Tiszta szándékunk és törekvésünk jeléül és jelképéül.

Az idei utolsó írásomban huszonnégy történelmi személlyel, és az őket összefogó intézménnyel foglalkozom. 1408. december 12-én alapította meg Luxemburgi Zsigmond második feleségével, Cillei Borbálával a Sárkány-lovagrendet.

Mátyás elfoglalja Bécs városát

Ha elolvasunk egy művet, amit a szerző úgy jelölt meg, hogy  “a magyar nép zivataros századaiból”, akkor a harmadik versszakban találhatunk egy különösen sokat idézett mondatot. A mai írásomban szeretném bemutatni a tisztelt olvasómnak Hunyadi Mátyás és Bécs viszonyát. A király látogatásait, ott tartózkodását, a bevételét, és dicsőséges bevonulását. Fogjunk hát bele!

Nomen est omen: vitéz Merész László hőstette

1941 augusztusában az ukrajnai Uman körül nagy szovjet erőket zártak körül a magyar és német csapatok. A gyorshadtest kötelékében harcoló egyik páncélgépkocsi szakasz Merész László parancsnoksága alatt felderítő útra indult…

Mátyás fekete serege

„Ki tudná elsorolni az ágyúknak, puskáknak, hadigépeknek és egyéb hajítógépeknek mérhetetlen tömegét, amelyet a király úr ellenséges erődítmények és várak rontására hadjárataiban magával szokott vinni?” Thuróczy János- A Magyarok Krónikája.

Mátyás serege pusztító hengerként söpörte el a török hadakat

1463 forró júliusában a magyar küldöttség hazaindult Bécsújhelyből. Talán a követség vezetője Vitéz János volt a legelégedettebb, mert volt náluk valami, amit 23 évvel ezelőtt raboltak el Magyarországról. A III. Frigyessel kötött békénél is fontosabb volt, hogy a Szent Korona újra magyar kézbe került, és Hunyadi Mátyás hamarosan a választott királyból törvényes uralkodóvá léphet elő. De tudta Mátyás, hogy a koronázásra még várnia kell, mert a királysága egysége még nem teljes. Bosznia egy része és Jajca vára török kézre került. Előbb ezt kellett a királynak visszaszereznie…

Nem húztak se sisakot, se páncélt, mert meghalni mentek, nem fogságba esni…

Sziget a viharban 1566. II. rész: Emlékezzünk a magyar és horvát hősökre, akik 450 évvel ezelőtt vállalták az áldozatot, elhulltak, mégis győztek, mert példájuk ma is csillagként ragyog a magyar történelem tragikus, és dicsőséges egén.

Sziget a viharban – 1566 (I. rész)

Magyarország a XVI. század második felére állandó hadi események színterévé vált. Tényleges ütköző állam lettünk két világbirodalom között, ahol a vérünk hullása senkinek sem számított. Következő két részes írásomban szeretném bemutatni a Mohács után kialakult helyzetet, a zavaros időket, két óriási hatalom összecsapását, amely majd egy mintegy 2300 fős sereg hősies ellenállásán törik majd meg 1566. szeptemberének első napjaiban.

Amikor maga a király párbajozott álruhában a magyarokat gyalázó veretlen vitézzel

Nándorfehérvár 1456 nyarán csodával határos módon, magyar kézen maradt. De az ország másik oszlopa, Hunyadi János bevégezte a küldetését. Bár a szétvert török haderő megfutott, még mindig keselyűk köröztek hazánk felett, és körülötte egyaránt.

1456: A holló szélesre tárta szárnyait és diadalt aratott

A hetven éves öregember csuhában a kezében magasra emelt kereszttel futott elöl, és támadt a törökökre. A lelkesedés mindenkire átragadt és ezrével keltek át a folyón. „ Negyven éve erre a pillanatra vártam.” Dörögte az inkvizítor, Kapisztrán János.

Horogszegi Szilágyi Mihály a Fekete Bán I. rész

Akinek a feladata minden idők legnagyobb török seregének a megállítása volt.