A tatárjárás. I. rész – Az előzmények, Julianus barát utazásai, a kunok első betelepítéséig

Honnan szerezték a mongolok információkat Magyarországról? És IV. Béla királyunk a mongolokról? Mi történt a Magna Hungáriába maradt magyarokkal? A következő cikkből kiderül.

Ha elvész a híd… Piski csata

A következő írásban a magyar hadakozás legfontosabb hídjának a történetét ismerheti meg a kedves olvasó. Hatalmas katonai bravúr, ami beemelte a magyar hadtörténet legkiválóbbjai közé az eseményt.

Az idegen Orseolo Pétert elűzik az ősmagyar hitre visszatérő magyarok

Orseolo Péter, mint idegen uralkodót, elkergették a felkelt magyarok, akik dühüket a keresztény papokon és templomokon is kitöltötték, gyorsan visszatérve az “ősmagyar hitvilághoz”.

Tiszta szándékunk és törekvésünk jeléül és jelképéül.

Az idei utolsó írásomban huszonnégy történelmi személlyel, és az őket összefogó intézménnyel foglalkozom. 1408. december 12-én alapította meg Luxemburgi Zsigmond második feleségével, Cillei Borbálával a Sárkány-lovagrendet.

Mátyás elfoglalja Bécs városát

Ha elolvasunk egy művet, amit a szerző úgy jelölt meg, hogy  “a magyar nép zivataros századaiból”, akkor a harmadik versszakban találhatunk egy különösen sokat idézett mondatot. A mai írásomban szeretném bemutatni a tisztelt olvasómnak Hunyadi Mátyás és Bécs viszonyát. A király látogatásait, ott tartózkodását, a bevételét, és dicsőséges bevonulását. Fogjunk hát bele!

Nomen est omen: vitéz Merész László hőstette

1941 augusztusában az ukrajnai Uman körül nagy szovjet erőket zártak körül a magyar és német csapatok. A gyorshadtest kötelékében harcoló egyik páncélgépkocsi szakasz Merész László parancsnoksága alatt felderítő útra indult…

Mátyás fekete serege

„Ki tudná elsorolni az ágyúknak, puskáknak, hadigépeknek és egyéb hajítógépeknek mérhetetlen tömegét, amelyet a király úr ellenséges erődítmények és várak rontására hadjárataiban magával szokott vinni?” Thuróczy János- A Magyarok Krónikája.

Mátyás serege pusztító hengerként söpörte el a török hadakat

1463 forró júliusában a magyar küldöttség hazaindult Bécsújhelyből. Talán a követség vezetője Vitéz János volt a legelégedettebb, mert volt náluk valami, amit 23 évvel ezelőtt raboltak el Magyarországról. A III. Frigyessel kötött békénél is fontosabb volt, hogy a Szent Korona újra magyar kézbe került, és Hunyadi Mátyás hamarosan a választott királyból törvényes uralkodóvá léphet elő. De tudta Mátyás, hogy a koronázásra még várnia kell, mert a királysága egysége még nem teljes. Bosznia egy része és Jajca vára török kézre került. Előbb ezt kellett a királynak visszaszereznie…

Nem húztak se sisakot, se páncélt, mert meghalni mentek, nem fogságba esni…

Sziget a viharban 1566. II. rész: Emlékezzünk a magyar és horvát hősökre, akik 450 évvel ezelőtt vállalták az áldozatot, elhulltak, mégis győztek, mert példájuk ma is csillagként ragyog a magyar történelem tragikus, és dicsőséges egén.

Sziget a viharban – 1566 (I. rész)

Magyarország a XVI. század második felére állandó hadi események színterévé vált. Tényleges ütköző állam lettünk két világbirodalom között, ahol a vérünk hullása senkinek sem számított. Következő két részes írásomban szeretném bemutatni a Mohács után kialakult helyzetet, a zavaros időket, két óriási hatalom összecsapását, amely majd egy mintegy 2300 fős sereg hősies ellenállásán törik majd meg 1566. szeptemberének első napjaiban.