknál, akik ChatGPT-t használtak, három hónap alatt 47 százalékos anatómiai és fiziológiai agyműködés-csökkenést tapasztaltak, mivel nem volt szükségük az agyuk aktív használatára. Így az részben »pihenő üzemmódba« került.
Nyolcvanhárom százalékuk három perccel az írás után már nem emlékezett arra, mit írt. Ami még aggasztóbb: 47 százalékuknál kognitív deficit alakult ki a ChatGPT-használat abbahagyása után. Tehát azok, akik használták a ChatGPT-t, miután három hónap után abbahagyták, hülyék maradtak.
Ezzel szemben azok, akik soha nem használtak ChatGPT-t, és a hagyományos eszközökkel, ceruzával és papírral dolgoztak, a legjobb eredményeket érték el. Egyetlen hátrányuk az volt, hogy lassabban végeztek a feladatokkal, de ez volt az egyetlen problémájuk.
A professzor azzal summázta a beszélgetést, hogy „sajnos nincsenek jó híreink”. Majd ezzel búcsúzott: „De ne feledd, a tudás hatalom.”
Mesterséges intelligencia vs. irodalom érettségi: Csúnyán elbukott az AI
(Index nyomán Szent Korona Rádió)