Mátyás fekete serege

„Ki tudná elsorolni az ágyúknak, puskáknak, hadigépeknek és egyéb hajítógépeknek mérhetetlen tömegét, amelyet a király úr ellenséges erődítmények és várak rontására hadjárataiban magával szokott vinni?” Thuróczy János- A Magyarok Krónikája.

Mátyás serege pusztító hengerként söpörte el a török hadakat

1463 forró júliusában a magyar küldöttség hazaindult Bécsújhelyből. Talán a követség vezetője Vitéz János volt a legelégedettebb, mert volt náluk valami, amit 23 évvel ezelőtt raboltak el Magyarországról. A III. Frigyessel kötött békénél is fontosabb volt, hogy a Szent Korona újra magyar kézbe került, és Hunyadi Mátyás hamarosan a választott királyból törvényes uralkodóvá léphet elő. De tudta Mátyás, hogy a koronázásra még várnia kell, mert a királysága egysége még nem teljes. Bosznia egy része és Jajca vára török kézre került. Előbb ezt kellett a királynak visszaszereznie…

Nem húztak se sisakot, se páncélt, mert meghalni mentek, nem fogságba esni…

Sziget a viharban 1566. II. rész: Emlékezzünk a magyar és horvát hősökre, akik 450 évvel ezelőtt vállalták az áldozatot, elhulltak, mégis győztek, mert példájuk ma is csillagként ragyog a magyar történelem tragikus, és dicsőséges egén.

Sziget a viharban – 1566 (I. rész)

Magyarország a XVI. század második felére állandó hadi események színterévé vált. Tényleges ütköző állam lettünk két világbirodalom között, ahol a vérünk hullása senkinek sem számított. Következő két részes írásomban szeretném bemutatni a Mohács után kialakult helyzetet, a zavaros időket, két óriási hatalom összecsapását, amely majd egy mintegy 2300 fős sereg hősies ellenállásán törik majd meg 1566. szeptemberének első napjaiban.

Amikor maga a király párbajozott álruhában a magyarokat gyalázó veretlen vitézzel

Nándorfehérvár 1456 nyarán csodával határos módon, magyar kézen maradt. De az ország másik oszlopa, Hunyadi János bevégezte a küldetését. Bár a szétvert török haderő megfutott, még mindig keselyűk köröztek hazánk felett, és körülötte egyaránt.

1456: A holló szélesre tárta szárnyait és diadalt aratott

A hetven éves öregember csuhában a kezében magasra emelt kereszttel futott elöl, és támadt a törökökre. A lelkesedés mindenkire átragadt és ezrével keltek át a folyón. „ Negyven éve erre a pillanatra vártam.” Dörögte az inkvizítor, Kapisztrán János.

Horogszegi Szilágyi Mihály a Fekete Bán I. rész

Akinek a feladata minden idők legnagyobb török seregének a megállítása volt. 

A hadtörténelem egyik legzseniálisabb csalogató manőverével győztünk

A mai cikkemben egy olyan, magyar győzelemmel végződő ütközetet szeretnék bemutatni a kedves olvasónak, amit méltán emlegethetünk az egyik legfényesebb katonai cselekményeink között. Ez a brentai, vagy a Brenta menti ütközet. (899 szeptembere) Őseinknek tisztelgünk „akik békében éltek, büszkén haltak, ha látták, halni kell”.

Zách Felícián árulása és a reá adott válasz

Egy király elleni merénylet mindig megtorlandó, szigorú elrettentést kiváltó cselekedet volt a történelemben. De az a kegyetlenség, amivel a királyi családra támadó nemes Felícián nemzetségével megtorlásként tettek, szinte példa nélküli a magyar történelemben.

Nándorfehérvár 1440-es ostroma

A 1440-es év nyár eleje ismét rosszul kezdődött a déli határra rendelt magyar csapatoknak, akik a várakban, erődökben teljesítettek szolgálatot. II. Murád szultán immáron a magyar végeket vette támadás alá világhódító seregével. A török csapatok az év tavaszán meg is érkeztek egy város alá, amit ők úgy neveztek: a Mennydörgés Kapuja.